Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-04-04 / 14. szám

435 432 í zárdák, nem is annyira gyár-, fog-, javitó- és kórházak, habár ép nemzetnél mind ezeknek meg kell lenniök: hanem főfőképen és pedig még a tudós-társasági intézményeknél is sokkal inkább a tudomány-egyetemek, — de jól megértve, nem kőfalak és pompás paloták, melyek üresek lehetnek, hanem maga azon intézkedés, miszerint a minden tudományszakra kiszemelt és fellépni engedményezett férfiak, habár külsőleg szerény helyiségben is eleintén, nyerjenek alkalmat a tudományvágyó ifjúságot szabadon, az emberi tudomány színvonala magasságán fejlesztve vezérelni, és az érdemesnek, nemcsak az állampolgári, hanem a gondolkodó és haladó emberiségnek világ- és tudománypolgári cimeit, jogait és okleveleit is megadhatni. A tudomány, a mint egyfelől versenyzésben, másfelől ismét központosító ölelkezésben halad leginkább előre, és a mint kapaszkodik, ugy támaszkodik is egymásba. Régenten az európai többi nemzeteknél egyetemeket egyes fejedelmek állítottak, dotáltak és szereltek fel, most a nemzeteknek együttesen, a melyek azokat nélkülözik, kell felállíttatásukról gondoskodniok. Es ki gátolhatná őket e tekintetben ? A Ludoviceumot nemzetileg állítók, ugyan fel, de megnyilni, meg nem nem nyílhatott, gátolta azt akkoron, a katonai művelődésnek nem nemzeti és nem önálló lábon volt szerveztetése. Hanem most, ennek is a megnyittatását, ki ? és mi gátolhatná még ? De annyival kevésbé az országszerte felállítandó, a pestin kivül, még legalább három tudományegyetemnek. — A tudós akadémiát, a nemzet akarta — és létesült. A már valahol virágzóbban működő és egyszersmind tetemesb vagyonnal biró tanintézetet, — ha például lyceummá akarnók emelni, miért ne emelnők mindjárt egyetemmé ? Néhány felállítandó lyceum erejéből, kitelhetik egy egyetem. E sorok irója inkább ezt, mint a lyceumok felemelésének ügyét pártolja. Lyceumok felállíttatása az erőket céltalanul szétforgácsolja, egyetemek alapittatása központosítja. Hazánkban a gymnasialis vagy u. n. középtanodai képződés — hála istennek, mindig elegendő mértékben volt meg, sőt alig is bírtunk és bírunk mással, mint csak középtanodákkal. Ellenben hiányzott és hiányzik most is a tulajdonképeni tudományos szakképezés. Ilyenre a ki szert akar tenni, rendesen a külföldre kell mennie. Mikor fogjuk már a külföldet, hazai tudományunk javára nélkülözhetni ? mikor fogjuk elérni, hogy a külföldiek netalán hozzánk jövendenek tanulni ? — Európai helyzetünk szerint, a még a tudományos mivelödés nélkül szunyadozó kelet, és a tudományos haladásnak legfőbb fokán álló nyűgöt között ha mi akarunk, rendeltetésünknél fogva a közvetítő szerepre hivatva lenni, nem kell-e épen nekünk oda hatnunk, hogy európai szellemi virágzó egyetemek által, hozzánk zarándokoltassuk a keletnek tudománysóvárgó fiait, a mellett hogy saját nemzetünket tudományosabbá lehetni eszközöljük. Oly valami fél-tudományosság, mint a milyen nálunk igen sok van, abból nem nagy a nyereség. Szaktudósok, a legkimeritőbb szaktudósakra van nekünk szükségünk, és épen olyanoknak nagy híjával vagyunk még, híjával, mert nincsenek elég szaktudományi föintézeteink, nincs több, hanem csak egy, és pedig az is sok tekintetben privilegiált és elzárt egyetemünk. Tenger a tudomány. Több hazai kikötőt a tudomány tengerének. Szepes Iglón, mart. 3. 1869. Dr. Tavast Lajos. A vallás- és közoktatási magyar kir. minisztérium következő leiratot bocsátott a siiperintendensekhez. Főt. supérintendens ur ! Az ország különböző vidékeiről nyert jelentésekből és tett tapasztalatok folytán azon szomorú meggyőződésre jutottam, hogy az egyházak által feltartott hitfelekezeti iskolák, s bennük a tanitás a legtöbb helyen még mindig azon régi felette hiányos állapotukban vannak, melyben a népiskolai közoktatást szabályozó 1868. évi XXXVIII. t. c. 11. §-ban foglalt kellékeknek és rendeleteknek nem felelnek meg. Az iskola épületeknek s tantermeknek legtöbb helyen célszerűtlen voltán, sőt sok helyütt egészségtelen és roskadt állapotán kivül a következő főbb hiányokról értesültem : 1-ör: A törvényben rendelt nyolc hónapnyi szorgalomidő nem tartatik meg. A folyó március hóban a tavaszi vizsgákat megtartván, sok helyen megszüntetik az évi iskoláztatást. 2-or: A tanköteles gyermekek felette rendetlenül; járnak iskolába, s ez iránt sem a községi sem a megyei: hatóságnál nem tesznek jelentéseket. 3-or: Az iskolák egy-egy számoló s (néhol) olvasó* fali táblákon kivül semmi taneszközökkel nincsenek ellátva. 4-er: Leglényegesebb hiány pedig az, hogy a törvényben rendelt tantárgyaknak csak igen kis része taníttatik. Miután az egyházközségi lelkészek s népiskolai hatóságok a népiskolai törvény illető intézkedéseinek részükről való eddigi végre nem hajtását azzal indokolják, hogy ez irányban egyházi felsőbbségüktöl semmi rendeletet, sem utasítást nem kaptak; tisztelettel felkéremfőtiszteletü uraságodat, méltóztassék az egyházkerületebeli minden népiskolai hatóságot és tanítót az 1868. évi XXXVIII. t. c. 11. §-ban foglalt feltételek és rendeletek pontos teljesítésére utasítani, s különösen elrendelni a tőrvénybenr megszabott köteles tantárgyak tanítását, az iskoláknak taneszközökkel lehetőleg felszerelését, s a tanköteles gyermekeknek éven át nyolc hónapig való rendesen feljáratását. Mivel tapasztalás szerint, a tanitók az iskolát mulasztó gyermekek önkéntes feljelentése miatt a szülőkké/ való kellemetlenkedésektől tartanak; már azon okból is^ mert a tanító és szülök rosz viszonya mindig károsan ha., a nevelés és oktatás sikerére,; e tekintetben tán legcél;