Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-14 / 11. szám

feloikröl ? ha egy 7-ik Gergelyben, 3-ik Inceben nem a lánglelkü reformátort látták, hanem a Krisztus evangéliumát oly kitartóan üldöző, s a reformatiot minden erejéből gátoló pápiii szék fő megalapítóit s szilárditóit ? De mióta a protestantismus szellemo kezd uralkodni a mívelt világban, mióta egy Calixtus, Blondel, Mosheim s több ily protestáns iró kimutatták a helyes utat, melyen nem ugyan a sz. István-társaság pályadíjáért futtatóknak, de a valódi történésznek haladni kell, azóta hány protestáns müvet talál, melybon akár 7. Gergely, akár más jelesebb pápa vagy szerzetes nem volna érdeme szerint méltányolva? 4-ik Henrikre csak azt jegyzem meg, hogy a francia nemzet 1400 éves történelméből mutasson fel nála nemesebb lelkű, alattvalóinak boldogságán őszintébben munkálódó jobb királyt. Az a Gusztáv-Adolf elhiszem, hogy nagy bűnös volt, hogy Németország szerencsétlen tartományait ugy tönkre tette s pedig századokra. Mily jó lett volna, ha II. Ferdinánd kénye kedve szerint boldogíthatta volna a németeket ! azt hiszem minket sem ért volna pár éve a sadovai szerencsétlenség. Mellesleg megemlítem, hogy Gusztáv Adolfot — a mint Alzog és Nagy Zsigmond k a t h o 1. irók müveiből olvasom — Caraffa bibornok, ki ekkor tájban Németországon foglalatoskodott, ekképen jellemezte : „O király volt, kihez hasonlót Svédország egyet se, Európa keveset mutathat fel." Azt hiszem azonban hogy Carafla nem volt ekkor „a tárgyilagos igazság" birtokában, legalább oly mértékben nem, mint a „Magyar Állam" tárcaírója. Az Isten tartsa meg benne továbbra is. p*m

Jt TÁRCA. Felhívás az egylet tagjaihoz. Tisztolt Tagtársaink! Az „országos középtanodai tanáregylet" választmánya f. évi febr. 1 3. tartott ülésében hosszas beható vitatkozás után mulhatlan szükségét látta annak, hogy az egylet még jóval a nagy szünidő előtt közgyűlést tartson. Más idő nem igen állván rendelkezésünkre, a választmány a rendkívüli közgyűlést Pestre martius hó 24—25. és szükség esetében 27-ik napjaira tűzte ki oly módon, hogy a megnyitás vJamint a tanácskozási ügyrend megállapítása mart. 24-én délelőtti 9 órakor az Akadémia „Kisfaludy-termében" történik, melyet egyletünknek e célra b. Eötvös József ur ö nagyméltósága legnagyobb készséggel átengedni méltóztatott. A közgyűlés tárgyai lesznek : a) A közoktatási minisztérium által kibocsátott gymnasiumi és lyceumi tantervjavaslat. b) A z egylet némely alapszabályainak célszerűbb módosítása. c) A középtanodai tanári fizetések ügye. Miután alapszabályaink 26. §. értelmében az egylet közgyűlésének határozatképességéhez az összes tagok számának legalább ötöde, az alapszabályok megváltoztatásánál pedig legalább is egyharmada szükséges: fölkérjük tisztelt Tagtársainkat, hogy a tanügy s különösen egyletünk érdekeiéit buzgólkodva minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Reményünk biztos, hogy a lelkes együttműködésnek meg lesz azon sikere, melyet mind a közműveltség mind anyagi helyzetünk javára oly melegen óhajtunk. Midőn ezennel minden tisztelt tágtársunkat a húsvéti ünnepek előtt tartandó rendkívüli közgyűlésről szives indulattal tudósítjuk, megjegyezzük, hogy valamint tavaly, ugy jelen alkalommal is utazási jegyekről gond o s k o d n i el nem mulasztjuk, s hogy ezek iránt mindenki mart. 15-ig az egylet elnökéhez fordul jon. Pesten, febr. 17. 1869. Szives tisztelettol Ney Ferencz9

einök. Mészáros Nándor, első titkár. A buku resti h. h i t ü e k templom építési költségeire S.-Szent-György, febr. 22. 1869. Vajna Sándor, s sz.-györgyi ref. tanár 2 frt. Vas tamás, tanító 50 kr. Demes József, tanító 50 kr. Gyárfás Samu, tanító 1 frt. K. Albert, tanító 50 kr. Id. Donátli József, tanodai gondnok 1 frt. Révay Lajos, ilyefalvi pap 1 frt. Forró Ferenc, tanodai gondnok 1 frt. Antal Zsigmond, tanodai pénztárnok 1 frt. Gödri Ferenc, városi polgár 1 frt. — Összesen 10 frt. Ezen kegyadomány a következő sorok kíséretében küldetett alulirthoz: „bukuresti ref. lelkész tiszteletes Koos Ferenc urat az idejegyzett összeg feletti további intézkedésre szívesen kéri a gyűjtő V aj na S á n d o r. Fogadják a nomeskeblü adakozók a nyilvánosság torén is leforróbb köszönetemet. Bukurest, mart. 4-én 1869. Koos Ferenc, ev. ref. lelkész. KÖNYVÉSZET. Phaedrus Augustus szabadosának Aesopusi meséi. Fordította Szarvas Gábor. Kiadja Ráth Mór. Pesten 1869. Szarva? tanár ur fen címezett könyvében Phaedrus elavulhaílan szépségű meséinek fordítását adja, meglepő szabatossággal, anélkül azonban, hogy az eredeti szövegtől eltérne, s azt eredeti valósiígából kiforgatná. Nagyon helyesen cselekedett a tanár ur, hogy nem követte azon általa is emiitett ,,törik szakad hü" fordítókat, kik — csakhogy valamikép egy hajszálnyira meg ne csorbítsák az eredetit, saját nyelvüknek tekerik ki nyakát. Szerző azáltal, hogy inkább az eredetin változtatott némi keveset, semmint a magyarnyelvnek sajátságai ellen vétsen j munkáját kétszeres becsüvé (etto. Bár minden clasíicus igy lenne irodalmunkba átültetve, akkor nagyon meglehetnénk elégedve I Phaedrus meséinek eredetijét a fordítással egyidejűleg, szintén kiadta a nevezett tanár ur, magyarázó jegyzetekkel s egy bevezetéssel, melyben Phaedrus életérői, munkáiról s verseinek mértékeiről szól. A jegyzetek nincsenek közvetlen a mesék alatt, mint más hásonnemü könyveknél ; hanem — elég helyesen—a könyv végén, hogy igy alkalma ne nyújtassék egyik másik tanulónak a hanyagságra, kiknél ellenkező esetben— mint Szarvas ur mondja —