Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-29 / 48. szám - 1868-12-06 / 49. szám

benne még nincs csillár, ő erre rögtön adakozást nyit, a mely 51 frt 38 krt tett. — Igy végződött ezen örökké emlékezetes örömünnep. — Adja Isten, hogy a váci egyháznak mindig legyenek oly önzéstelen áldozatkész pár tfogói, mint a milyen t. K áldy Miklós ur, a kinek legfőképen köszönhető, hogy a gyönyöíü templom áll, mert ő maga 4500 frtot adományozott az egyháznak, s vett három szép harangot, melyek ma először hivták egybe a hivők seregét. Sajnosan kellett tapasztalnunk, hogy a gyülekezet ezen jóltevoje ott a szent helyen nem örülhetett jó tettének, mert betegsége távol tartá az ünnepélytől. Adja az ég, hogy mi hamarább felépüljön. Az Isten őt éltesse, s adjon minden egyháznak ily buzgó pártfogót. Amen i ]fj% T A R G A. A prot. orsz. árvaház ügyében. A prot. orsz. árvaházra, főtiszt. Székács József bá_ nyakerületi superintendens úrhoz, ujabban a következő egyházak és egyes adakozók küldöttéit be könyöradomá nyaikat: a szendi egyház 6 frt, a felső-lövői egyház 20 frt. a hidasi egyház 7 frt 50 kr, a szászfai egyház 5 frt 40 kr, a zala istvándi egyház 48 frt, Darai Imre 100 frt, a bakony-tamási egyház 21 frt 13 kr, a nagybaráti egyház 10 frt 51 kr, a hartai egyház másodízben 4 frt 70 kr. az urai-ujfalui egyház 23 frt 40 kr, a ragendorf jahrndorf-karlburgi egyház 63 frt 60 kr, az acsai egyház 11 frt 30 kr, a krompachi egyház 5 frt, a besztercebányai egyház 31 frt, a kis-péci egyház 8 frt 20 kr, az ösküi egyház 4 frt 50 kr, az uj-pazuai egyház 19 frt és lelkésze három évi járuléka fejében 9 frt = 398 frt 24 kr. Ehhöz adva a f. é. oct. 13-án e lap hasábjain közlött 1105 frt 10 kr. 5 tallért, összesen 1503 frt 34 kr 5 tallér folyt be ez uton az árvaház pénztárába. Pest, nov. 26. 1868. Közli: Török József \ segédlelkész. GYÁSZHIREK. Pécel, nov. 19. 1868. Mai napon tétettek örök nyugalom helyére Kádai iri. gróf Ráday László hült tetemei. A boldogult, mint minden Ráday-ivadék a ref. egyháznak ritka buzgóságu hive volt, a miért is mind az egyházkerület, mind az egyházmegye tanácsJbirái közt hosszú évek során át szorgalommal működött. Elpihent élte 65 ik évében. Rövid beszédet és imát mondott a halottas háznál a boldogult felett főt. Törő k Pál dunamelléki ref. superintendens és pesti lelkész ur ; az ősi kastélyban szónokolt nagyt. Fi ló Lajos egyházker. jegyző és n.-kőrösi lelkész ur s végre a temetőben tiszt. Illyés Dániel, helybeli lelkész ur, búcsúztatta el a gyászolóktól. Legyen áldott emléke közöttünk ! Folyó hó 27-én kisértük örök nyugalomra Csengery Sámuel nyugalmazott lelkész urat 89 éves korában, 60 évig volt az urnák lankadatlan szolgája, melyből 4 évet mint rector a b. hunyadi ref. népes egyházban töltött. Innen két évre a göttingai egyetemre ment, honnan a kapusi egyház hivta meg lelkészének. Ott hirdette az urnák igéit apostoli buzgalommal 4 évig. Ezután újból B. Hunyad választotta papjának és itt 52 évig volt lankadatlan buzgalmu és mindig közszeretetben élt pap. Pályáját annyira szerette, hogy a több fizetéssel és tekintéiylyel járó philosophiai tanszékre Kolozsvárra lett meghívását nem fogadta el. Ez előtt négy évvel nyugalomba lépett, de nem lelkének tüze, hanem elgyengült teste kényszerítők reá. Gyász szónoklatot tartottak felette helybeli pap t. Ignácz Károly és n. almási pap t. Herczeg Sándor mindketten meghatóan tolmácsolták egy valódi protestáns pap életét. Közszeretetben álló esperesünk nt. Szakács István ur megható imában jelezte a köz fájdalmat. Koporsóját könnyező szemmel vették körül 5 unokái, kiknek legnagyobb veszteségök. Szeretett népének szép bizonysága és tanújele volt az idvezült iránt, hogy életéhez méltó ünnepélyességgel s áldozattal kisérte el örök hajlékáig. Az idvezült született Kolozsvárt 1780-ban. Béke poraira, áldás emlékére !! B. Hunyad, nov. 28. 1868. Soós Antal, rector. ISSöIeges jelentés, Az „Athenaeum" kiadásában közelebb egy terjedelmes munka fog megjelenni ,,Egyetemes földrajz" cim alatt, dolgozva Ballagi Karoly és Király Pál nagy-körösi tanárok által. Irodalmunkban eddig a dr. Vállas, majd dr. Falk által átdolgozott Galletti-féle ,Egyetemi világrajz' foglalkozik e tárgygyal tüzetesebben, de az nem annyira a nagy közönség, mint inkább a politikával foglalkozó egyének érdekét látszik szem előtt tartani. Nevezett „Egyetemes földrajz" általánosabb nézpontra kivánt emelkedni, s oda hatni, hogy az minden értelmes magyar embernek hasznos, sőt nélkülözhetlen segédkönyvül szolgáljon. Felölelt azért mindent, mi a föld-, s külön mindenik ország földirati ismertetésén kivül minden rendű s rangú lapolvasók, kivált kereskedők,