Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-02-16 / 7. szám

12. §. Amennyibea a fiókegyházak magánérdekei forognának fenn, ezeket a fiókegyházi tanácstagok a rendes elnök vezérlete mellett önállólag kezelhetik. 13. §. Az egyházközségi tanácsok legalább tizenkét és legfelebb 36 választott tagból állnak, és pedig a község lélekszámához képest 6000 lélekszámig 12, — 6000-től 12,000-ig 18, — 12-től 24,000-ig 24 — 24,000-től 30 ezerig 30, — és ezenfelül 36 rendes tanácstag és néhány póttag minden egyházközségben választandó. 14. §. Hol eddig a községi tanácstagok száma nagyobb volt, az ezentúl is megtartható ; mindenesetre érvényes határozathozatalra a tagok legalább egy harmadrészének jelenléte szükséges. 15. §. Választó képességgel bir minden nagykorú, önálló, tiszteséges keresetmódu ker, kath. férfiú, ki az egyház és iskola iránti tartozásait teljesiti. 16. §. Ki atyai, gyámi vagy gazdai hatalom, vagy bárminemű bünvád alatt áll, s valamely tekintetben becsületvesztett, választó nem lehet. 17. §. Tanácstagokul azon köztiszteletben álló helybeli választók választhatók meg, kik 30 évet meghaladván, irni s olvasni tudnak, ker. kath. életet élnek, s egyházi s iskolai tartozásaiknak eleget tesznek. 18. §. A választás napját a plébános 8 nappal előbb hirdeti ki. A hirdetmény a templom előtt fölolvastatik, azután mind a templom, mind az iskola ajtajára kifüggesztetik. A hirdetményben a választás helye s módja is meghatároztatik. 19. §. A választást az elnök vezérli, ki e célra maga mellé néhány tagból álló ideiglenes bizottmányt választ. 20. §. A szavazás vagy élő szóval történik, vagy irott jegyek által, melyek a kijelölt tanácstagok neveit tartalmazzák. 21. §. A szavazatokat az elnök és az ideiglenes választmány szedi, számba veszi az eredményt és kihirdeti. 22. §. A megválasztásra egyszerű szavazattöbbség kívántatik. Egyenlő szavazatszámnál a kor határoz. 23. §. A megválasztott tanácstag ellen a választás után 8 napig kifogást tenni szabad. A vádat az uj egyh. községi tanács vizsgálja meg, és alaposnak találván, a választást megsemmisiti, ellenkező esetben a vádat veti el, és a választást megerősíti. A kitörölt tanácstag helyét azon póttag foglalja el, ki legtöbb szavazattal bir. 24. §. A választás 3 évi tartamra történik. Ezen idő közben uj választás csak akkor történhetik, ha akár halálozás-, akár kilépés-, vagy más okoknál fogva a tanácstagok száma egyharmaddal megfogyatkozott volna. 25. §. Az egyh. községi tanács elnöke a plébános, ki ha ebbeli hivatásának betöltésében gátolva volna, a kerületi alesperes ideiglenesen más papi elnököt nevez. 26. §. Az egyh, községi tanács saját kebeléből megválasztja a jegyzőt és a pénzkezelésből eredő felelősség miatt tekintettel a vagyoni állásra a fő- és algondnokot, e két utóbbit megerősítés végett az egyh. hatósághoz felterjesztendi; mely a felterjesztetteket, ha lényeges kifogás alá nem esnek, megerősiti és oklevéllel ellátja. 27. §. Hol a fő- és algondnok megválasztására nézve a hitközség csak a hármas kijelelésnek volt gyakorlatában, ezen gyakorlat tovább is fentartandó. 28. §. Az egyh. községi tan. gyűlést tart minden évben a templom számadásának megvizsgálása végett, s azonkívül valahányszor az egyházi község érdekei kívánják, minek elhatározása az elnökhöz és határozathozatalra jogosított számú tanácstagokhoz tartozik. 29. §. Az egyh. községi tanács hatásköre: a kath. templomi, ájtatos alapítványi, kegyes intézeti és iskolai vagyonra és a tanügyre terjed, s mindezt kezeli, és ellenőrzi a rendes tanhatósági és kegyúri jogoknak épentartásával. 30. §. Az egyh. községi tanács hatásköre a vagyon körül: a) fölügyel az egyházi alapítványokra vonatkozó, tettleg fenálló szabványok pontos teljesítésére, ezt eszközli és ellenőrzi. b) ügyel a templom és iskola épületeinek jó karban tartására; c) a hasontermészetü építkezésekre vonatkozó előkészületeket és az illető jelentéseket megteszi; d) a kikölcsönzött pénzek, bérbeadott földek, épít kezések és egyéb tárgyak körül kötött szerződéseknél a kellő biztonságot nyilván tartja ; e) a plébániai, templomi és iskolai leltározást ellenőrzi ; f) befolyással bir a templomi és iskolai számadások megvizsgálásánál, 31. §. Az egyh. pénztár, alapítványok és más egyházi vagyon kezelésére nézve megállapíttatik : a) ha a templom rendes kiadásain kivül 20 forintnál nagyobb kiadások szükségeltetnek, ezekre az egyházmegyei hatóságtól kéretik az engedély. b) ájtatos alapítványok az e.megyei hatóság jóváhagyásától függvén, ha ilyenek tétetnek, három példányban a szabályszerűen kiállítandó alapítványi levelek és egyéb hozzátartozó okmányok helybenhagyás és megerősítés végett szintén felterjesztetnek. Sz. misék, keresztek, kápolnák és más effélék jó karban tartására teendő alapítványok tőkéinek nagyságát az egyes e.megyék külön szabályok által határozzák meg. Ugyanezek határozzák meg a mise-alapítványok kamatainak aránylagos felosztását. c) egyházi épületeknél halasztást nem szenvedő csekélyebb javitások nagyobb hiányok megakadályozása céljából azonnal eszközöltetnek ; költségesebb helyreállításokra vagy uj építkezésekre tervek és költségvetések az e.megyei hatósághoz helybenhagyás végett bemutatandók és valamint azok eszközlése, ugy d) az egyház vagyonát képező fekvő birtokok bérbeadása is árverés, illetőleg árlejtés utján foganatosittatnak; a szerződéseket az e.megyei hatóságnak megerősítése teszi érvényesekké.