Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-04-04 / 14. szám

430 432 í nak az ujoncállitás végrehajtására vonatkozó mindennemű hivatalos eljárásaikban segédkezet nyújtani. 44. §. Az ujoncállitási bizottság által hadi szolgálatra •mindenkorra alkalmatlannak nem találtatott, vagy a 3-ik korosztályban a sorhadi szolgálattól fel nem mentetett, valameddig a harmadik korosztályból ki nem lépett, meg nem nősülhet. Különös tekintetet érdemlő körülmények közt,kivételes nŐ8ülési engedélyadásra a honvédelmi magy. kir. minisz-Jterium van jogositva ; de ezen engedély az illetőt a hadseregbe (hadi tengerészeibe) vagy honvédségbe lépés kötelezettségétől föl nem menti. 46. §. Azon védköteles, ki a 44. §-ban körül irt tilaom áthágásával megnősült, a korosztály szerinti sorozás kedvezményeit elveszti és sorshúzás nélkül hivatalból besoroztatik ; alkalmatlan volta esetében pedig vagy a községi szegéuy alap javára ezer forintig terjedhető pénzbirságban vagy hat hónapig tartható fogságban marasztalftatik el. Azok, kik a tiltott nősülésnél vétkesen közreműködnek, a községi szegény alap javára ötszáz forintig terjedhető pénzbirság, vagy három hónap tartamáig terjedhető fogság alá esnek, fenmaradván ellenök még a hivatali szabványok szerinti eljárás, ha államszolgálatban állanak. W 53. §. A tettleges szolgálat idején kivül a huzamosabb időtartamra szabadságolt sorhad tartalék és honvédségbeli legénység azon része, mely a harmadik korosztályt meghaladta, nősülés tekintetében is a köztörvények és szabályok alá esik, de a sorhad (hadi tengerészet) vagy a honvédseregbeli szolgálat-kötelezettségnek fentartása mellett. Tekintet nélkül szolgálati éveik számára hason kedvezményben részesülnek a tartalékos és honvédségi, ugy szintén a nyugdijazott tisztek s katonai hivatalnokok, valamint a rokkant-díjasok is ; utóbbiak ha katonai rokkantak intézetébe felvéve nincsenek. Ezen törvénycikkek, illetőleg §§-sok volnának azok, melyekot — miután a népoktatási törvénycikk e lapok hasábjain egész terjedelemben már is közölve lett — olvasgatás közben mások figyelmébe is ajánlani alkalmasnak véltem. Ha e nemben valami mégis kikerülte volna figyelmemet, kik ezen eljárásomat helyeslik, legyenek szivesek alkalommal utánpótolni. — Még csak azt a kérdést vagyok bátor a fentisztelt érdeklettekhez intézni: nem volna-e tanácsos időről időre, a jelenben is tehát, gondoskodnunk arrói, hogy a bennünket hivatalból illető törvénycikkek, illetőleg §§-sok, talán még nagyobb gonddal kiszemelve, összeállítva, olcsó kiadású külön füzetkében is megszerezhetők legyenek? Kik o téren mozgunk, itt a fővárosban nagyon könnyű lenne ezt saját érdekünkben eszközölnünk. Török József, segédleikész. IS K OJ^A Ü fi Y. Igénytelen észrevételek a gymnasiumi és lyceumi miniszterialis uj terv-javaslatra. A nyilvános oskolák célszerűbb berendezése, egyszersmind a nemzeti haladásnak is egyik főtényezője. A ki jobbat és célszerűbbet akar, annak elsőben be kell ismernie, vagy bebizonyítania, hogy a berendezés eddigelé, vagyis, a meglevőnek állapota rosz, vagy legalább hogy az, az uj tervezet irányában silány és gyengébb. A gymnasiumokról, vagyis azon középtanodákról van szó, melyek az általánosan tudományos miveltségre a nélkülözhetlen alapot adják meg, melyek az elemi tanodából átvett növendéket mintegy szellemi derékon keresztül vezetve, képezve és szilárdítva, a szaktudományu egyetemnek adják át. A gymnasiumnak feladata, a melyből mint közös derékbői, az egyes karok és tudomány-szakok, csak a derékszak befejezte után kinőnek vagy inkább kifejlenek,— az á 11 a 1 á n o s a n tudományos m í v e 11 s ég alapját vetni meg, nem egy, de minden szakra n é z ő l e g. Az általánosan tudományos emberi míveltségnek az alapját képezik főképen : Vallás és bölcsészet, Nyelv és annak remek müvei, rege- régiség- és irodalomtannal ugy, mint egyszersmind saját irályi gyakorlatokkal; Földrajz és történelem; Mennyiségtan és a Természettudományok. Ezek levén az emberiségnek szintúgy mint a világnak tárgyai, a gymnasium tanulmányai is következésképen ezekből meritendők, de nem szak, hanem általánosan nevelő, képesítő és tudományosan miveltetö irányzattal. Ennélfogva a gymnasium egységes önmagában egy és egész intézet. —• Hogy belőle, az ö befejezte után miféle szakok és miképen növik ki magokat, az hozzá nem tartozik ; de tartozik igenis az, hogy a gymnasium — mint már feljebb is mondva volt, minden tudományszaknak a közös alapja, dereka; ö maga szakokat még nem ismer, de minden szakra alaposan készit elő és képesít. S ugyanazért a szoros értelemben vett gyrnnasiumtól a mint egyfelől a kiváltságolás, egyik vagy másik tanulmány alól felszabadítás vagy felmentés; ugy másfelől a szakoztatás, vagy egyes tudományos irányok szerint való nevelés és oktatás kizárandó. — Mindent mindnyájának, — ezt tartom én a gymnasium körében helyesnek és egyedül szükségesnek. Mert bármely tudományszakra indulónak, egyiránt kell általánosan képesítve lennie, — vagy nincs általános képesítés ? Ugy hiszem, nincs szükség bővebben fejtegetni és bizonyítgatni, miszerint pl. a latin vagy a görög nyelv tanulásánál, — nem a latin vagy a görög nyelvnek megtanulása a tulajdonképeni cél és eredmény (habár ez is cél és eredmény) — hanem a klasszikai nyelveken való idomú-