Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-27 / 52. szám

GYÁSZHIREK. Mult hó 28-án a dunántúli egyházkerület pap­ságának egyik nagy e'rdemft veteránja nt. Pap János, császári lelke'sz és a tatai egyházmegye emeritus esperese hunyt cl 83 éves korábán. Béke hamvaira. *) Folyó évi junius 2-án temettük el tiszaszentimrén a gyomai ref.egyház egyik volt lelkipásztorát, 8Íása Dánielt. Azóta hónapok folytak le, a boldogult lelkész he­lye be is töltetett, — se nemes élet kialvásáról senki nyilvánosan meg nem emlékezett. — Keblünkben rejte­gettük a boldogult utáni fájdalmat mindannyian, kik őt ösmertiik és szerettük. Most, midőn ez év már végefelé jár, legalább egypár sor hadd legyen az ő emlékének szentelve e lapok hasábjain. Kása Dániel született Tisza szent-Imrén 1835 de­cember 31. — Atyja és anyja, a nemesen egyszerű s őszinte lelkű tanitó es tanitónénak még ma is élő pél­dányképei, fiók jó irányú nevelésére mindent megtettek, mit lehetett. — A szülei nemes törekvést áldás kisérte. — Az otthon már jó irányba vezetett ifjú elébb a mezőtúri ref. gymnasiumban, később a debreceni főiskolában, er­kölcsi tiszta jelleme megtartása mellett, kitűnő sikerrel futotta meg tanulói pályáját. — Miután a debreceni ref. főiskolában egy évig esküdtfelügyelő és kőztanitó volt az 1858-ik év őszén csúzai rectorrá lett Baranyamegyé­ben. — A 3 évig tartó rectori pálya után, elébb a gyo­mai, később a mezőtúri egyházakban szolgált mint segéd­lelkész. — Ilt érte azon megtiszteltetés, hogy a gyomai ref. egyház az 1863 ik év tavaszán egyik rendes lelké­széül elválasztotta. — Mely szép megtiszteltetést elfo­gadván, ifjúi tűztől hevített buzgalommal lépett uj pályá­jára. — S a nagy templom mellett, melyben prédikálgat­nia kellett, talán a megfeszített munka volt az, mely ha­lálát oly korán elhozá. — A gyenge test, nem birá ki soká a lélekemésztő munkáját. Testi gyengélkedése miatt nem nősült meg. —Szen­vedéseiben s fájdalmai között egyedül volt. — Halála előtt kevéssel, haza kivánkozott szüleihez ; elviteté te­hát magát roncsoltan is Tisza-szent-Imrére, s ott halt meg, hol született, az atyai szerény hajlékban. Koporsója körül nem volt zokogó özvegy és árva, de ott volt szere­tett híveinek messze földről is eljött tisztes serege, szi­vökben fájdalommal, szemökben gyászkőnynyel; ott vol­tak ifjúkori barátai, többnyire papok némán s bús gon dolatokba merülve; ott volt mindenek felett az elerőtle­nült öreg atya és anya, két hü testvér, s a résztvevők megilletődött serege. *) Remélem, fog találkozni valaki az esperességben, ki a boldo­gultnak körülményes nekrológját megirja és nekünk beküldi, Szerk. Halotti gyászbeszédet nt, Csíkos Sándor, tisza-szt.­imrei ref. lelkész tartott az elhunyt felett, magához s a boldogulthoz méltóan. Légyen áldás a kevés ideig, de híven munkálkodott szolgának porai felett! Véffh Sándor, m. k. ref. lelkész. Kérő felhívás! A moldva-oláh-törökországi első pro­testáns evang. reform, magyar misszió, melynek segélyzését mélyen tisztelt hitrokonainktól ese­dezni bátor vagyok: 1861. január havában kezdetett : azon elszórtan élő testvérekért, kik idő és körülmények • által hajtatva, magyar hazánkból részint az 1849-iki szabadságharcig, részint annak gyászos sorsa után mint menekültek nevezett országokba kibujdostak. Nem­zetileg, vallásilag megmenteni ezen bánatos testvéreket, dult leikökben reményt ápolni s a pusztító hideg napok­ban a hit tevékenységének uj mezőt nyitni: volt a misszió célja, moly csak ugy létesülhetett, ha azon elszórtan élő hit- és vérrokonok közt egyházak szerveztetnek, iskolák állíttatnak, s igy kicsinyek és nagyok vallási, nemzeti fennmaradása biztositatik. Istennek tetszett s megáldotta a törekvést. Magyar anyaszentegyházunk folytonos pár­tolása, egyes kitűnő áldozatok s az angol téritöi egyletek olykori segedelmezéséből templomok, iskolák épültek, idegen vallású és nemzetiségű nép között evangyéliumi egyházunk jelvényeivel, s az örök igének magyar nyel veni prédikálásával. Az alakult és iskola- imaház­templommal beépített egyházak a pitesti, ploesti, szász k uti, galaczi, mely még kívülről készület­len s ha Isten segít, tavaszszal végeztetik be. Épülő a k a 1 a r á s i; bérelt házban van iskola s istenitisztelet Braila, Foksán, Griurgevóban; a több helyen mint Turnu-Szeverin, Krajova, Tirgovest, Búzó, Jassi, Szulina, Tulcsa,Konstánti­nápoly, részint a hivek kevesebb száma, részint az anyagi erő kicsisége, s mig Kecskemét, Debre­cen, Patak a példás áldozattal onnan hozatott fiukat felnövelheti, igehirdetők hiánya miatt, egyházi élet nem állandósodhatott. Kicsinynek látszó, de szent s reánk kü­lönösen fontos ezen misszió-ügy, melynek feladata leg­közelebb, Brailában a Duna partján, a fekete ten­gerhez 7 órányira fekvő 58 ezer népességű városban tem­plom s parochiális hely vétele, iskola, imaház építése, mely legkevesebb tízezer forintba kerül s igy a most bérelt helyiségben szállásoló egyházi iskola élet állandósitása. Ezért a kérő felhívás ! Nemes lelkű hitrokonok! Mint az Ur kegyelméből ezen misszió-ügy kezdője, s nyolc esztendő óta jó és rosz napokban munkása : esedezem hozzátok l Segéljétek m a­gyar anyaszentegyházunk ezen első, Isten kegyelméből sikerrel munkáló misszió­ját, hittéritési szent ügyét, hogy nevetek ál­dással legyen beírva azon buzgók diszes koszorújába, 104

Next

/
Thumbnails
Contents