Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-27 / 52. szám

recipiendis birtokos helyett állana. De ily szókötése a latin nyelvnek nincs. Gerundium vagy gerundivum dativusa birtokos helyett soha nem állhat, hanem vagy jelzőül használtatik valamely melléknévvel összekötve igy: lagenis recipiendis inserviens, vagy ad elöljáróval igy: ad lagenas recipiendas vagy gyakran mint okhatározó mellékmondat igy: Grachus consulibus creandis, vagy legibus ferendis comitia indixit, azaz ut consules crearentur. E néhány példából is látható, hogy bármely igaz kedvvel s hü gonddal jártak is el a szerzők, e szótárkészítése körül, azért e müvet még csak úttörőnek tekinthetjük, mely még további tökéletesítésre vár; annyival inkább, mert a munka több dolgozó társ által készíttet vén, az egyes cikkek különbségeit a szerkesztő sem simíthatta ki teljesen. De mind e mellett azt hisszük, hogy a classicai művelődés minden igaz barátja örömmel fogja venni e müvet mint olyat, mely mig egyrészről gymnasiumaink égető szükségét pótolja, másrészről szótárirodai munkát is egy hasznos müvei gazdagította. Ara a 48 ívnyi műnek csak 1 frt 50 kr. Oly csekély ár, melynél olcsóbban ily nagy terjedelmű munkát kiállítani alig lehet. Külalakja csinos, tiszta, világos, könnyen olvasható betűkkel. Sajtóhiba az egész műben egyetlenegy van, a mi negyvennyolc ives munkánál ugy a szerkesztőnek, mint a nyomdának méltó dicsérete. II. Latin-magyar Zsebszótár, iskolai használatra. Készítették Bakó Dániel és dr. Soltész János sárospataki tanárok. Sárospatak. Nyomtatta Forster R. a ref. főiskela betűivel. 1862. E mű hat évvel előzte meg testvérét a fönebb ismertetett magyar-latin zsebszótárt, s azóta a sárospataki főiskolában, s több testvér gymnasiumban kézikönyvül sikerrel használtatik. Miután e müvet megjelenése óta irodalmi téren senki fel nem emiitette, tárgyrokonságnál fogva helyén levő dolognak tartom azt pár szóval ez alkalommal megismertetni. Vezérkutfőül használták a szerzők e mü dolgozásánál Ingerslev „Lateinisch-Deutsches Schuhvörterbuch" cimü elismert becsű munkáját s e mellé segéd kutfőkül a Scheller, Párizpápai és Mártonféle szótárakat, ez utóbbiakból egészítvén ki amannak hiányait. Valamely szótár célszerűségét vagy hiányait használat közben vesszük észre leginkább s e müröl hat évi használat után elismeréssel mondhatjuk, hogy az ugy anyagbőségét, mint berendezéset, a remekmondatok megválasztását s magyar nyelvre áttételét tekintve, az eddig megjelent iskolai szótárakkal bátran kiállja a versenyt s a gymnásium körében eső remek irók megértésére elegendőnek s célszerűnek bizonyult be. Kiváló érdeme pedig az, hogy a latin irodalomban és a történelemben előjövő hely- és személy nevek s luythologiai alakok benne különös figyelemben részesültek, mi által emü ugy a latin irodalom, mint a történelem tanitásánál hasznos szolgálatot tehet. Es miután az ókor földrajza az ujabb időben gyrnnasiumaink tantárgyai közül teljesen kiküszöböltetett, a földirati helyisméret megszerezhetésénél sajnosan érzett hiány ez által némileg pótolva van. Kimaradtak belőle e következő szavak; capito, onis, 1. nagyfejű (ember); 2. megátalkodott (ember), mely utóbbi jelentés a kolosvári szótárból is hiányzik; pedig Cicero többször használja ez értelemben. N i g r o r, ris = feketeség. (Cic. de Divin.). L i n g o, xi, ctum = nyal, nyalogat. (Phaedr.) R u g i o = ordit. R u g i t u s, us ordítás. (Phaedr.) E két utóbbi a Kolosvári szótárból is kimaradt. De mindezek mitsem vonnak le magának a műnek belbecséből s csak azon elvet igazolják, mit fölebb kimondottunk, hogy egy tökéletes, minden hiány nélküli jó szótárt több szakértő tanférfiu közreműködésével lehet létrehozni. Terjedelme 36 iv, ára 1 frt 30 kr. Oly csekély ár, hogy azt a legszegényebb sorsú tanuló is megszerezheti. Nagyobb mennyiségben megrendelőknek 25 pcent leengedtetik, Ajánljuk mindkét müvet a latin nyelv és irodalom barátainak figyelmébe s pártfogásába. OrbÁn József. ,,H ázi ügyvéd a törvénykezés tere n" magánosok és községek használatára készítette Boross Mihály második kiadás. 47 lap. Ára 10 kr. Igénytelen, de a közéletben igen gyakorlati kis könyvet, a mely csak a napokban került kezembe, mutatok be e lapok tisztelt olvasóinak. Boross Mihály a kedvelt népiró ismét egy gyei szaporította becses müvei számát. 185G óta éber figyelemmel kisértem irodalmi működését s mintegy 60 kötetre menő kis könyveit csaknem egyről-egyig birom, mivel az a sajátságuk, hogy gyermekeknek mint felnőtteknek egyiránt élvezetes olvasmányok, Az a vallásos szellem, a mely mindegyiket átlengi, Borosst a nép világi tanítójává avatja fel. 1860-ban elhagyván az irodalmi tért s hivatalos pályára lépvén, soká hallgatott s már azt hittem, hogy népszerű múzsáját örökre a hivatalos élet penészes actáira fektette ; midőn 1866-ban megjelent „Avoltjobbágyság hármas könyve" a mely annyi melegséggel volt Gonda László által e lapokban ismertetve. Ezt követte 1867 „Magyarország közjoga" cimü munkája ; majd 1868-ban „Politikai kis kátéje" a melyet mini a lapokban olvastam a soproni és vasi Deákkör utánnyomatott s most mint harmadik kiadás magyar- és német nyelven kering az olvasni szerető nép kezén. Alig terjedt el kis kátéja, már a nevezett munka „Házi ügyvéd" jelent meg tőle, a mely ismét egy eddig üresen állott tért töltött be. B. M. irodalmi munkásságát jellemzi az is, hogy péld. politikai színezetű müveit mindig kellő időben adja