Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-03-28 / 13. szám
Pest, mart. 28. 1869. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ES KIADÓHIVATAL: A lipót ós szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben kázliozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETESEK DIJA : * 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. * Kik negyedévre fizettek elö, előfizetésük megújítására kéretnek fel Mi a teendőnk a vegyes házasságok körül? A vegyes házasságok kérdése egy országban sem érdemel oly kiváló figyelmet a törvényhozás részéről mint hazánkban, mert itt minden 30—40-ik házasság különbözö vallásúak közt köttetik, s igy mintegy százezer család él vegyes házasságban. A kath. házasságok felbonthatlansága mellett ezen körülmény is hathatósan követeli a kötelező polgári házasság behozatalát, mert csak ezáltal lehet elkerülni azon sok súrlódást, mely minden vegyes házassági esetnél rendszeresen megujul. Az 1868. LIIL törv. cikk igyekszik a bajoknak elejét venni, s ha a prot. lelkész az uj interconfessionalis törvény tartalmát világosan felfogta, ha ismeri a római egyház törvényeit és törvényes gyakorlatát a vegyes házasságok tárgyában és ha nem mulasztja el a feleket világos utasítással ellátni: ha nem is épen minden, de bizonyára nagyon sok kellemetlenséget elkerülhet. Lapunk már közlött néhány összeütközési esetet, s a szerkesztőséghez közelebbről is küldettek be ily nemű tudósítások, melyek engem arra indítottak, hogy azok kedvéért, kik előtt talán e kérdés minden oldala nem áll kellő világosságban, a dolog mibenlétével röviden foglalkozzam. A görög keleti egyház a vegyes házásságot határozattan eltiltja híveire nézve, s érvénytelennek nyilvánítja ; ellenben a római, habár soha sem helyeselte, s minden lehető eszközzel megakadályozni törekedett; de ha ennek dacára is létrejött, érvényességét elismerte. Ha szorosan vesszük a dolgot, sajátkép a római egyház is tiltja, mert pápai fel mentvény mellett is csak ugy engedi meg, ha a nem kath. fél eretnekségéről lemond (abjuratio haeresis) s esküvel kötelezi magát, hogy születendő gyermekeit a kath. vallásban nevelteti és kath. házastársát vallása gyakorlásában nem háborgatja. Ez pedig már nem vegyes, hanem tiszta kath. házasság. — De a reformatio után e követelésének a római curia többé nem volt képes érvényt szerezni, mert már nem egyes eretnekekkel, hanem egész nemzetekkel gyűlt meg a baja, s nem tartván tanácsosnak oly dolgot ellenezni, melyet a fejedelmek saját hatalmokkal is ki tudnak vinni, kezdett a körülményekhez képest kisebb-nagyobb engedményeket tenni. Erre legfőképen az kényszeritette, hogy a kath. fél legtöbb esetben inkább vallásától vált meg, mint mátkájától. A legelső nyilvános dispensatiot VIII. Orbán adta 1624-ben II. Károly angol trónörökös és XIII. Lajos nőtestvére házasságához, oly feltétel alatt, hogy a királyné egy püspököt és tizenkét kapucinust tarthasson maga mellett, s minden gyermekét 15 éves koráig a római vallásban neveltesse. Később még nagyobb engedmények is következtek. XIV. Benedek szépen kitalálta, hogy a vegyes házasságok bármily undokok és átkozottak, mindazáltal nem isteni vagy természeti, hanem csak egyházi törvénybe ütköznek, s igy ha nem lehet elkerülni, meg kell engedni. De hogy az egyház helyeselni ne láttassék, a pap minden innepélyes szertartás nélkül hallgassa meg a felek beléegyezésének kijelentését (passiva assistentia). Tőle szármozik azon engedmény is, hogy az olyan vegyes házasság is érvényes, mely nem 25