Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-04-11 / 15. szám

Mindez itt kifejtett okokból látom t. polgártársaim égetően szükségesnek Balaton-Füreden egy oly felsőbb népiskola felállítását, melyben a községnek (sőt bizonyos mérvben vidéknek) 12-ik életéviiket betöltött gyermekei, három éven keresztül a törvény által meghatározott '„felső népiskola" tantárgyai mellett gyakorlatilag oktattatnának a föld-, szőlő-, gyümölcsfa-mívelésben, és borkezelésben és a mely intézet e mellett viucellér-képezde is lenne. Közelebbről minőnek gondolom az itt ajánlott tanintézet szervezetét, s minő módokon látom azt felállithatónak, a következőkben röviden elmondom. A Balaton- Füreden felállítandó felső népiskola s egyúttal gazdasági tanintézet előleges tervrajza. I. A tanintézet mindenekelőtt az 1868.évi XXXVIII. törvénycikkben meghatározott „felsőbb népiskola" lenne. Ugyanis a nevezett törvénycikk gondoskodott arról, hogy ezentúl ne csak azok részesülhessenek magasabb kiképeztetésben, a kik lelkészekké, tisztviselőkké, ügyvédekké stb. lesznek, hanem (a hol csak a körülmények engedik) maga a földműves és iparos nép is. E célra valók az úgynevezett „felsőbb népiskolák," melyekben az elemi iskolából kikerült gyermekek három éven keresztül taníttatnak a következő tantárgyakra : I. hit- és erkölcstan, — 2. szépírás és rajz, — 3. magyar nyelvtan, — 4. számtan és mértan alkalmazási gyakorlatokkal, — 5. természettan és termeszatra iz, különös tekintettel a földinívelésre és iparra, - 6. földrajz és történet (általános és hazai), — 7. mezei gazdaságtan alapvonalai, — 8. hazai alkotmánytan, — 9. egyszerű könyvvitel, — 10. testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra, — 11. ének. A törvény ugyan csupán a legalább 5000 lakossal biró városokat kötelezi ily tanintézet felállítására, de minden község állithat ilyet fel, valamint a kormánynak is joga van mindenütt a hol szükségesnek látja ily tanintézetet létesitni s fentartani. Az általam ajánlott tanintézetben tehát először is a fent elősorolt tantárgyak taníttatnának 3 évre beosztva. II. A tanintézetben minden növendéknek 3 éven át gyakorlati oktatás adatnék a főid-, gyümölcsfa- és szőlőmívelésben, valamint a borkezelésben. E célra az intézetnek legalább öt holdnyi kertje lenne, melyben a gyakorlati tanítás mellett, eladásra is tenyésztetnék szőlővessző és gyümölcsfa. III. Az intézet vincellér képezde is lenne. Mindenki neveltethetné benne gyermekét vagy pártfogoltját vincellérré. — Ezenfelül a község- vagy vidékbeli 24 oly szegény gyermek is vétetnék fel vincellér növendékül, ki: a) életének 12-ik évét betöltötte, s az elemi iskolát elvégezte legalább annyira, hogy irni s olvasni tud; b) teljesen vagyontalan, s igy neveltetésére saját vagyonából nem költhet; c) gyámok nélküli, azaz, vagy árva, vagy ha van is szülője, az róla szegénység, öregség vagy egyéb körülmények miatt nem gondoskodik; d) erkölcsi tekintetben nem megrovott. E szegény gyermekek 3 évig az intézetben kapnának lakást, élelmezést és ruházatot, s ezért viszont minden reájuk bizott munkát teljesíteni tartoznának. Évenkint 8 vétetnék fel. IV. Az intézetben legalább két tanitó működnék. V. Köteles volna a községbeli minden 12-ik évét betöltött gyermek 15-ik életévének betöltéseig a kiszabott időben bejárni, s gyakorlásért az ott netán reá bizott munkát végezni. — Azonban az idősebb ifjak is bejárhatnak, csakhogy ha magukat beíratták az ígérkezett időig kötelesek rendesen járni. A községbeli gyermekek tandíjt nem fizetnének, de a tanterem fűtése és tisztogatása fejében adnának fejenkint egy évre 50 krt. Azonban a szegényeket az iskolaszék ez alól is felmentené. VI. E gazdasági és felsőbb népiskola hitfelekezeti különbség nélkül való községi tanintézet lenne, melybe azonban a vidékbeli minden lakosok és községek is járathatnák gyermekeiket. VII. A tanintézet fölötti hatóság lenne, első fokon a község által választandó legalább 9 tagu helybeli iskolaszék ; — második fokon a megyei iskolatanács és tanfelügyelő ; — és legfelső fokon a minisztérium. A főkérdés azonban az, honnét lehetne előteremteni az intézet létrehozásához és fentartásához szükséges anyagi erőt, s pedig ugy, hogy általa a község elviselhetlen terhet ne vállaljon magára? Nézetem szerint három forrásból, u. m. Füred város buzgalmából, az ország kormányának segélyéből, és a vidék részvétéből. A ) A község adna hozzá : 1. Tantermet. A reformált egyházközség iskolaépületének első emeleti nagy tereme üresen áll. Kétségkívül örömmel engedhetné át a gyülekezet e termet haszn á 1 a t u 1 azon intézetnek, melyben az ő gyermekei tanulnak. 2. Legalább öt holdnyi telket (alkalmas helyen) tankertnek. E célra a ref. egyházközségnek a falu végén levő 10 holdnyi tagjából a község 15 évre kibérelne öt holdat, azon feltétellel, hogy ha az intézet növekedése miatt szükséges leend, az egyház a másik öt holdat is oda fogja adni ugyanazon árban. 3. A tanítóknak alkalmas lakásul egy vagy két házat bérel ki. Ezeket minden díj nélkül adná a város a nevezett iskola használatába. Ezenfelül kötelezné magát, hogy a vidékről jövő növendékek számára gondoskodik lakásról (p. o. e célra bérel házakat), de melynek diját áz intézet megfizeti. Végre ünnepélyesen igérné a város, hogy ha a kormány az intézet számára házat vagy házakat akar építeni, tehetsége szerint adni fog hozzá telket, követ és munkát.