Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-01-26 / 4. szám
ben mint az utolsó féni-rablóbandában. A szeretetteljes egyetértés a két prot. egyház között fogja emelni ügyünket; az önhaszonlesésböl eredő törekvés, mindent egy kalap alá hozni, — neveztessék az uniónak, ligának vagy coge intrare-nak — volt oka minden egyházi bajnak és sok más nyomornak. — A fentcimzett lap minden számban hoz politikai rovatot. Igy a mostani lajtántúli miniszterekről mondatik, hogy Taaffe csehországi helytartó és képviselő volt, Berger Morvaországban született, Herbst Prágában tanárkodott, Hasner Prágában mint lapszerkesztő s országgyűlési követ működött, Plener 183 6 /51 Prága mellett hivatalnokoskodott, s ezeknek egyike sem — pánszláv ! Igy aztán kikapja a magáét Auersperg német patriotismusáért, Taaffe országgyűlési nyilatkozataiért, Griskra „Sz. Venczel koronájának ócsárlásaért," Herbst őszinteségeért, Brestl ártatlanságaért, Hasner tanárkodásaért, Plener az államadósságért, Berger Schuselka bevádolásaért és Potocki lengyel nemzetéért. Orrot kapnak a magyarok is, mert Beust, John és Beke mellé Podmaniczkyt, Klapkát és Trefortot akarják, „oly embereket, kik ha a magyar forradalom után meg nem szöknek, mind felakasztattak volna. Ellenben a prot. „egyházi" lap Strossmayer püspökét dicséri, mert nem megy be a horvát országgyűlésbe. —• Ilyen lenne a mostani cseh protestantismus, ha e lap hü tükre volna. De Csehországban több igazán hívő pap van, s igy a csehországi ev. ref. superintendentiának Kráblicban tartott gyűlése tiltakozott e folyóirat ellen, mint oly lap ellen, mely bitorolja az , ,evangyéIiomi" s az egyházi cimet. S mégis e lapot a magyarországi lutheránusok között, kiknek hazafisága és vallása benne oly sertőleg bántalmaztatik, a legorcátlanabb módon terjesztik. Az élelmes könyvkötőkiadó ur anyagi hasznot óhajt, s meg nem gondolja, hogy lapjának sok helyütt triviális hangja és zsidós terjesztése egyházi laphoz méltatlan. Jó bornak nem kell cégér. Hogy azonban e lap tolakodása mellett sem kell, intés ránk nézve, hogy tőle óvakodjunk, s mielőbbi megszűnését — hogy egyházunkat ne compromittálja — óhajtsuk. Az egyház nem e világból való, s egyházi lap ne legyen politikai s hangja méltóság nélkül. Meddig fogják a celebritások s az obscuritások az Ur menyasszonyát politikai érdekeiknek feláldozni akarni? Urunk, adj nekünk őszinte és gyermeki, együgyü és önzéstelen hitet országod áldásos terjesztéséhez ! p— fl t E s <1 « s z ó z a í. Minden rendit és rangú hitrokonink! Kegyes jóltevők! A hívőket a szeretet egyesíti bensőleg, külsőleg az imaház a kapocs, mely őket szorosabban egybe csatolja. 14 éve hogy nélkülözzük az Isten igéjének imaházbani hallgathatását, de 14 év alatt átélt csapások, ínség, jég és fagy, terméketlenség, s ezekből származott felettébbi elszegényedésünk miatt nem voltunk képesek felemelni az Ur szent hajlékát, hol egyetemlegesen hallgathatván az Ur örök igéjét, kiönthettük volna hálánkat Isten előtt az átélt súlyos csapások közötti megtartatásunkért. — Ma is még tehetetlenek vagyunk, hogy önmagunk erejéből az építkezéshez hozzá kezdhessünk. Híveink egy része már aggodalommal néz a jövő elé : mert ha imaházunk még pár év alatt sem lesz, többen eltávoznak oly helyekre, hol az Úrnak szentelt hajlékban imádhatják a szentet, a mindenhatót, s igy e végvidéki magyar reformált egyház a szétoszlás veszélyének lesz kitéve. Kedves hitrokonink! Tudjuk ugyan, hogy megszámlálvák filléreitek, sok a szükség, mit fedeznetek kell. De azon tudatban, hogy a magyar protestáns egyház tagjai mindenkor készek voltak áldozatot hozni hitrokonaikért, s kölcsönös segélyezés által a pusztulni indult egyházat a végromlástól megmentették : bizalommal s alázatos kérelemmel fordulunk hozzátok, s kérve-kérünk titeket, ne tagadjátok meg tőlünk .filléreiteket az Úrért. Nyújtsatok segélyt nélkülözhető filléreitekből, mentsétek meg adakozástok által e csak most alakult, de már is pusztulásnak indult magyar protestáns hitközséget: mert megtartatásunkra több ezer kegyesek egyesitett buzgósága szükséges. Azért szeretet hitrokonink ! Kiki a mint elgondolta szivében közületek, ugy cselekedjék ; nem szomorúságból vagy kényszerítésből: mert a jókedvű adakozót szereti az Isten. Az Isten pedig az ő hatalmassága által megcselekedhet!, hogy a ti jó kedvből való adakozástoknak haszna ti reátok térjen, hogy mindenekben, mindenkor a mennyire szükség bővölködvén, mindenekkel való jótétemény nyel bővölködjetek. 2. Kor. 9 : 7, 8. Az Úr kegyelmének s áldásának buzgó kérése mellett, egyházunkat hitrokoni munkás szeretetekbe ajánlva szives tisztelettel maradtunk Szent-Leányfalván Aradmegyében, 1868-ik év január havának 15 napján alázatos szolgáitok : Nagy Zsigmond, szeiit-Iéítujiítivai rtaurm. ieikész. Domokos István9 gondnok. Hóné István, előljáró. Szegedi Mihály, előljáró. Zabán János, elöljáró. GYÁSZHIBEX. Sztehlo János, volt petrováci lelkész és bács-szerémi főesperes, a bányai kerület Nestora, életének 80. évében f. hó 18-án meghalt. Béke hamvaira. *) I A mező-gyáni reform, egyház híveire szomorúan virradt fel az 1868-ik év első reggele. 42 éven át serényen s buzgón működött lelkészük, tiszteletes Etédi József ur bevégezte küzdelmes pályát 74 éves korában. Béke lengjen poraira felett! Sarkadon, jan. hó 15-én 1868. Rácz Károly, s. k. ref. segédlelkész. *) A jeles férfi bővebb nekrologját lapunk jövő számában adandjuk. Szerlc.
