Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-04-11 / 15. szám

hoz. Eme testület jogosnak találta a panaszt, melyet kiéhe­zett papjai elibe terjesztettek, s azt határozta, hogy jövő­ben a kormánytól fogják húzni fizetéseiket, s továbbra is a pétervári zsinat joghatósága alatt maradnak. — Hatá­rozni könnyű volt, de más dolog a kivitel. Az egyesült hatalmak — ugylátszik — nem hajlandók elfogadni ezen intézkedést, mert nem engedhetik meg, hogy egy idegen hatalom védnökséget gyakoroljon oly egyének fölött, kik a köztársaság területén laknak. A mint látható, a kérdés elég világosan fel van téve az oroszországi orthodoxok és az újvilági eretnekek közt. Ennek folytatása talán az a kérdés volna, hogy a római papok miként függhetnék fel­tétlen engedelmesség kötelezettségével egy idegen hata­lomtól, mely még a muszkánál is hajlandóbb más orszá­gok ügyeibe elegyedni ?! *M is sió. A római hitterjesztő propaganda a „Monde" közlése szerint az 1867-ik évben az egész kath. világból 5,149,918 frankot és 54 centet vett be céljára. Ehez járul­tak a francia megyék 3,582,658 frank 89 centtel; a párisi megye 207,756 frank 54 ctel; a többi dioecesis 1,911,062 frank 79 centtel. Öt millió frank nagyon szép öszszeg ; de ezzel szem­ben meg kell emlitenünk, hogy az Angol biblia társaság csak Angliából és gyarmataiból bevesz ennyit; az angol missió társaság bevétele pedig ezen összeget körülbelől háromszor haladja meg. De azért — a magyar ultramon­tanok állítása szerint — a protestantismus mégis haldok­lik, s csak lármázni tud, de a szeretet munkáira nem képes. * S v á j c. Több kántonban, főként Genfben jelen­tékeny vallási reform mozgalom indult meg. Kiindulási pontjait kijelölték Gr. V o g t tanár Bernben egy előadás által a keresztyénség előállásáról és Buisson tanár Neuchatelben a „Comité d'initiative de l'Union de Chris­tianisme libéral"ról kiadott manifestumában. Irodalmi kö­zegei a „Vereinigten Staaten von Európa" (megjelenik Bernben, egyszersmind a békeszövetség organuma, szer­kesztője Gr. Vogt.) és a „rEmancipation" (megj. Neucha­telben, szerk. Buisson). Az utóbbi vasárnapi újságnak első száma nagytekintélyű gondolkozó férfiak és lelkészek rész­vétéről tudósít. Ilyenek Vacherot, ifj. Coquerel, Reville és Leblois Straszburgból. Több tekintélyes egyházi tanács megnyitotta a reformerek előadásainak a templomot. A mozgalom célja az egyház különválasztása az államtól, s a vallásnak, tehát a lelkiismeretnek felszabadítása a dog­mák kényszere, a papi kászt uralma, a természetfölöttiség képtelensége és a mysteriumok és csudák csalódásai alól. Minthogy a tagok ugy vannak megyőződve, hogy ezen szabadságot leginkább Krisztus tanította, megtartják a keresztyén nevet, nem törődve az ezt monopolizáló katho­licismussal. Azt kívánják, hogy a tagok világos és gyümöl­csöző hitöket élénken bizonyítsák meg erkölcsös életök, s az emberi és polgári kötelességek teljesítése által, — ellen­tétben a hit és ceremóniák fanatikusaival, kik alkalom szerint az állammal szövetséget kötnek, vagy az állam 'törvényeivel dacolnak. Történetesen, vagy talán inkább a kor hasonló egészséges szelleme által ösztönözve, ezzel egy időben és öszhangzásban R i c c i a r d i olasz képviselő a szabadgondolkozók zsinatát hívta össze Nápolyba. Ez ellentéte akar lenni a római — ugy nevezet oecumenicum concilliumnak, melynek nem más a célja, mint hadat izenni életre-halálra mind annak, mit a modern társadalom terem­tett. December 8-a talán sok lelkiismeretes, vallásos ka­tholikusnak megnyitja szemeit. (Prot. Kirch. Ztg). KÜLÖNFÉLÉK. — A vallás és közoktatási miniszter által a Pápán szervezett bírói államvizsgálati bizottmány­hoz kineveztettek : Elnökül : Mártonfalvay Elek uradalmi ügyvéd. Vizsgáló biztosokul: Bocsor István pápai jogakadémiai tanár ; Noszlopy Tamás földbirtokos ; Nagy Endre győr­városi, Pázmán Kálmán győrmegyei törvényszéki ülnö­kök. (Hiv. Lap.). * A „Népnevelők pesti egylete" március 21-én tartotta rendes havi közgyűlését. Lederer Á. „Erkölcstan a népiskolában" cimü értekezést olvasott fel, melyben az erkölcstan fogalma, lényege és tartalma meg­határozása után azon kérdéssel foglalkozott, hogy vájjon a pap, vagy a tanitó adja-e elő az erkölcstant a népisko­lában. Ugylátszik az a véleménye, hogy a hittannal kap­csolatban adja elő a hitoktató. Azután Tavas ur elő­adja az ó-budai esetet, melyszerint ott a tanitók egyesüle­tet kívántak alakitni, de a kath. tanitókat a papok erről letiltották. Azonban az egyszerű letiltás nem használván, az egyesületet tervező és létesítő két tanitót kezdék ül­dözni, rágalmazni és igyekeztek őket hivatalaikból ki­tenni. — E beadványt a gyűlés a választmányhoz utasí­totta véleményadás végett. A cultusminiszter ur pedig, ha e tényről értesül, talán meggyőződik, hogy kedvenc eszméjének épen az oly gyöngéden kiméit papok állanak leginkább útjában. * A pápai emlékkereszt elkészült, s köz­szemlére ki van téve a kath. papnöveldében. Minthogy azonban aki megakarja nézni 20 krt kell fizetnie a pápá­nak, mi lemondtunk róla, inkább akarván azon pénzzel egy szegény éhező embert jóltartani. Leírásával azonban szolgálunk, a „Sz,—k." után. „A kereszt egyszerű ébenfa­szekrényben nyugszik. A függőleges és vízszintes rész metszését egy 6000 frt értékű rubin foglalja el. A rubin fölött egy, alatta két és a vízszintes részen szintén két apró mogyoró nagyságú gyöngy van egy-egy apró rubin­nal. A kereszt széleit sűrűn egymásmelleit nyolcvanhá­rom brillians foglalja el. Az egész kereszt értéke 13,000 frt. A kereszt művészeti becse semmi, mert a kis téren a sok drágakő miatt a művész nem fejtheté ki tehetségét. Az ébenfa szekrény belseje a következő felírást viseli: Sanctissimo Patri Pio Nono Sacerdoti Jubilaeo Devotus Fidelium Grex e Gente Hungara Quarto idus április 1869. * A selmeci erdőszeti akademiának a fo­lyó tanévben összesen 47 hallgatója van.

Next

/
Thumbnails
Contents