Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-14 / 11. szám

vius Hieronymus (meghalt 1713-ban)egykánonszerü hitformát készitett az eretnekek számára ! Azt mondja G i e f e r s a 34. lapon : vájjon gondolható-e, hogy egy század lefolytával, félre dobatván a trienti vallástétel, a helyett más hozatott volna használatba ? Ez nagyon csekély érv, mert vannak pápai rendeletek és határozatok, melyek keletkezésüket is alig élik tul. Igy pl midőn V. Sixtus kiadta a V ul g a tá t 1590-ben s hitelességét pápai bullával erősité meg, alig telt bele két év, midőn VIII. Kelemen, több mint két ezer hibát lelvén abban, — egy bullát bocsáta ki, melyben előde Vulgátáját hivatalosan félretétetni rendeli. l)e lehetetlen, mond G i e f e r s, hogy a jezsuiták a pápa tudta s beleegyezése nélkül, csak saját fejőktől hivatalosan készitettek volna egy hitvallást! Hát a párizsi vérnászra kértek-e pápai bullát: még is ünnepélyes nagy misét és Te Deum-ot tartott XIII. Gergely pápa? A cél szentesiti az eszközöket! Azt irja 38. lapon, hogy a magyarhoni protestánsok bizonyosan ismerték a kath. egyház tanait s ily hitvallás láttára a jezsuitákat csalóknak tartották volna, a kiket a pápa a pokolra taszított volna egyenként és összesen! A mi a katholikusok tanainak protestánsok általi ismerését illeti, arra nézve megjegyzendő, hogy a hitforma tana és a római kath. egyház tanai között különbség nem létezik, ez az oka annak pl. hogy Heidegger, Kocsi Bálint, OtrokocsiF. Ferenc s más református irók nem közlik a hitforma szövegét; de ha léteznék is, mi értéke van az ismeretnek és tudásnak akkor: ha azt kimondani nem szabad ? Hogy pedig csalárdságuk miatt, pokolba taszította volna a pápa a jezsuitákat, egy részről azért nem bír semmi sulylyal, mert ezt tenni a pápának hatalmában nem állott, Vagy ha állott volna is, nem volt tanácsos, mert épen ugy megmérgezték volna, mint XIV. Kelement, ki elvégre őket eltörlötte; más részről azért nem, mert Róma menykövei alól a pápai szék zsóldosainak s bérenceinek mindig volt villámháritójok. VIII. Kel e m én 55Ad futuram roi memóriám" bullájában apostoli absolutiót ád annak, ki Fulvius velencei lakost meggyilkolja, mi meg is lön 1609. febr. 28-án. A 39. lapon azt veti ellen Gief ers, hogy a lelkészek, kik tudományosan képzett emberek voltak, ismerték kétségkívül a trienti vallástételt, a római kátét és általában a róm. kath. egyház tanait: tehát felismerhették volna, hogy az elibők terjesztett hitforma nem kánonszerü. — Ugy látszik, hogy G i e f o r s nem veszi figyelembe a létezett körülményeket. Hiában ismerték a prot. papok akár a trienti valláatételt, akár a római kátét, amit eléjök terjesztettek, a felett okoskodni szabad nem volt. Igy pl. midőn az 1673-ban megidézett lelkészek közt K a 1 i n k a J o a c h i m superintendens szólni akart, csak egy szó sem engedtetett meg, mert Szelepesé nyi ujját K al i n k a szájára téve ezt mondá: „No, Kalinka ur ! itt a beszélés nincs megengedve, a királyi ügyész orditó oroszlán, a ki keresi, hogy kit nyelhessen bé!" A hitforma irálya ellen azt a kifogást teszi Giefers, a 40—41. lapokon, hogy az rosz, és nem egyházias, ily tudatlanok nem lehettek a jezsuiták. — Erre igy felelünk Nem olvasta-e Lányi György „Narratio historicáját," melyben a 30. §-ban nyilván előadatik, hogy egy jezsuita Pozsonyban nehezen tudott görögül elolvasni: xavá Aouxa továbbá ugyanazon mü 4-ik részét, melyből kitűnik, hogy voltak papok és barátok, kik a latin nyelvet nem is értették. De engedjük meg, hogy a jezsuiták Cicero, S a 1-1 u s t vagy Tacitus nyelvén fogalmaztak: nem megtehették-e ravaszságuk s eszélyességüknél fogva, tartván a későbbi kor nyomozásai következtében őket sújtandó vádaktól, hogy szándékkal, készakarva fogalmazták roszul és hibásan a hitformát; különben a Fateor és conf i t e o r előjön a IV-dik Piusféle hitvallásban is. Az is figyelembe veendő, hogy Lányi és Reiser csak hallomás után irták le a szöveget, de továbbá, valamint a téritvény szövegét gyakorta változtatták: nem lehetetlen, hogy ugy bántak e hitformával is. De bármint legyen is a dolog, annyi kétségtelen tény, hogy ha a nyak és kezek az Ezsauéinak látszanak is, de a hang mindenesetre a Jákobé. Hogy pedig a szövegek eltérnek egymástól, az az oka mit tények igazolnak , hogy az egyénekhez képest változtatták a tartalmat. Igy pl. mivel Vilmos szász herceg elfogadhatatlannak találta a 7 sákramentomró szóló tant, a 14-ik tételt, mely azt tartalmazza, módositották; a Frigyes Auguszt által letett szövegben hiányzik a 9. és 21-ik tétel. Az 54. lapon azt ragadja meg Giefers, hogy a hitformát Lányi és Reiser közlötték legelébb, ezek pedig és társaik gályákra elitélt gonosztevők valának, tehát sem a hitforma sem azok közzétevői hitelt teljeséggel nem érdemelnek. — Erre elsőbb is azt feleljük, hogy nem Lányi és Reiser közlötték legelőször a hitformát, mint az az eddigiekből világos, mert a glogaui és cseh szöveg sokkal korábbi, — tehát a hitforma hiteles abban az esetben is, ha Lányi és Reiser gonosztevők volnának. De hiszen ha az ilyenek is gonosztevők: akkor, a legszentobb olvekért, a legdicsőbb eszmékért elvérzett emberek, sőt maga az emberiség megváltója is, elitélt gonosztevők lennének, kik hitelt egy általában nem érdemelnek! Ne esztelenkedjél kérlek, hanem térj eszedre ! Vádolhatók-o tehát a Jézus Krisztus neveért kegyetlen kinokat szenvedett szegény prot. papok és tanitók a hires átok-minta koholásával: itélje meg a részrehajlatlan olvasó! Debrecenben, jan. 10-én 1869. Rác Károly, ref. s.-lelkész. I S !í 0 L A 0 G Y. Figyelmeztetés. A népoktatási törvény 11, 30 és 32. §§-aiban az iskolaielöljáróságoknak felekezeti különbség nélkül kötelességükké van téve: hogy az iskolát földgömbbel, térképek-