Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-02-28 / 9. szám

panaszaitok bebizonyulnának. Sőt tiszt. Koos Ferenc atyánkfia eddigi élete kezeskedik nekem a felöl, hogy mihelyt itéletesen meghallaná hibáztatását, még kényszerítve sem maradna oly állomáson, melyre magát méltatlanná és igy működését sikertelenné tette. De kedves atyámfiai, egyszerű vádra és a vádlók által elitéltetve, nem hajthatja meg fejét senki is, a kiben az önbecslésnek legkisebb szikrája van. Őszintén és leplezetlenül kimondom, hogy a ti eljárástok még akkor is hibás, ha tiszt. Koos atyánkfia mindazokat elkövette volna, a melyekkel vádoltatik. Atyafiságosan és szeretettel kérlek titeket, térjetek le e hibás útról, térjetek a rendhez és törvényhez, mely minden testületnek éltetője, fennmaradásának biztositója. Legközelebbről az egyházfőtanács és én részrehajlatlan két biztost küldünk ki tihozzátok, a kik panaszaitokat kihallgassák, tiszt. Koos Ferenc atyánkfia feleletét bevegyék és mindennek ott helyben végére járjanak. Fogadjátok ezeket a tisztes férfiakat bizodalom mai, szeretettel, ők nem vesszővel mennek hozzátok, hanem szeretettel és lelki alázattal ; azért mennek, hogy mint orvosok, a nyavalya okát kikutassák és annak biztos orvosszerét ajánlják, azért mennek, hogy az igazságot leplezetlenül és kendőzetlenül a méltóságos egyházfőtanács elébe terjesszék, hogy az igazság és törvények szerint hozhasson határozatot. Ezeket a tisztes férfiakat az irántatok és szent vallásunk iránti szeretet és buzgóságon kivül semmi más világi érdek nem vezeti, hogy télviz idején békés lakholyöket elhagyva, idegen országba utazzanak, fogadjátok hát, ismétolvo kérlek, atyafiságos szeretettel, bizodalommal, és azzal a teljes meggyőződéssel, hogy mind a méltoságos egyházfőtanács mellékes tokintetek nélkül csak bukuresti egyházunk javát tart ja szeme előtt. Addig is szeretett atyámfiai, elkövetett hibátokat helyrehozandók, térjetek a rendhez: a templom kulcsát adjátok vissza illető helyére; lelkészetökot ne akadályozzátok hivatalos kötelességei teljesítésében, sőt menjetek el ti magatok is imádkozni v le együtt és egész szeretetből mondjátok el : „bocsásd meg a mi bűneinket, miképen mi is meg bocsátunk ellenünk vetkezőknek Attól ne tartsatok, hogy a ti rendre téréstök késleltetné ez ügy lefolyását, vagy valami kedvezőtlen hatással lenne annak eldölésére; sőt inkább legyetek biztosok a felöl, hogy a törvény határai között levőnek higgadt szava sokkal inkább meghallgatást nyer és több hitellel bir, mint a zavargó, lázongó tömegé, melynél a felkorbácsolt szenvedély rovására tétetik a legnagyobb rész. Legyetek arról meggyőződve, hogy minekünk itt az az elvünk: nem az egyházközség van a lelkészért, hanem a lelkész van az egyházközségért. A kegyelem Istene adja tinektek a bölcseségnek lelkét, hogy atyai őszinte szavaimat mind meghallgassátok, mind kövessétek. A ki keresztyéni teljes szeretettel és meleg rokonszenvvel vagyok. Kolozsvárit, jan. 25. 1869. A .bukuresti ev, ref. egyház tagjainak. atyafiszolgája: Nagy Péter erdélyi ev. ref. püspök. Nyilvános köszönet. N.-Körösi id. Szöllősi József ur a bukuresti ev. ref. sz. egyház ez időszerinti főgondnoka saját költségén nyomtatta ki itt helyben főtisztelendő Nagy Péter erdélyi ref. püspök urnák a bukuresti ev. ref. egyház tagjaihoz intézett nagybecsű levelét. Fogadja a főgondnok ur az igazság felderítése érdekében tett ezen szives áldozatáért, hálás köszönetemet. Bukurest, febr. 13. 1869. KOOS Ferenc, ref. lelkész. A moldva-oláhországi ref. missiora: Pap Mária urnő Bukurest alólirthoz 1 frtot adakozott. Koos Ferenc, s k. a missió pénztárnoka. Nt. szerkesztő ur! Becses lapja utóbbi számának „Különfélék" cimü rovatában a többek közt az mondatott, hogy : „Magyarországon senki sem kényszeríttethetik vallási nézeteivel ellenkező cselekvésre, s még a prot. katonát sem hajtják jtöbbé processióra." Ez állítás a vonatkozólag kívánom röviden megjegyezni, hogy a tudósító e tekintetben nem egészen helyesen van értesülve, mert a katonát, már t. i. a cs. kir. osztrák-magyar katonát, igen is hajtják nemcsak urnapi processióra, hanem kirchenparadéra is mind e mai napig, épen ugy mint ez előtt 10— 20 évvel az akkori viszonyok között hajtották. S ennek oka korántsem az egyes csapatosztályok parancsnokainak talán szűkkeblű türelmetlenségében, hanem egyedül abban keresendő, hogy a cs. kir. osztrákhadseregnél, s igy természetesen az úgynevezett magyar hadseregnél is, mind e mai napig az a szolgálati rendszabály (dienstreglement) van teljes érvényben, a mely már ez előtt 10 — 20 évvel is zsinórmértékül szolgált; s a kirchenparádé tartását minden vasárnapra parancsolja, nem tévén kivételt sem zsidó, sem görög vagy pogány, és igy természetesen a protestáns katonára nézve sem. — A fejedelem atyai kegyelme ez előtt néhány évvel, 1861-ben kivánt ugyan a prot. katonai lnvek lelki szükségletein némileg segitni azáltal, hogy 12 protestáns, t. i. 6 lutheránus és 6 református tábori lelkészi állomást alapitott; legközelebb azonban Bécsben jónak látták ezen, a prot. hívek nagyszáma és szerfeletti elszórtságához mérve csekély számú állomásokat is négygyei reducálni; s igy jelenleg a cs. kir. mind két felekezetű összes prot. katonaságnál nincs több mint nyolc lelkész; mig a róm. kath. hívek lelki üdvéről az ujabb reorganisatio szerint is egy teljes hierarchiai szervezettel biró 130 tagból álló clerus gondoskodik ; holott róm. kath. lelkészek a birodalom minden részében elegendő számmal találhatók, s természetesen a katonaság körüli szolgálatot is igen könnyen végezhetnék. — No de erről bővebben szóljanak azok, kiket a dolog különösen fiuaneialis szempontból közelebbről érdekel. Itt most legyeu elég e fennálló rendszabályokra hivatkozva csupán annyit constatálni, hogy a vallási türelmetlenség, a lelkiismeretbeli kényszer, a „dienstreglement" szerint,