Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-13 / 50. szám

túl terjedne, — ha csak a választmány, különös fontos okoknál fogva, e tekintetben kivételt tenni nem kivárnia, — a tagok sorából kitöröltetik, s befizetett tökéje az egyleti pénztár javára visszamarad. VII. Tőkeképzés. 9. §. A tőke a tagok hetenkinti betételeiböl, melyeknek legkevesebbje 10 kr. képződik. Betenni lehet 10 kron felül tetszés szerint; egy forinton aluli összeg után kamat nem számíttatik. 10. §. E betételeknél mindenki betéti-könyvecskét kap, a 15-ik § ban meghatározott előleges költségre fizetett díjért, melybe a betételek, illetőleg a részletes befizetések pontosan bejegyeztetnek a pénztárnok, s ellenjegyeztetnek a napibiztos választmányi tag által. 11. §. Betéti könyvecske csak a választmány tudtával ruházható másra, mi által az uj tulajdonos nevére 10 krnyi díjfizetés mellett, átjegyeztetik. Ennek elmulasztása esetén az előbbi tulajdonos nevére fog a könyvecske érvényes maradni. Elveszése esetében az illető által az elnök értesitendő, ki az elveszett könyvecske megsemmisítését eszközlendi, s az érvényes megsemmisítés után uj könyvecskét állíttat ki. 12. §. A betéti összegek után az egylet 5% kamatot fizet, midőn kölcsöneit 6% kamatra adja ki; kezelési dij cím alatt 2% lesz fizetendő, ebből 1% a nélkülözhetlen tartaléktőkének alapítására fog fordíttatni, mely tartalék-alap egyébiránt ugy az innen reménylendő összegből, mint a késedelmes tagok által fizetendő minden 10 kros betét után 1 krban megállapított késedelmi kamatokból is fog képződni. A tartplék-alap célja. 13. §. Miután az egyletnek főszempontja: a takarékossági hajlamot ébreszteni, ez által a közerkölcsiséget emelni, az egyleti tagok rendes kamataikon s ezek kamatain kivül, — semmi osztalékra nem számitnak ; ugyan azért a tartaléktökének egyetlen rendeltetése, a társulatot a legnagyobb ovatosság mellett is érhető veszteségre nézve kárpótolni, és a közgyűlés által meghatározandó jótékony célokra alapul szolgálni, mi utóbbi azonban csak az egyletnek végleges feloszlása után történhetik. A tartalék-alap; a többi pénzektől elkülönítve, a székesféhérvári takarékpénztárban fog kezeltetni. VIII. A kölcsön. 14. §. Az egyesület kölcsöneiben rendesen csak egyesületi tag részesülhet. 15. §. Az esetre, ha az egylet tagjai közül kölcsönkeresö nem jelentkeznék, a rendelkezés alatti pénz a székesfehérvári takarékpénztárba helyeztetik. 16. §. A nyerendő kölcsön mennyiségét a kölcsöntkérő, a jótálló betéti összege, s vagyoni állása és a pénztár állapotok határozzák; rendesen a kölcsöntkérőnek egy évi betételét meg nem haladthatja. 17. §. A nyerhető kölcsönösszeg netovábbja egyelőre 50 frtban állapittatik meg, Ha azonban a pénztár oly kedvező helyzetbe jö, hogy nagyobb kölcsönök adására is képes lesz : az elnök* által Összehívandó teljes választmány a kölcsönadási legtöbbletet a körülmények szerint fölebb emelheti. 18. §. A kölcsönkérés előjegyzés utján történik, miért is ezen célra külön „előjegyzési könyv" vezettetik. Főelvül tűzetik ki, hogy a kölcsönnyerés elsőségét ezen bejegyzés sora határozza meg. Több egyidejű kölcsönkérő között, kik a kölcsönnyerésre egyenlő igénynyol birnak, a sorshúzás dönt. 19. §. Kiváltképen felhatalmaztatik a választmány, hogy szegénysorsu, vagy rögtöni segély által tetemes csapástól megmenthető tagnak minden korábbi bejegyzett előtt kölcsönt szavazhasson. 20. §. Szem előtt tartva az egylet jótékony célját, hogy az egyleti pénzalap a kölcsönt szükségelő egyleti tagok között minél gyakrabban foroghasson, a kölcsönök rendesen csak 4 hónapra adatnak, erős kötvény, két teljes hitelű kezes — kik nem társulati tagok is lehetnek,— jótállása mellett. Az adós kérelmére azonban e kölcsön ideje ujabb 4 hónapra meghosszabbittathatik, egyhatodrész törlesztetvén. Rendkívüli esetekben a választmány e szabálytól eltérhet, és a kezesek Írásbeli beleegyezése mellett a tőketörlesztéstől elállhat, s a tőkét egészben ujabb 4 hónapra kiadhatja; de a rendes kamat minden esetben befizetendő. 21. §. Azon egyleti tag, ki kölcsönzésbeli kötelezettségének pontosan meg nem felel, s ezt Írásbeli megintés után is elmulasztaná, vagy mi több a kölcsön tőle csak birói végrehajtás utján hajtathatnék be: jövőre hitelvesztettnek nyilvánittatik. 22. §. Az egylet hivatalnokai a kölcsönnyerhetésből kizárvák. Választmányi tagok a tanácskozmányban, ha rokonaik vagy sógoraik (a polgári törvények szerint 3-ad fokig) szorgalmaznak kölcsönt, szavazattal nem birnak. 23. §. A kölcsönök után járó kamatok és díjak a kölcsönösszeg kiadásakor az összegből előre levonandók. 24. §. Minden adós, ezen alapszabályok erejénél fogva, kötelezve van arra, bogy nem fizetés esetén 12 frt erejéig ugyan a községbiró, nagyobb összegnél pedig a megyei illető szolgabiróságnak, minden felebbezés nélkül, aláveti magát. Mindazáltal a peres eljárást mindenkor írásbeli megintés előzi meg. 25. §. Beiratási díj és előleges költségek fedezésére, ide értve a betéti-könyvecskéket is, minden 10 kros részbetét után egyszer mindenkorra 10 krajcár fizetendő. IX. Az egylet megszűnése. 26. §. Ha az egylet fenállását gátló körülmények nem háborgatják, a társulat magát tettleges életbelépésétől számítandó 10 évi fentartásra kötelezi; — ellenkező esetben, s különösen, ha a további fenállás csak az egylet kárával történnék: szabadságában áll az egyletnek, tagjai legalább felerészéből alakulandó közgyűlésen, a megjelent tagok szótöbbségével hozandott végzés által