Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-20 / 51. szám

resztség fölvételére ? s midőn ez megtörténik : a mi anya szentegyházunk is nem kereszteltet-e szentlélekkel is, mi­dőn a confirmatio alkalmával magukkal a gyermekekkel fogadtatja meg a jézusi tudomány iránti hűséget — és igy esküdteti föl a vitézkedő anyaszentegyház tagjait Jézus szelid zászlója alá ? Mind ezen bűnökért és Isten káromlásokért felel­jen meg a ti lelketek Isten és ember előtt! Hanem most azt kérdem, hogy mertek engem ezen bűnös tettre inge­relni ? hogy meritek azt kivánni, hogy én keresztelés nélkül irjam be gyermekieket a megkeresztelt hivek se­regébe? Nézzétek meg ezt a nagy papirost, amit küldök, ott van a harmadik iratban „a szent keresztség éve s napja." — Mit írjak ide? Nem tudom mikor akartok gyermekieknek nevet adni A 4-ik rovatban ott van a gyermek „neve" „nem tudom, mikor akarjátok, és mi­csoda nevet akarjátok neki adni.... Talán csak ugy akartok, mint borjútokkal, hogy az istállóban elnevezi­tek szilajnak, baglasnak, — a végén pedig oda kell irni a nevét a keresztelő lelkipásztornak, hát oda kit irjak ? valamelyik vasúti baktert, vagy a borjú pásztort ? Ne­kem pedig ugy kell vezetni az anyakönyvet, mint azt kiadták. Azért én semmi esetre be nem irom keresztelés nélkül gyermeketeket, mert nem szabad, ezt tiltja mind isten, mind ember. Nyíljanak meg tehát vakságtól beteg szemeitek! ébredjetek föl a bűnnek álmából. Hozzátok föl gyermek­ieket Jézus megáldó karjai közé: s akkor igen is be­írom, mely beirás nélkül még jószágtokban sem lesz örö­kös ezen kis ártatlan. Es ezt, mind okozza a ti nagy bo­londságtok. Kérlek minden jóra benneteket. Fallisi János, lelkipásztortok. Ezen levél minthogy dátum nélküli, megemlítem hogy 1866 aug. — sept.-ben íratott, melyre szinte dátum nélkül Keszthelyről következő levél érkezett: Tisztelt tisztelendő ur! Hozzánk küldött soraira viszont néhány sorokat intézünk, szíveskedjen tőlünk elfogadni, és ne terheltessen elolvasni, miután ön ugy nyilatkozik irányunkban, hogy mi ébrednénk fel a bűn­nek álmából, mi pedig ugy állítjuk megbizonyitás utján is, hogy mink már a felébredés nélkül nem szűkölködünk, hanem önök inkább a megtérés nélkül, mert még önök a bűnnek szolgái, mert semmi bizonyságtétel a szent életre magoktól nem tűnik fel. Sz. Pál apostol pedig ugy szól, hogy a sz. élet nélkül senki nem látja az urat, to­vábbá pedig, hogy a kis gyermekkeresztség érvénytelen az üdvösségre, az igen kevésből megbizonyítható, mert szemmel látható is az, hogy azáltal a sz. lélek ajándokát senki nem veszi, mert a ki a sz. léleknek ajándokát ve­szi, az többé szántszándékos bűnnel nem vétkezik, mert a sz. keresztség, melyet Jézus idvezitőnk hagyott, ugy mint újjászületésnek ferdőjét, az hagyatott a bűnöknek bocsánatjokra. Ne terheltessen elolvasni János apostol első levelének 3-ik részének néhány verseit, tudniillik a 10-ik versig, mely megbizonyítja azt, hogy a ki istentől született, ingyen sem vétkezhetik az, és azt is nyilván bizonyítja sz. Jáno3 apostol a 8-ik versében az említett résznek, hogy a ki bünt cselekszik, az ördögtől vagyon, mig pedig az emberiség a bűnnek és a halálnak törvénye alatt vagyon, addig nem lehet hogy magát a bűntől meg­tartóztathassa, mert a ki kitől meggyőzettetett annak szolgálatjában adta magát, hogy pedig az egész világ a bűntől meggyőzettetett, az világos, mert minden ember vétkezik általánosan, kicsinye naggya személyválogatás nélkül, a tanittók ugy mint a hallgatók, ne legyen terhére Tisztelendő urnák, hogy ily nyilván szólok. De az isten beszédét nem rejthetjük el, mert az isten beszéde nem köttetett meg, ön ugy irja, hogy a sz. írás magyarázatja tudomány, kiván, én pedig azt mondom Pál apostollal, hogy a tudomány felfuvalkodtat, a szeretet pedig épit, to­vábbá pedig a mi idvezitő Jézusunk igy szól, hálákat adok neked én atyám menynek és földnek ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsektől és kijelentetted a kis gyermekeknek, jól vagyon Atyám, mert e volt a te jó kedved. Máté evangyéliomának 11 része és 25, 26 és kö­vetkező versei megbizonyítják, hogy a sz. írásnak ma­gyarázati nem emberi bölcsességből és tudományboi áll, hanem isten ajándéka ingyen kegyelemből, mely isten ajándékát egyedül a Krisztus Jézustól hagyatott sz. ke­resztség által lehet megnyerni, nem pedig a kisdedi ke­resztség által, mert az igazi keresztség által a bűnök el­töröltetnek, a kisdedi keresztség után pedig a bűnben nevekednek minden vallásfelekezetek, ott már megmu­tatkozik, hogy a kisdedi keresztséget nem a mennyei atya plántálta, sem a hitvallásokat, mert minden vallások emberekről neveztetnek, tehát megmutatkozik, hogy em­beri Plántálások, idvezitőnk pedig igy szól, valamely Plántát az én mennyei atyám nem plántált, mind kiszag­gattatik, továbbá hogy a megtérés nélkül való kereszt­ség hiábavalóság, az világos, mert keresztelő János igy szól azoknak, kik hozzá mentek, hogy ő tőle megkeresz­telkednének, mérges kígyóknak nemzetségei kitsoda in­tett meg titeket, hogy az istennek következendő haragját eltávoztassátok, teremjetek azért megtéréshez illő gyümöl­csöket, és ingyen megse gondoljátok, hogy ezt kelljen mondanotok, Ábrahám nékünk Atyánk, mert mondom néktek, hogy az isten e kövekből támaszthat fiakat Áb­rahámnak, immár pedig a fejsze a fáknak gyökerekre vettetett, minden fa azért valamely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik. Ezen sz. igék ta­núsítják azt, hogy a megtérés nélkül való keresztség sem­mit nem használ a bűnöknek eltörlésekre, tudni illik a kis dedi keresztség, minek utána a bűnben való neveke­dést a kis-dedi keresztség után tapasztalhatjuk, és önök is nem tagadják, azonnal hazuggá tették magokat, mert minden fát tulajdon gyümölcséről lehet megismerni, a gyümölcs pedig mely minden vallásoknál bővölködik ezek azok: a házasságtörések, paráznaságok, részegsé­gek, dobzódások, fösvénységek, isten káromlások, ha­zugságok, egyszóval minden istentelenségek, melyek min-

Next

/
Thumbnails
Contents