Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-05-16 / 20. szám

nem voltak rá hatással, talán megindittathatik azoknak szenvedése által, kik szivének kedvesek. Ezek is a törvényszék elé hozattak, s oda állíttattak a nő mollé. Először is a férj tétetett „a liosszu vasak" közé — valami átkos eszköz, nem tudom mi. De az ördög mégse engedett. Az asszony kibírta ezt is, s legközelebb fia vétetett működés alá. A gyerek lábai bele tétették „a csizmába" — a vas csizmába, a miről önök bizonyosan eleget hallottak. Az ékeket bele dugták, a melyek, beveretve, összezúzták a csontot és velőt. Ötvenhét kalapácsütés hullott az ékekre. De még ez se használt. Vallomás még most se jött. Ekkor, legutoljára, a kis leánykát vették elő. Volt egy eszköz az úgynevezett „piniwinkies," egy neme a hüvely* szorítónak, mely vért facsart az ujak körmei alól, olyan fájdalommal, mely sikeresen iszonyatos. Ezeket alkalmazták a szegény gyermek kezeire — s az anyának szilárdsága megtört, s kijelenté, hogy olismer mindont a mit kívánnak tőle. Megvallá boszorkányságát — ily kínzás mellett a hét halálos bünt is magára vette volna — s azután megégettetett, jóllehet újra hivatkozva, utolsó lehelletéig, ártatlan voltára. Tartozunk a kor értelmének azon megengedéssel, hogy ezek után talán . kételkedtek bűnössége fölött, s a vallomás-csikarásnak ilyen helyettesitö nemei ugylátszik nem igen alkalmaztattak újra. Mégis azok az emberek, kik ezen kínzásokat elrendelték, előbb elszenvedték volna ők maguk mindazt, mintsem hogy olyat cselekedjenek, a mit világosan rosznak tudtak. Ok nem tudták azt, hogy az emberiség ösztöno szentebb a theologia logicájánál, s harcolván az ördög ellen, ők maguk tevék az ördög munkáját. Ne igyekezzünk menteni ezen dolgokat, de még kevésbé feled jük el. Soha mártírok nem szenvedtek, hogy az emberiségbe üdvösebb iszonyt csepegtessenek mint ez, — iidvösebbet, vagy olyat a mit nehezebb volna megtanulni. Minél lelkiismeretesebbek az emberek, annál nehezebben tudják megérteni, hogy legerősebben ápolt meggyőződéseikben, ha túllépnek azon a határon, a miben minden meggyőződésű bölcsek és jók megegyeznek, igen könnyen áldozataivá lehetnek saját csalódásaiknak. Szerencsére ilyen esetek nem sokan voltak, s a nép egyetemes állapotát csak könnyedén érintek. A tanuló átfutván a mult idők történetein, eseményekre talál, melyek a többi fölött iszonyú emelkedéssel kiállanak. Azt következteti, hogy azon idők lényege olyan anyagból állt, a melyet az évkönyvek írói legbővebben tárgyalnak. Feledi, hogy a legjobban jelzett dolgok nem a mindennapi tapasztaláséi, hanem a természetellenesek, rendkivüliek, iszonyatosak. A kivételes feljegyeztetik, a közönséges és szokott hallgatással mellőztotik. A bölcseleti történetíró, tanulmányozván majd idők multával ezt a jelen kort, a melyben mi élünk, azt mondhatja, hogy ez a példátlan előhaladás, fényűzés és jóllét kora volt; s íábukkanván bizonyos szörnyű gyilkosságokra, a melyekkel csak nemrég gyaláztuk meg míveltségünket, csupa gyilkosok nemzetségének nevezhet bennünket. Ez épen olyan eljárás, mint ha valaki a gúlát felfordítja és hegyére állítja. Ugyanazon hit-rendszer, mely az általam elbeszélt tragoediát szüle, saját birodalmában, mint a rendes mindennapi élet vezetője, közvetlen szülő oka volt mind annak, a mi a skót jellemben legjobb és legnagyobb. Baráfh Ferenc. IS K 0_LA I! C, Y. Az itt következő' nagyfontosságú levél minden comitiva nélkül lett hozzánk heküldve és midőn azt közzé tesszük, részünkről, mi sem látjuk szükségesnek, hogy azt jegyzeteinkkel kisérjük, meglevén győződve, liogy valamint mi belső lelki örömmel olvastuk, ugy olvasóink is hasonló indulattal veendik. Szer k. Nagyságos és fűtisztclctii Nagy Mihály dunántúli helv. hitv. snperintendens urnák. A belső somogyi ev. reform, egyházmegye mult 1868. évi augustus 26-án Nagy-Bajomban tartott közgyűléséből egy emlékiratot intézőit hozzám, melyben a helyi s vidékbeli viszonyoknak és közművelődési érdekeknek előadása mellett, egyik állami tanitóképezdének Csurgó mezővárosban leendő felállíttatását kéri, és e cél kiviteléhez támogatását és hozzájárulását is ígéri. Egyszersmind megemlíti az e.megye közönsége, hogy egy Csurgón létesítendő tanitóképezdére már is szép vagyont (10,000 frtot) gyűjtött, de a mely megközelítőleg sem elég, ily tanintézet alapjául. Bármily kedvesen fogadtam is a belső somogyi ev. ref. e.megye közönségének, nemzetünk művelődési érdekeinek emelkedett felfogásából eredott hazafias nyilatkozatát ; (közbejött viszonyok miatt a tanitó-képozdék ügye eddig nem kerülhetvén elintézés alá) emlékiratára is csak most válaszolhatok. A földrajzi s népességi viszonyoknál fogva is egyik állami tanitóképezdének vagy Zala vármegyében p. o. (Keszthely és Kanizsa táján) vagy Somogy vármegyében kell elhelyeztetnie. A belső somogyi ev. ref. e.megye közönségének a képezde Csurgón felállitta tása iránt kifejezett óhajtását teljesíteni szeretném, azonban a képezdék felállításánál szem előtt kell tartanom a vidéki viszonyok mellett az állam érdekeit is, különösen jelenleg, midőn a 20. tanitó-képezdének egyszerre fölállítását főleg az nehezíti meg, hogy az ország még most nem fordíthat oly összegeket a közoktatásra, minőt annak első s épen legköltségesebb újjászervezése igényelne. Ezért, mielőtt ez ügyben véglegesen határozhatnék, felkérem a belső somogyi ev. ref. e.megye közönségét, nyilatkozzék az iránt határozottan, hogy az állami tanitóképezdének Csurgón felállításához, minő s mennyi anyagi támogatással volna kész és képes hozzájárulni ? s minő feltételeket kötne ehhez ? Előre kijelentem, hogy az e.megye által adandó akár ingatlan birtok, akár tőkepénz: 1-ör mindenkor külön kezelhető lenne; 2-or ugy biztosíttathatnék, hogy azon esetre ha valamikor ez állami tanitó-képezde Csurgón megszűnnék, (akár más helyre tétetnék át) vagy jelen rendeltetésétől (t. i. hogy hitfelekezeti jelleg nélkül való országos tanitó-képezde legyen) eltérő célú s szerkezetű