Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-02-14 / 7. szám

nem sikerülés esetében nem fog szabadulhatni a vádtól, hogy kasztérdekek által indíttatva oly embereket alkalmazott, kik a nevelés szent ügyét compromittálják. Utoljára is tehát csak azt mondom, videant consules ect. fíallagi Jfiór. A vallás- és közoktatási miniszter körirata a néptanitók segélyezése tárgyában. A vallás- és közoktatási m. k. miniszter az anyagi gondokkal leginkább küzdő, s egyszersmind jeles szorgalmi! néptanitók segélyezése tárgyában e következő, s folyó évi jan. 30-án kelt köriratot bocsájtá ki a vármo gyék főispánjaihoz, a sz. kir. városok polgármestereihoz, minden hitfolokozet püspökeihez, a tankerületi főigazgatókhoz s a népnevelési egyletek elnökeihez: Az 186%-diki országgyűlés mindkét háza az 1868-ik évre szólott állami kiadásokban 150,000 forintot szavazott meg „népiskolák felszerelésére és segélyezésére." Ez összegnek egy részét taneszközök beszerzésére fordítottam, melyek a leginkább reájuk szorult népiskolák között fognak kiosztatni; más részét pedig az „anyagi szükséget szenvedő, egyszersmind legkitűnőbb szorgalmú (bármely hitfelekezethez tartozó) tanítók között jutalmazási segélyül kiosztani határoztam el. Ez elhatározásra azon meggyőződésem indított, hogy — népiskolai oktatásunk előmenetele legnagyobb részben a tanítók buzgalmától s működésétől függvén— népiskolai közoktatásunkat a jelenleg rendelkezésemre álló eszközök közül sommivol som mozdíthatom elő hatékonyabban, mint az által, ha szükséggel küzdő, főleg a népesebb családu, kitűnőbb szorgalmú népiskolai tanítóink törekvését anyagi támogatással is elismerem s ez által őket — az anyagi gondoktól némileg megszabadítva — azon helyzetbe juttatom, hogy oktatói kötelességüket még nagyobb odaadással teljesíthessék. E célból, mult év okt. 10-én 934. eln. sz. alatt kelt köriratomban minden főispán, főkapitányt, fökirálybirót, és a sz. kir. városok polgármestereit, minden hitfelekezet püspökeit, ugy szinte a népnevelési egyleteket és (az izr. tanítókra nézve) a tankerületi főigazgatókat felhívtam, hogy 1868. évi dec, 6 káig terjesszék fel hozzám a saját megyéjük, illetőleg városuk vagy keriiletükbeli azon népiskola tanítók jegyzékét, kiket fönnebb előadott célzataim szerint e segélyezésre legméltóbbaknak tartanak. Felhívásomban megjogyzém, hogy ajánlataikat az illetők szolgálati idejére, érdemeire, családi és anyagi körülményeire vonatkozó adatokkal indokolják. Az eddig beérkezett felterjesztésekben segélyezésre ajánlott 1367 tanitó közül 1018-nak osztatott ki összesen 73,680 frt. A szolgálati érdemek és vagyoni körülmények különbözőségénél fogva, a segélyezésnek három fokozatát s illetőleg osztályzatát állapitottam mog. Az első osztályba sorozottak kapnak fejenként 100 forintot, — a másed osztályba felvettek fejenként 80 forintot, és a harmad osztályba sorozottak fejenként 50 forintot. Mind a segél yzendők közé felvétel, mind a segélyezés különböző osztályaiba sorozás azon adatok alapján történt, melyekkel az ajánlatok indokolva voltak. Szolgálati idő, szolgálati érdem, vagyoni helyzet és családi körülmények lehetőleg együttesen vétettek figyelembe, különös tekintettel levén a népes családu tanítókra. Ide zárva küldöm (címednek) a vezetése alatti megyében (székben vagy kerületben, sz. kir. városban, egyházmegyében, egyházkerületben, egyleti körben,) levő és jutalmazási segélyt nyert népiskolai tanítók névsorát és segélyezési osztályzatuknak, valamint a nekik adandó segélyösszeg mennyiségének jegyzékét, kérvén (címedet), hogy ez összeget bélyegtelen nyugtára szíveskedjék az . . i adópénztárból kivenni, az illetőknek minél elébb kézbesittetni, s az idezárt névsort az illetők bélyeges nyugtáival felszerelve nekem f. é. márti 10-ig beküldeni. Végül megjegyzem, hogy a kiket a megyei vagy sz. kir. városi hatóság és a püspök közösen felterjesztettek, azok a vármegye s illetőleg a sz. kir, város ajánlottjai között nyertek segélyt. Az 1868. évro szóló költségvetésnek a törvényhozás által azon évi oktobor havában történt megszavazása folytán csak az év utolsó negyedében intézkedhettem a segélyezés iránt. — Roménylem, hogy a jelen 1869-ik évre adandó jutalmazási segélynél annál biztosabban fogok eljárhatni, mert a tan felügyelőségek és megyei iskolatanácsok nemsokára szervezve lévén, lehetővé lesz az iskolák tüzetes megvizsgálása után azon siker alapján osztani ki a segélyt, melyet a községben és az iskolákban a tanitók működésének eredményéről tapasztalunk. Kelt Budán, jan. 30. 1869. B, Eötvös József. A ininiszt. körirat értelmében jutalmazási segélyt nyert ref., ev. és unit. tanitók névsora. 1. A vármegyék és kerületek föíspányaitól, (illetőleg főkapitányaitól) a következők fogják segélyüket kikapni. Abaujmegye: id. Szabó József, N.-Szalánc ref. I. oszt. Galgóczi Ábrahám, Felső-Mére ref. 1. oszt. Aradmegye: Nagy Márton, Bélzerínd ref. III. oszt. Turcsányi András, Apatelek ev. III. oszt. Árvám egye: Medzihradszky Adolf, A. Kubin ev. I. oszt. Bács -Bodrog megye: Almásy Sándor, Piros ref. I. oszt. Vajányi Endre, Feketehegy ref. II. oszt. Garay János, Petrovatz ev. I. oszt. Messik András, Szoghegy ev. I. oszt. Baranyamegye: Csatt Ferenc, Mecske ref. IL oszt. Apostol János, Vörösmarth ref. I. oszt. Schleining János, Tófű ev. II. oszt. Barsmegye: Bóth József, Léva ref. II. osztály. Veres Lajos, Ágó ref. III. oszt. Zsidó Dezső, Kis-Szécso ref. III. oszt. Orgonyi Endre, Nem. Kosztol, ev. II. oszt.