Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-22 / 47. szám

a bizottság tagjait, kötelességem felszólalni. Azt mondotta Madarász képviselő ur, hogy e t.javaslat első szakasza a szülőket és gyámokat arra szorítja, hogy gyermekeiket iskolába küldjék — és azt mondja, hogy a 23. § ban pedig semmi megszorítás nincs arra nézve, hogy a községek iskolát állítsanak fel. Bocsánatot kérek, de a 23. §. tisztán kimondja, hogy azon esetre, ha a községek nem fognak iskolát állítani, az állam fog közbelépni. Tehát itt csak megszorítás van. ITa a t. képviselő ur Hegelt vagy Schellinget áttanulmányozza, vagy ha az atomisták, sophisták, és sco lastícusok disputatioit átolvasta, kik arról vitatkoztak, hány ördög állhat egy tűhegyen, — akkor sem fogna képviselőtársam oly sophismát kitalálhatni, mely az 1. és 23. §-t illetőleg következetlenséggel vádolhatná a javaslatot. Ha ugyanis a gyámok s szülők szoríttatnak arra, hogy gyermekeiket iskolába küldjék, ha a község nem állit fel iskolát, az állam kötelessége közbelépni, mely mindenesetre fog iskolát felállítani. Következetlenséget ebből kimagyarázni nem lehet és nem is mondotta volna ezt Madarász képviselő ur, ha a logika szabályait jól megtanulta volna. (Helyeslés.) Nagy Péter képviselő ur igen helyesen jegyezte meg, miszerint fel kell tennünk a nép józan eszéről, hogy kötelességének meg fog felelni; én ehhez még azt teszem, hogy valamint egyes emberről a jus bonae aestimationis elve szerint nem szabad ellenkezőt feltennünk, mig maga ki nem mutatja, hogy róla roszat tehetünk fel: ugy mindenkiről a jót kell feltennünk. Ha ez egyes emberre áll, annál inkább áll akkor egy országra és nemzetre, E szerint a módositvány elfogadása megsértene egyeseket, megsértené az egész országot. Nyáry Pál képviselő ur jól jegyezte meg, hogy nincs szükség a módositványra, mert van felelős minisztériumunk ; én pedig tovább megyek s azt mondom, a mi még nem létezik, a mi csak ideánkban van, hogy nem fog létezni, arról előre gondoskodni, épen annyit tenne, mint ezt mondani: te miniszter, fogd meg azok füleit (Derültség) jó előre, s kényszerítsd őket kötelességeik teljesítésére, anélkül, hogy tudnók előre, meg fognak e felelni kötelességeiknek vagy nem. Ily t.javaslatok alkotását, melyek a jövőre hatnak, fen kell hagynunk a jövő országgyűlés számára. Schwarcz Gyula képviselőtársunk sértéssel is élt, a mennyiben azt mondotta, hogy talán csak azok, kik a tanügy körül foglalkoztak, fogják méltányolni megjegyzését. En ezt részemről nem veszem sértésnek, mert én tényleg foglalkoztam a tanügygyei; hanem visszaadom a megjegyzést és azt mondom, hogy ő nem foglalkozott a tanügygyei; mert ha valaki olvasott, az nem azt teszi hogy tényleg, gyakorlatilag foglalkozott a dologgal. A gyakorlatban egészen másként állanak a dolgok, mint a theoriában. Statistikai adataira vonatkozólag, melyek szerint az

t mondá, hogy 5000 községben nincs iskola, — megjegyzem, hogy a t.javaslat szerint a tankötelezettek nevelésére 40,000 tanítóra van szükség; talán nem hibázom, midőn azt mondom, hogy ezeknek fele sincs meg. Tehát a képviselő ur a statistikai adatokat sem vette kellő számításba azokhoz sem ért. (Helyeslés.) Ha nem fognak iskolák létezni, majd a jövő országgyűlés feleletre fogja vonni a felelős minisztert; de most a t.javaslat által praeoccupálva látnám ez ügyet. Pártolom a bizottság munkálatát. (Helyeslés.) Tisza Kálmán pártolja a szerkezetet, de sok tekintetben más indokokból, mint melyek annak védelmére felhozattak. Megszabni, hogy hány év alatt tartozik valamely község a törvénynek megfelelő népiskolát felállítani — teljes lehetetlenség. Madarásznak megjegyzi, hogy a gyakorlati élet igazolja azt, hogy az egyeszkre, szülékre és gyámokra a törvény büntetést mond és a községekre nem ; mert a hazában fennálló iskolákban kétannyi gyermek tanulhatna,mint a mennyi valósággal tanul, tehát a legnagyobb hiba a szülők hanyagságában van. Berzenczey László pártolja a szerkezetet s csak azt jegyzi meg Papp Zsigmond előadására, hogy valakire azt mondani, hogy nem tudja a számokat és a statistikát: nem argumentum, s ez nem árul el neveltséget. (Zaj.) Schwarcz Gyulának két megjegyzése van. Először, hogy sokan nem azt cáfolták, a mit mondott, és másodszor vádolták anélkül, hogy arra joguk lett volna. (Hohó!) Módoaitványában nem azt kivánja, hogy három év alatt állítson minden község iskolát; (Derültség. — De hiszen maga mondta!) s hogy politikai jogaiktól függesztessenek föl a községek. (Előbb mondta!) Dönthetetlen és hajthatatlan bizalommal van a magyar községek hazafisága és fölvilágosultsága iránt, ha arról van szó, hogy fegyvert kell ragadni a haza védelmére ; de nincs elég bizalma a m gyar községek józan felfogása iránt, ha népiskolát kell állítani. (Zaj.) Papp Zsigmond szavait nem is tartja méltóknak a feleletre. (Nagy zaj ; rendre! elnök csenget; rendre! rendre;) Elnök: Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy valamint minden képviselő, ki c teremben ül, egymás iránt egyforma joggal viseltetik, ugy egyforma joggal követelheti a méltányosságot. Schwarcz Gyula kérdi a közoktatási miniszter úrtól, vájjon azon adatok, melyeket a ház asztalára tőn, nem e az ő irodalmi búvárkodásainak eredményei? (Derültség; zaj. Pulszky közbekiált: szerénység!) Méltóztassanak kimutatni, hogy ezen adatok nem az én irodalmi működésemnek termékei. (Hosszan tartó nevetés.) Mig érveit nem cáfolják meg, addig módositványát viszsza nem veszi (nevetés a jobb oldalon. Majd leszavazzuk !) Tessék leszavazni, elégtétel lesz neki az, hogy midőn később szakemberek fogják látni módositványát: azt helyeselni fogják ; (zaj) azon vádat, mintha a nemzet erkölcsi érzetét sérteni akarná, egyszerűen visszautasítja. Papp Zsigmond személyes kérdésben akar szólani; de a nagy zajra eláll a szótól.