Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-13 / 50. szám

res tudvágygyá érlelhessék. A természetrajzból pedig óhajtom, hogy ne száraz névgyiijteménynyel, hanem a nagy természet végtelen alakváltozatosságának élénjt kiszínezésével, a gyakorlati természetbúvár valóban népszerűvé lehető éleményeivel, mindenekfelett pedig a kor haladásának átéreztetésével és azon nagy igazság részletezésével hasson a tanitó, miszerint az ember saját méltóságát annál jobban fölismeri, minél több oldalról fedezi fel állattani összeköttetését a szerves természettel. A kosmicus ismeretkörre szüksége van az elemi tanodának, mert alsóbb néprétegeink gyermekei a müvölödé3 feladványával szemközt olyanok, mint az újonnan felfedezett szigetek vad emberei, el kell Őket előbb bóditani, el kell őket vakítani a szellemi fensőbbség kincseivel és csak aztán lehet őket megnyerni a tanodának. De hát, ha ez áll, hol rejlenek delejesebb erők, mint a kosmicus ismeretkör vivmányaiban ? stb. stb. Egyszersmind utmutatást ád szerző hogyan kellene az ide tartozó tankönyveket szerkeszteni, a mi lenne a tanítás módja. — A közgazdászati ismeretkkörböl annyit kellene közölni az elemi iskolában, hogy a tanitványok a gyakorlati életben már ezen ismeretkör alapján is okszerű gazdákká, gazdaszonyolcká, vagy okszerű iparosokká képezhessék ki magukat majdan a gyakorlat mezején, ha magasabb gazdasági vagy iparfolyamra nem jutnának is fel. A vidéki elemi tanodákat földmivelő iskolákká, a városiakat ipariskolákká kell átalakítani. S itt meghatároztatnak azon kellékek, melyek az e célra szerkesztendő tankönyvekben megkívántatnak. — A politikai ismeretkört magában foglaló tankönyvnek az egészségtan alapelveivel kellene kezdődnie, mert már ez által is figyelmeztethetnének parlagi és városi alsóbb néprétegeink arra, miszerint a haza iránt ugy mint tulajdon családunk, isten és ember iránt első kötelességünk saját énünk és mieink egészségének, erejének föntartása, és nemcsak kímélése hanem gyarapítása is. . .. A nők pedig egy magasztos erény gyakorlatába avattathatnának föl már szintén az elemi tanodában t. i. a betegápolás cpen oly hazafias mint keresztyéni isméjébe.... Az egészségtan és betegápolás után a politikai tankönyvnek magában kellene foglalnia a hazai magánjog, perrendtartás és büntetőjog lehető legrövidebb, nem annyira tételes mint elvi, de azért lehetőleg mégis legnépszerűbb kivonatát, végre az egészet Magyarország rövid de szabatos államisméjének és közjogának kellene befejeznie, a főbb tájékoztató pontokat is betudván majd itt majd ott alkalmilag Magyarország történetéből, stb. stb. A vallásbeli oktatás vasár- és ünnepnapokra tétetnék át s a tanítványok illető lelkészeire bízatnék. Végre a fiuk a testgyakorlatban, katonai mozdulatokban, fegyVergyakorlatban, úszás és vívásban, továbbá a mezei és házi munkában, a leányok pedig kézi munkában, a háztartásban, belgazdaságban nyernének kellő oktatást. A tanítói fizetés városon 1200, vidéken 900 frt o. é. lenne a lak és kerten kivül, s célszerű nyugdíjazásról is gondoskodva volna. A községnek a batár kiterjedéséhez mérten 1 — 4 telek földet kellene a tanitó müvelése alá adni, hogy azon mint „a község gazdatisztje" mintagazdaságot vezessen, a jövedelem 25% ezért őt illetvén. Kizárólag borász-, bányász- vagy erdőszvidékeken nem földmívelés, hanem megfelelő telepek lennének ez értelemben szervezendők. „A tanépület fölszereléséhez szükségesek lennének a fönebb elősorolt kosmologiai durvább műszereken kivül, mérték- és pénzgyüjtemény, kis chemiai laboratórium, természettani apparatus, távcső, góreső, állat-, növény-ásvány, foldismei és őslénytani színezett ábrák, kitömött száraz példányok; gazdasági gépek, minták, ipai tárgyak ; továbbá a fegyverforgatás és hadmozdulatok elögyakorlatával egybekötött testgyakorlati tornász- és víhelyiség a szükséges fegyverekkel; rajzeszközök, hangjegyek ; mindenekfelett pedig egy könyvtár, mely egyúttal a község könyvtára legyen. E könyvtárnak. magában kellendett foglalnia az összes hazai népszerüleg tudományos, és népszerüleg másnemű komoly célú, habár mulattató időadásu könyveket, szótárakat, encyklopaediákat; idegen nyelvtanokat, statistikai táblázatokat; népszerű koszmologiai és földirati térképeket. Ezen fölül magában kellendett foglalnia az összes elemi tanodai tankönyveket több száz példányban," (hogy minden elemi tanuló minden nemű tankönyvet innen i ngyen kaphasson.) „A könyvtár őre az elemi tanitó, ki nyomott tárgyilagos létszámot leendett köteles készen és nyitva tartani az olvasóteremben, bármily belépő gyermek, vagy felnőtt férfi vagy nő számára. Ezen könyvtárból könyvet olvasni kellő hatósági ellenőrzés mellett, haza is vihetne bármely községbeli lakos; a könyveknek e célra valamint a tankönyveknek pusztithatlan erős kötésüeknek kellendett lenniök. Végül meglehetős vonzerőt gyakorolna az iskola iránt a községre, ha ezen könyvtár egyúttal több napi és heti lapot is járatna, melyeket a községbeliek bizonyos órákban a tanító jelenlétében és értelmezése mellett élvezhetnének." Egy tanterembe 50 gyermek számittassék. Az elemi tanítványok legkitűnőbbjei a megyei tanulóversenyek alkalmával 4—500 forintnyi ösztöndíjban részesülnének. A felügyeletet kerületenkint szakférfiak gyakorolnák, kiket a tanítók választanának, ezek választanának a közoktatási minisztert ellenőrző közoktatásügyi tanácsot is. S ezen intézményben, hogy t. i. a tanítók, „nemzeti közművelődésünk ezen tántoríthatatlan s csaknem vértanú őrei" ily befolyással ruháztatnának fel; továbbá a felekezetek iskolai önkormányzatában találja fel szerző a közoktatásügy jövőjének biztositékát azon esetre is, ha hogy az állam idővel netalán tiszta nemzeti irányzatához hűtlen lenni fogna. Ekkép felel meg szerző azoknak, kik a közoktatásügyben az állami központosításnak nem barátai s inkább a községi önkormányzatra óhajtanák fektetni az iskolának ügyét. Szerinte a mi községeink ily fontos jog gyakorlatára ép oly kevéssé érettek, mint Franciaországéi, hol több mint negyvenévvel az 1789. átalakulása után, több száz autonom község találkozott, melyek