Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-29 / 48. szám - 1868-12-06 / 49. szám

sanak az elvet elejteni ; ne méltóztassanak elfogadni azt, mi nézetem szerint nem áll, hogy t. i, a kisdedóvodák nem illenek be a népiskolai közoktatásról szóló t.javaslat keretébe. Azért ajánlom a t. háznak már felolvasott módositványomat, a melynek egyik célja, hogy az elv raegmentessék, másik pedig az, hogy a tör. ényhozás ezen intézkedése által a kisdedóvodák ügye hazánkban ujabb és erősebb lendületet nyerjen. (Helyeslés ) Zichy Antal előadó az indítvány elvét helyesli, de óhajtja, hogy az ne t.javaslatba vétessék fel, hanem hátározottan mondassék ki. Justh József magát az elvet sem pártolja, mert hogy a gyermek physikai ereje is kifejlesztessék : ez oly tág elvi kérdés, melyet ily mullékesen nem lehet eldönteni. Ha mint külön indítvány fog tárgyaltatni e javaslat, akkor bővebben indokolja nézetét s most csak azt mondja, hogy az nem ide való. (Helyeslés.) Podmaniczky Frigyes b. nincs egyértelemben előtte szólóval, mert sok tekintetben a kisdedóvodákat a népiskolák fölé helyezi. Kéri a házat, hogy ne annyira azt vegye figyelembe, vájjon valamely törvény logice van-e összeállítva, hanem vegye fontolóra a meglévő helyzetet, és különösen a nép anyagi nevelését is. Várady indítványának elfogadását ajánlja. (Helyeslés. Elfogadjuk !) Tisza Kálmán a kisdedóvodák fontosságát abba helyezi, hogy az mint ápoló-, óvó- és nevelőintézet állittassék fel, nem pedig mint tanintézet. Óhajtja, hogy Várady indítványa határozatként elíogadva : ez elfogadás már most mondassék ki. (Helyeslés.) Várady Gábor indítványát mint határozati javaslatot ajánlja. Elnök: Várady G. képviselő ur indítványa határozat erejére emeltetik. A 123. §-t M anoj lovics Emil a sz. kir. városokra, vagy legalább azok nagy többségére sérelmesnek találván, a §. 2 ik alineája helyébe következőket ajánl: „Minden sz. kir. városok, melyek népiskoláikat az állam segélye nélkül tartják fenn, külön tankerületet képezzenek." Eötvös József b. vallás és közoktatási miniszter : Távolról sem volt, kétségen kivül, a bizottságnak sem szándéka a városok autonómiáját megszorítani. Főfeladatnak tekintette minden esetre azt, hogy a népoktatási ügy célszerüleg rendeztessék el. Mennyire nem állanak a t. képviselő urnák aggodalmai arra nézve, hogy a kisebb kir. városok autonom jogai a tanitóválasztásra nézve meg lesznek szorítva, arra nézve én bátor vagyok őt a 125. §-ra figyelmeztetni, a hol a tanitó választásnak joga nem csak a kir. városoknak, hanem utoljára minden községnek lehető legnagyobb szabadságában áll. Hiszen én meg vagyok győződve, ho^y királyi városaink, mint mindegyikünk, ragaszkodik jogaihoz, de jogai megszorításának kétségkívül azt nem fogja tekinteni, hogy oly megyékben, melyekben péld. 4—5 kisebb kir. város van, nem akarunk 5 — 6 tankerületet felállítani, minek absolute semmi practicus haszna nem lenne (Helyeslés), mert a törvény ugy van szerkesztve, hogy minden főbb kérdésnél mindenütt autonom testületek rendelkeznek, de mindenütt két fokban. Elől van a községnek iskolai széke, felette van a tankerület iskolai bizottsága; nagyobb kir. városban, mint már például a fővárosok, ezen gradatiot eszközölni lehet azáltal, hogy azon városokban, hol több, pl., egyházi kerületek vannak, parochiák, vagy több iskolai kerületek, ily várost több ily kerületre lehet osztani, minden egyes kerületben fel lehet állítani egy iskolaszéket. Ez iskola-szék felett fel lehet állítani a népiskolai bizottságot, mely mint fórum appellatorium, minden ügyben mint második bíróság fog ítélni. De az oly kir. városokban, melyeknek lakossága 500 vagy 2000 főből áll, hogyan lehet felállitani iskolai széket és iskolai tanácsot, hisz ugyanazon személyek lesznek az iskolai székben, kik a kerületi tanácsot képezik. En részemről a t.javaslatnak ezen szakaszában egyáltalában a kir. városoknak jogait megszorítva nem látom, s azt tartom, hogy ha kimondanók, hogy minden egyes kir. város egy külön tankerületet képezzen, akkor mindezekben a tankerületekben a két fokozat, melyet én nagyon szükségesnek tartok, azaz: az iskolai szék és az iskolai tanács közti fqkozás practice kivihetetlen volna. Azonkívül a törvény gondoskodott arról, hogy a menynyiben egyes megyei tankerületekben kir. városok léteznek, azok függetlenül ezen megyei tankerületektől, anynyi képviselőt válasszanak, a mennyi a kir. várost népszáma szerint megilleti. Én tehát ebben nem csak ignorálását nem látom a kir. városok jogainak, hanem látom ebben a kir. városok jogainak teljes elismerését. Ghyczy Kálmán figyelmezteti előtteszólót a 130. §-ra, melynélfogva nem lehet mondani, hogy a városok hatósága nincs ezen ujabb intézkedés által megszorítva, mert az ő ügyeik felett csakugyan egy más hatóság rendelkezik. Arra nézve, hogy az 1000 -2000 lakossal biró városokban mikép lehetne egy másodfokozatu bíróságot felállitani: megjegyzi, hogy ezer, kétezer lakos és 30,000 közt igen nagy különbség van, s a t. miniszter ur confiscálja a 10 — 20 ezer lakossal biró városok jogait azért, mert más városok 1000 — 2000 lakossal bírnak. Egyébiránt a t.javaslat ezen fejezetét igen helyesnek tartja, mert alig van intézkedés, mely a népnevelés iránti közérdekeltséget inkább lenne képes felébreszteni, mint ez ; de ép e §. által a városoktól elvétetik azon intézmény, mely az ő keblükben az érdekeltséget a köznevelés iránt leginkább fogná fölébreszteni. Nézete szerint a célszerűség sze pontjából sem helyes az, hogy e városok is a megyei iskolatanács alá állíttassanak. — Pártolja Manojlovics indítványát. Csiky Sándor hasonló értelemben nyilatkozik. Nyáry Pál ugy tartja, hogy nem azok állanak a szabadelvüség terén, kik a kir. városokat mint külön testületeket kívánják itt is külön jogokkal felruháztatni? hanem azok, kik a t.javaslatot pártolják. O csak közsé-