Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-13 / 50. szám

ellentétben áll. Ezek ellen mi a bajdani szép időkben férfiasan küzdöttünk, de a szent székek megkóstoltatják velünk, bogy az egyenlőség a roszban is képzelhető. Nósza hát menjenek be püspökeink a felsőházba, egy pár legyen közü­lök ex offo septemvir. Igaz ugyan, hogy a római 2)üspökök felsőházi tagsága, sőt az egész felsőházi intézmény jelen alakjában sérti az emberi egyen­lőség elvét, de a magas clerus nagyon ragaszko­dik ezen régi előjogához, talán épen vallási szabálynak is tekinti, ne bántsuk meg e di­cső hazafiakat, kik a nemzet rosz napjaiban soha sem szaladtak a bécsi kormány védő szárnyai alá, fogadjuk el nagyúri kegyes leereszkedésö­ket, hisz olyan szépen-hívnak, hogy üljünk mel­léjök. A felekezetek egyenlősége igy is létesít­hető. A haza ugyan szenvedni fog, de mi gon­dunk arra? a papok kiváltságai mindenek előtt! Salus clericorum suprema lex esto! Ne vélje a szives olvasó, hogy szándékosan vállogattam a sötét szineket. En csak igen termé­szetes következéseit mutattam fel egy többek ál­tal szándékolt oly lépésnek, mely meggyőződé­sem szerint igen csekély előnyök fejében meg­fosztaná a protestantismust nagy jelentőségétől. Hogy a közvélemeny a szentszékek intézménye és a házasságok felbonthatlansága ellen fordult, azt nagy részben annak tulajdonithatjuk, hogy a nép három századon át szemlélve életünket meggyőződött, hogy a házassági viszonyok ná­lunk jobban vannak rendezve. Most a mi hat­hatós támogatásunkra számitva, secularizálni akarja a házasságot, ugy a mint az nálunk van; a'magas clerus pedig megijjedve a nép szándé­kától, azon nem szokatlan hadtani cselhez folya­modik, hogy a protestánsok egy régi sérelmét oly módon orvosolja, mely által papjainkat érde­kébe vonja, s az ellenfél által erősíttesse meg ingatag állását. Beléegyezik abba, mit eddig oly erélyesen akadályozott, hogy a protestáns egyházak házassági törvényszékeket kapjanak, jogosnak, méltányosnak mondja e kivánságot. — És mi? Mi a helyett, hogy kezet nyújtanánk a világi katholikusoknak, kiegyezünk a hierar­chiával a nép ellen, felveszünk egy oly intéz­ményt, melynek káros következéseit ha belátni nem tudnók is, ösztönszerűleg, már csak azért, mivel Simor és Hajnald egyházunkra nézve jó­nak mondta', kerülnünk kellene, mint az égető tüzet. A szent székek intézménye vagy jó és üdvös a hazára nézve, vagy nem az. Ha jónak tartjuk, miért nem mondjuk ki nyiltan véleményünket, miért kérjük csak „addig a meddig," mint a szent székek protestáns lovagjai szokták mago­kat kifejezni? Ha pedig károsnak ismertük, mi­ért kérjük csak „addig is a meddig," miért csak egy óráig is, miért nem utasítjuk vissza há­tározottan, hogy annál magasabb homlokkal küzdhessiink tovább is egy oly visszás állapot ellen, melyből népünk bajainak nagy része szár­mazik ?! Mert az országgyűlés közelebbi határo­zata még egy évig sem biztosította a pápista püs­pökök szentszéki kényelmes üléseit; de ha azon furfangos nagy, nagyobb, legnagyobb és legfőbb méltóságoknak sikerülne valami uton-módon oda ültetni a mi jámbor papjainkat is, akkor huza­mos időre biztositnák magoknak a helyzetet. A magyarok istene őrködjék az ő népe fölött, hogy ez meg ne történhessék. Kor ács Albert* Szives kérelem t. c. Kenessey urhoz. E becses lapok hasábjain közlött leveleit, a legna­gyobb érdekeltséggel olvastam, és olvasta velem együtt kétségen kivül sok paptársam, kik állásunk s hivatásunk­nál fogva mind megannyi tribunus plebi s-nek kell tekintenünk magunkat, a szó szebb és magasabb értel­mében fogva fel ama szó jelentését — kiknek híveink szel­lemi érdekei mellett anyagi érdekeit sem lehet szemeink elöl tévesztenünk, hogy isten országa megvalósulását an­nál sikeresebben munkálhassuk. Nem hiszem, hogy Magyarországon s kapcsolt részei­ben volna vidék, hol a népbankok üdvös intézménye sikeresebben működhetnék, mint a Székelyföld legna­gyobb részén, hol a túlnépesedés következtében a lakos­ság nagy része földmüvelés mellett ipar és kereskede­lemre van utasítva. S ez anyagilag eléggé szegény nép valójában dicséretreméltó buzgóságot fejt ki, minden kor­szerű hasznos és üdvös intézmény iránt, csak legyen jó akaratú ember, aki azt megértetni, átültetni igyekezzék. Igy p. o. — hogy egyebeket mellőzzek — uzoni ev. ref. egyházunk, — mely alig 1400 lélekből áll, — két évvel ezelőtt egy vallásszinezet nélküli három osztályú népis­kolát állított fel, — ez évben folyamodott a vallás és köz­oktatásügyi minisztériumhoz községünkben az állam bir­tokában levő őrnagyi szállásunk iskolahelyiségül meg­nyerhetéséért, amelyet ha megnyerhetünk, nemsokára egy teljes négy osztályú népiskolánk lesz, mely a köze­lebbről elfogadott népiskolatörvény minden e nemű köve-99 *

Next

/
Thumbnails
Contents