Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-13 / 50. szám

ugy példátlan naivsággal azt is képes feltételezni, hogy H. Mária vad indusnőnek is születhetendett. — Ily absurdumokból természetesen következik nála más képtelenség is, t. i. hogy ő mérlegeli kivel, mirészben és mekkora jót kellett volna tennie Horváth Máriának. Eukaházi. — KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. A berlini és zürichi egyetemek. E nagy cimhez egy kis előszó szükséges, melyben ki kell annyit jelentenünk, hogy a szives olvasó ne várja a két egyetem tüzetes összehasonlítását, miután e közlemény nem egyéb, mint egy pongyola magánlevélnek pusztán az egyetemi életre vonatkozó töredéke, de mindemellett van benne olyan részlet, a mi a magyar protetansok nagy része előtt ez idő szerint még uj dolog. írója Antal Gábor, a mult évet Berlinben bölcsészeti tanulmányokkal töltötte, most pedig Zürichben van s alkalmilag j^nak látott megírni közlőnek egyetmást a két egyetem közti eltérésekről, noha nem azon célból, hogy kiadassanak jegyzetei. Ennyit szükségesnek véltem megjegyezni. E. E. Zürich, nov. 15. 1868. A mint látom theologussá lettél és hogy épen Pestre mentél, azt csak helyeselni tudom En Zürichben nagyobb részt theologiai órákat hallgatok s a bölcsészettel csak magánosan foglalkozom, mert csak egy bölcsészettanár van az egyetemen, a ki Trendelenburg tanítványa és épen azon tantárgyakat adja elő, a miket a mult évben magától Trendelenburgtól hallgattam, s ezért fölöslegesnek tartom órákat venni tőle. Hogy a zürichi theologia mennyire különbözik a berlinitől, azt kevés szóval alig tudom eléd terjeszteni. Nem akarok Schwarcz Károly után iskolát jellemezni, csak a személyiségekkel akarlak röviden megösmertetni. Berlinben első tekintély az öreg Twesten, kinek legerősebb oldala a dogmatica és a bölcsészet, csakhogy a dogmaticában a scholasticára fektet legnagyobb súlyt és azt tartja a vallás valódi alapjának; sokszor megjegyeztem szavait, melyek a scholastica theologiát a bibliának elébe tették, mert — mint mondá — a scholastica theologia eléggé kiképzett arra, hogy az életben éljen és hasson, mig az úgynevezett bibliai theologia csak legfölebb tudósoknak való, sőt tagadja, hogy lehetne keresztyén theologiát összeállítani a bibliából confessionalis színezet nélkül. Es ezen scholastica dogmaticát mégis ugy tudja egyesíteni az ujabb bölcsészettel, hogy ha az ember nem ösineri jól azon bölcsészek munkáit, tökéletesen igazat ad neki. Ennek oka abban van, hogy Twestennek előadása nagyon megmagyarázó és érthető, ugyszólva népszerű ; gondold már most azon esetet, hogy valaki népszerűen adja elő Fichte véleményét a szabadságról, — melynek alapját Fichte épen a semmiesetre sem népszerű nyelven irt „absolut Ichheit" bölcsészetben tette le, — átláthatod, hogy mennyi más eszmét lehet ily módon egy elvont gondolat alá becsúsztatni. Twestent említem azért, mert ő a berlini theologiának középpontja; tőle jobbra térnek az orthodoxok: Hengstenberg, Steinmeyer stb., balra Watke, Preus stb., de ez utóbbiaknak legfölebb három négy hallgatójok van, mert a főconsistorium nem jó szemmel nézi, ha a candidatusok bizonyítványában ezek neve is benne van. A berlini theologia tehát bigott orthodoxia annyira, hogy engem legjobb theologus barátaim máglyára ítéltek, mi más szóval annyit tesz, hogy a pápáról hozott orthodox elvek mellett is ultraliberalisnak tűntem fel Berlinben. Mennyire szabadabb elvű a theologia Zürichben, itéld meg annak leghíresebb képviselőjéről, Schweizerről. O az egész eddigi keresztyénséget olyan vallásformának tekinti, mely a régi pogány és zsidó alapokon létre jött és létre jöhetett, de a melynek tovább kell ha ladni, hogy fennállhasson; ennélfogva nemcsak a confessióknak nem ösmeri el a tekintélyét, hanem még a közös symboluraokat is megváltoztatandóknak tartja. Igy midőn legközelebb a minden vallásfelekezet által elfogadott symbolum quicumque-t olvasta, annak utolsó pontjára, mely igy hangzik: „a ki pedig nem igy gonodolkozik anathema sit" — azon megjegyzést tette: igy beszélni ugyan lehet, de gondolkozni ? .. . . azt kétlem. Legköze lebb volt itt egy egyházi gyűlés Zürichben, melynek legfőbb tárgya lett volna öszhangzásba hozni az egyes gyülekezetekben a lithurgiát, mely itt nagyon különböző (e különbség okának Zwinglitől váló ieszármaztatásával most nem untatlak), de a gyűlés tagjainak felét nem lehetett reábirni, hogy az apostoli hitformát felolvassák és felvegyék lithurgiájokba miután, sok oly kifejezés fordul elő benne, mely a hivek belső meggyőződésével nem egyezik meg s igy nem tudtak megegyezni. Schweizer, ámbár mint zürichi pap kötelezve van a symbolumot olvasni, mégis az ellenkezőt helyeselte stb. Antal Gábor. TÁRCA, Országos veszteség Balassa János, a genialis orvos és nagyhirii tudós f. hó 9-én reggeli 4 órakor jobb létre szenderült.aBéke hamvaira! A pesti evang. ret. országos árvaház fölépítésére: Török Pál superintendens úrhoz, közelebb a következő egyhazak részéről küldettek be a hívek kegyadományai: Uj Bars 10 frt 66 kr, Gomba 23 frt 80 kr, Apáca Szakálos 2 frt, Gödényháza 3 frt, Alpár 2 frt 16 kr, Szepsi 4 frt 10 kr, Piros 7 frt 77 kr, Orczi 2 frt 28 kr, ,Szegszárd 7 frt 50 kr, Mezö-Szentgyörgy G frt 50 kr, Úszód 8 frt, Tata 8 frt, Szendrö 3 frt 60 kr, Lasztomér 2 frt, Aszaló 12 frt, Acsa 1 frt 65 kr, Beregszász 2 frt, Bia 4 frt 13 kr, Görgeteg 6 frt 70 kr, Gyöngyös 47 frt, Atád 2 frt, N.-Rév 4 frt, Beremond í frt, Serke 4 frt, Szabás 14 frt 60 kr, Pamlény 3 frt 12 kr, Péderi 6 frt 7 kr, KÍs-Ar 2 frt 50 kr, Gagy-Bátor 8 frt 3 kr, Patóháza 1 frt 50 kr, Lepsény 21 frt 5 kr, Sió-Maros 2 frt 75 kr, Szilvás 17 frt, Katádfa 3 frt 60 kr, Tisza-RoíF 45 frt, Konyár 5 frt, Farkasd 20 frt, Berzek 3 frt