Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-10 / 2. szám

vács János, Harsányt Sándor, Macskásy Sámuel és Szelei József tagtársakat választá meg. 5. Ugyancsak az 1-ső pontból kifolyólag, felmerült azon kérdés, hogy a tanitói kar és a választmányi tagok útiköltségei és napidíjai a gyűlések s más hivatalos eljárások alkalmával minő alapból fedezendők. A tanitói kar azon erős meggyőződésből indulván ki, hogy iskolai körünk legtöbb egyházai megértve a népnevelés nagy munkája előmozdításának életszükségét, önként megfogják ajánlani azon áldozatokat, mig az ily nemű utazások természetéből származnak; mindamellett szükségesnek látja ezen ügyet a nagytiszteletü esperességi gyűlés elé terjeszteni, miszerint az esperességi gyűlésen határozatilag mondassék ki, hogy a conferentiák, — s illetőleg az iskolai kör választmányának gyűlései s más hivatalos eljárásai alkalmával a tanitói kar s a választmányi tagok útiköltségeit s napidíjait az illető egyházak viseljék ; egyszersmind szükségesnek látja a tanitói testület nem vélt költségei fedezésére s egy népnevelési szak és iskolai könyvtár létrehozására az orosházi iskolai kör számára egy pénztár felállítását is, hogy ez a kívánt eredmény szerint létesülhessen az egyházak lelkes tanügy barátai közt lciván gyűjtést eszközölni. A kérelmező ív szerkesztésére nt. Torkos Károly lelkész ur keretett fel. . 6. A legközelebb tartandó közgyűlés az 1869-ik év május hónapjára határoztatott; a gyűlés helye Orosháza. 7. A jegyzőkönyv hitelesítésére egy bizottmány neveztetett ki, melynek tagjai a körlelkész ur elnöklete alatt nt. Torkos Károly lelkész, Harsányi Sándor és Kovács János urak. 8. Jegyző megbizatik a jegyzőkönyvet három példányban kiadni, melyek közül az egyik a nagytiszteletü esperesség elé terjesztendő, a másik a mi iskolai körünkben, a harmadik a testvér s szomszéd iskolai körökben elfogadás ajánlása végett köröztetendő. A kitűzött tárgyak megvitatása után, az idő nagyon elhaladván, az értekezlet több tárgy megvitatásába nem kiváiít bele bocsátkozni: a gyűlés eloszlott. 9. Ezen jegyzőkönyv a 8-ik pont értelmében a körlelkész ur elnöklete alatt nt. Torkos Károly lelkész és Kovács János tanitó urak által hitelesittetet. Orosházán, dec. 4. 1868. Jegyzette Sass István, az orosházi iskolai kör jegyzője. 1868* évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában. (Folytatás.) 31. §. A szegénységüket kimutató gyermekek könyveket ingyen kapnak az iskolától. 32. §. Köteles a község a szükséges iskolai könyveket és tanszereket évenként előre beszerezni, a tanulók között, a tanítók által, számadás mellett, a szükséghez képest kiosztatni. E könyvek és tanszerek vételére a tandijjjal együtt szedetik be. 33. §. A tanitó díjazásról e törvény értelmében a község gondoskodik. 34. §. Egy tanitó 80 növendéknél többet rendesen nem taníthat. Rendkívüli esetekben az illető iskolai felsőség adhat reá engedélyt. 35. §. A községi népiskolák terheit első rendben a község viseli, mely e célra minden kebelbeli vagy hozzátartozó polgárra és birtokosra külön adót vethet ki. Ez adó azonban az állami egyenes adóknak 5%-át nem haladhatja meg, 36. §. Azon községi tagok és birtokosok, kik a jelen törvényben kijelölt kellékeknek megfelelő hitfelekezeti iskolát tartanak fenn, csak annyiban köteleztetnek a községi iskola fenntartásához járulni, a menynyiben azon összeg, a melylyel saját hittelekezeti iskolájok fenntartásához pénzben vagy terményekben járulnak, egyenes adóik öt százalékát nem meriti ki. 37. §. Oly pusztai vagy majorsági birtokok, melyek külön adóközséget képeznek, de a törvényes kellékeknek megfelelő népiskolával nem bírnak, s ilyennek felállítására a 44, §. értelmében sem kötelezhetők, az illető törvényhatóság által egyik szomszéd községhez csatolandók, s annak iskolaterheit a 35. §. értelmében viselni tartoznak. 38. §. Minden község, mely e törvény értelmében községi iskolát állit fel, köteles fekvő birtokban vagy készpénzben iskolai alapot alkotni, s azt évről évre lehetőleg szaporítani. 39. §. Ez iskolai alapvagyon gyarapítása végett, mindenütt, a hol a tagosítás és a legelőelkülönités még ezentúl fog megtörténni, azon alkalommal a már fennálló vagy netalán felállítandó községi népiskola számára a felosztandó közös területnek mindenki illetményébe aránylag beszámítandó legalább egy század része elkülönittetik. 40. §. A 35. §. értelmében kivetett adó és a 39. §. szerint alakított iskolai alapvagyon jövedelme csak községi iskola állítására és fenntartására fordittatik. 41. §. A községi birtokrendezésnél, a közös területből a 39. §. rendelete szerint iskolai célokra elkülönített rész jövedelme, a hol községi iskola jelenleg nem létezik, a törvény kellékeinek megfelelő felekezeti iskola vagy iskolák segélyezésére fordittathatik. Azon esetre, ha ilyen községben utóbb községi iskola állíttatik, e törvény 40-ik §-a irányadó. 42. §. Az iskolaépületek és tanítólag építése és fenntartása is s községet illeti. 43. §. Ha a község kimutatja, hogy szükséges népoktatási tanintézeteinek e törvény szerént felállítására és fenntartására a kellő anyagi erőt nem képes egészen előállítana, illető hatósága utján segélyért az államhoz folyamodhatik. A közoktatási miniszter a folyamodó községet az állam költségvetésében e célra megszavazott összegből segelyezi.