Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-21 / 12. szám

tanítása végkép megszűnt 1834-ben. Jelenleg két fiu és egy leánytanitó van, mely utóbbik egyszersmind énekvezérek is, tandíj a felsőbb fiosztályokban nem szedetik, egyebütt évenkint 50 kr. és egyéb semmi. A tandijnak a felső fiosztályokban teljes megszüntetését Borsi Sándornak lehet köszönni, ki ez által a szegényebb sorsuakon könnyiteni s amaz osztályok népesedését előmozdítani törekedett. 0 ugyanis 1845-ben e célra mintegy 40 o. é. frtnyi alapítványt tett, melyet 1848-ban fáradhatatlan gyűjtések utján 400 frtra szaporított. Általában Borsi Sándor nevéhez a püspöki egyház életének uj és erőteljes fejlődése van fűzve. Ez egyszerű, magasabb nevelésben nem részesült, vallásához hőn ragaszkodó, s minden korszerű nemes eszmeért lelkesülő paraszt férfi forradalom után bíróságra emelkedvén fel, a lelkészszel vállvetve működött egyháza javára, s azt a virágzásnak eddig nem ismert fokára emelni igyekezett. E két férfi összhangzatos eljárásában, féltékenység nélküli törekvésében, és semmi akadálytól meg nem rettenő buzgalmában a falusi és kisvárosi elöljárók valódi példányképei domborulnak ki szemeink előtt. A lelkész 1851-ben maga keze alá veszi az eddig sehogy sem gyarapodó szegényi pénztárt, mely akkor 78 frtig állott s azt főkép a biró által átadott községi büntetéspénzekböl 1858-ig már 660 frtra szaporítja; 1856-ban ketten egyházi takarékmagtárt alapitnak, mely azonban az akkori cs. k. szolgabírói hivatal nemtelen kötelődzködése miatt csakhamar megszűnt működni. Borsi ezután az altanitó állandó használatába egy-egy darab szőllőt ajándékoz s kiviszi, hogy a város 12 hold földet ajándékozzon az egyháznak. 1850-ben a jegyző és Borsi Miklós preebyter buzgó gyűjtés utján pénzt állitnak elő orgonakészitésre. Az orgonistának azonban még szöllője nem levén, hogy hivatalához annál nagyobb kedve legyen, Borsi Sándor az ő használatára is egy darab szőllőt ajándékoz. Majd a tagosítás ideje eljővén, a földesuraság (a n.-váradi 1. sz. püspök) nemeslelküsége folytán az egyház és az egyházi hivatalnokok földjei megkétszereztetnek. Még egy kisdedóvodára volt szükség. A lelkész Borsi Sándor főbírót, kinek tekintélye és szilárd akarata szükséges volt valami dolog kivite léhez, lassankinti előkészítés s a n.-váradi kisdedóvó intézetnek vele együtt megtekintése által megnyervén az intézet eszméjének, ezentúl Borsi Sándornak egyik kedvesebb gondolata volt annak felállítása/' Eleintén e célból a lelkész saját házát adta át ingyenes használatra, a biró pedig 105 o. frt. évi segélyt, majd az óvodai ház felépíttetéséhez 15,000 db. téglát eszközöl ki a községtől az intézetnek. Az 1861-iki időszak elhozta Borsi Sándor hivataloskodása és befolyása végét. A felbujtogatott nép a roszul értelmezett önkormányzat és szabadság nevében az utóbbi évek legnevezetesebb vívmányait törekedett felforgatni, magának követelte az uradalom által ajándékozott egyházi földeket, a lelkészi buzafizetést megtagadta, a kisdedóvói évi segélyt visszavonni megkisérlette, s e törekvéseiben az uj „alkotmányos" községi elöljárók által hathatósan támogattatott. Azonban, miután a nép követei, minden létező forumokon elvesztették pörüket és visszautasittattak, hosszas zavargás után kiábrándultak a fők és lecsendesültek a kedélyek. A jelenlegi községi elöljárók kellő támogatást nyújtanak az egyházi és növelési érdekeknek. 1867-ben a város már 200 o. frtot vállal el az óvó évi fizetéséből s elhatározza, hogy készen fog vásárolni óvódai helyiséget. A templom építtetésének ideje a régiség homályá- ~ ban vész el. Eredetileg r.katholikus cultus céljaira alapíttatott s alól sirboltokkal és sírfeliratokkal van ellátva. Az utolsó tetemes javításon 1864-ben ment keresztül, midőn fiödélzete újonnan készíttetett s kívül és belől általában csinosbittatott; a mintegy 100 ölnyi távolban külön álló torony 1732-ben építtetett. A lelkészi lak mostani diszes és korszerű alakját 1860-ban nyerte, mely alkalommal tetemesen bővíttetett, cserép alá vétetett s általában helyrehozására 1312 frt fordíttatott. Érdekes az összehasonlítás, melyet a lelkészház régi alakjának és az uj épületnek rajzai nyújtanak. Az iskolaépületek is újonnan átalakitvák. Jelenleg az egyházi a d ó 1 frt 40 kr és egy véka buza, (az özvegyek részéről: 90 kr és % véka buza, a lakók részéről 40 kr és Va véka buza), természetbeli szolgálatok, kivéve a fahordást, nem léteznek. Az egyház k ö 1 ts ég v e t é s e 1863-ban : bevétel: 1437 o. é. frt, (ebből 362 o.frt egy telek föld haszonbére), 109 köböl buza; kiadás: 1267 frt 89 köb. buza. Tökepénz van mintegy 6600 o. frt. A 1 e 1 le é s z i fizetés: készpénz 135 frt 65 kr, kétszeres buza 32 köböl, ölfa 8, föld 80 köblös egy tagban a város szélinél, stóla az egyházkerületi szabványok szerint. Im, ezek egyes vonásai a képnek, mely a püspökii monographiából szemeinkbe tűnik, csakhogy o rövidre szabott ismertetés távolról sem ölelhette fel az ott részletesen és kimerítően lefejtett tárgyak gazdagságát. Szerzőnk forrásai leginkább az utolsó száz év időszakára terjednek ki, s az egyházalakulást, lelkipásztorok névsorát és életrajzait, továbbá az iskola történetét kivéve, a mult század elején túl általában nem mennek felebb. A vázolt időszak képe azonban tekintettel a nép életére, szenvedéseire, erényeire és vétkeire, is oly teljesen, kimerítően, annyi józan Ítélettel és tudományos körültekintéssel van adva, a mennyi tökéletesen elég arra, hogy ezen egyház fejlődését a késő nemzedék előtt is élethíven és tanuságteljesen feltüntesse. Tartalmilag elő vannak itt sorolva 1769-tŐl máig évről-évre mind azon kormányi rendeletek is, melyek a prot. egyház rendszabályaiba és törvényeibe vágtak s jobbára sértőleg ütköztek. Magunk részéről őszinte köszönetet nyilvánítunk a még javabeli derék lelkésznek azon élvezetért és tanulságért, melyet könyvéből merítettünk, s őszintén kívánjuk, hogy Isten az ő közhasznú életét és erejét gyülekezetének, esaládjának és tisztelőinek örömére sokáig tartsa meg! Szeremlei Samu.