Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-02-14 / 7. szám

sőt inkább a megboldogult „Hirnök" és „Idők Tanúja" igen gyakran hozott, tudósitást autono­mia értekezletekről, minőket több püspök tartott papjaival, s néha tetszés szerint összehívott vilá­giakkal is. A primás egy 1868 május 8-án kelt levelében kijelenti, hogy „a püspöki kar e kérdés megoldásának legcélszerűbb mondja felett komo­lyan s behatókig tanácskozva, nem rajta múlik." hogy a világiak befolyása mellett nem jöhet létre oly javaslat, melynek alapján az autonom gyűlé­sek megtartathassanak." De azt, hogy kin múlik, mai napig sem nevezte meg, smi még sejteni sem tudjuk kit, vagy kiket értett, ha csak nem épen a világiakat, kik a püspökök bizalmi férfiakból ösz­szeállitott tanácshozmányait épen nem voltak haj­landók a magyar kath. egyház törvényes képvi­seletének elismerni. Ámult oktober 1-je nevezetes forduló pontot képez a kath. autonomia kérdésében. Ugylátszik a magas clerus meggyőződött, hogy nagyobb ve­szedelem nélkül nem lehet tovább halogatni, s bármi keveset is, de tenni kell. Összehívót tehát a primás egy vegyes tanácskozmányt Pestre, melyben az országgyűlés kath. tagjai közül is töb -ben részt vettek. A püspökök megelőző magatartá­sából Ítélve, hosszas zajos tanácskozást vártunk; a primás megnyitó beszédének olvasása is még erre jogositott fel. Ebben a magyar kath. papság hosszas magasztalása után rámutat a 48-ki tör­vényhozás által megváltoztatott helyzetre, hang­súlyozza a kath. egyház függetlenitését az állam­tól, de egy szóval sem érinti az állam által méltán követelhető biztosítékokat a kath. egyház részé­ről, s végül egy munkálatot tesz az asztalra, mely­nek készítésében, mint mondja : ,,mindenek előtt az anyaszentegyház isteni alapítója által válto­zatlanul rendelt egyházi kormányzat sarkalatos elveit kellett szem előtt tartanunk, melyeket meg nem ingathatunk azon kapcsok megsértése nél­kül, melyek bennünket az egyetemes világegy­házhoz s annak szentséges Fejéhez fűznek. Tekintettel kellett lennünk a legfőbb feje­delmi felügyelése jogra, valamint különösen azon apostoli jogokra, melyek törvényes királyaink személyére ruházhatók. S ezen mellözhetlen határok közt megkísér­tettünk oly tervet létrehozni, mely a világi elem­nek minden őt megillető téren a legszélesebb mérv­ben gyakorlati befolyást nyújtson." Tehát a püspöki kar egészen kész törvény­javaslattal állott elé, s ezt egy tetszése szerint ala­kított gyűlésben aként akarta elfogadtatni, hogy azontúl csak a fejedelmi megerősítés járuljon hozzá és röktön minden katholikust kötelező törvény nyé váljék. A primás szavai még oly erősen vannak tartva, a változhatlan isteni rendszabályokat még oly élesen állítja előtérbe, hogy — hasonlatunkat tovább vive, — méltán tekinthetjük az erdélyi status gyűlésből megmaradott hat könyv ára meg­tagadásának. — Gr. Károlyi György kívánta a tervezet felolvastatását; de indítványa nem jött tanácskozás alá, mert felállott Deák Ferenc, s egy pár udvarias szólam után felragadott a hat sybilla könyvből hármat, tűzbe dobá, s~a megmara­dott hármat oda nyujtá a megrémült püspököknek, kívánván érte ugyanazon árt, melyért még 1867 elején mind a kilencet meglehetett volna venni. Remek beszédéből csak annyit idézhetünk, meny­nyi az ügyállás megértésére okvetlenül szükséges. Előre bocsátván az egyháziak és világiak egyetértésének szükségességét, ajánlja, hogy az autonomia megállapítása minden bizalmatlanság és gyanú kizárásával jöjjön létre. — és azután igy folytatja: „A kath. autonomia az egész kath. egy­házat illeti. A római katholikus egyház pe­dig* a r.kath. vallást követő egyháziak és világiak összesége. Ezen összeségnek van joga az autonomiát megálapitani s annak jogait gyakorolni; ma miután azt egész öszeségében nem teljesítheti, képviselet által kell gyakorolnia.'" „Mi, kik e tanáeskozmányon együtt vagyunk, csak véleményt mondhatunk, de nem vagyunk jogosítva, magunkat a kath. egyház képviselőinek tekinteni, s annak nevében határozólag felszó­lalni." .... „Nehogy azon vád emeltethessék, hogy az autonomiát nem az összes római kath. egyház állapította meg szabadon választott képviselői által, — Véleményem, sha szabad ugy szólnom, taná­csom a teendőkre s azok sorozatára nézve a kö­vetkező : A mélyentisztelt püspöki kar, mely ma­gas egyházi állásánál fogva hivatva van a kez­deményezésre, most egyelőre ne bocsátkozzék a 13 * Sk

Next

/
Thumbnails
Contents