Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-22 / 47. szám

Attól tartok, hogy a törvényjavaslat, ha törvénynyé válik, végrehajtatlan marad, vagy legalább nem lesz végrehajtva oly mértékben, mint óhajtanók. E megjegyzésemet tán csak azok fogják méltányolni, kik hazai közoktatási ügyünk politikai történetét közelebbről tanulmányozták, s kik szintén ismerik a külföldi közoktatásügy összehasonlító történetét. Franciaországban a restauratio idejében a közoktatás miniszterei szintén oly közoktatási törvények végrehajtásával voltak megbízva, melyek megszabták ugyan a köteles községi népiskola felállítását, de nem szabták meg sem a határidőt, sem a kényszerrendszabályokat; nem én mondom ezt, hanem Carnot és Jules Simon, hogy ennek lehet köszönni, miszerint 10 évvel később 1830-ban több ezer francia községben nem volt még népiskola fölállítva, dacára a régi törvénynek, mert a törvény nem szabta meg, mennyi idő alatt köteles a község népiskolát fölállítani, sem nem gondoskodott rendszabályokról, hogy mi történik azon községekkel, amelyek bizonyos idő alatt nem állitnak fel népiskolát. Egyébiránt nem akarom az időt vesztegetni! (Helyeslés, halljuk!) Hazánkban a systema scholarum elementarium megszabta, hogy a község köteles népiskolát állítani; de szintén nem szabta meg a határidőt, s nem szabta meg a kényszerítő eszközöket s rendszabályokat. Hogy mi történt, azt tudjuk. Több mint 5000 községekben még mai napig nincs iskola, 1861-ben pedig, a midőn alkotmányosságunk újra feléledt, iskolába járó gyermekeink egyharmada hon maradt, s több 100 község elűzte a segédtanítót, nehogy költekezni kellessék ; bezárta vasárnapi iskoláját, sőt még a régi fassio értelmében sem íizette a tanítót. Ezek nem az én adataim, hanem azon jelentésekből meritvék, melyeket az egyházi megyék a rnagy. tudora, akadémiának 1862 — 1867. beküldőitek. T. ház! En nem szeretném, ha egy alaki hiba miatt a 23. §. végrehajtatlan maradna. Nem lehettem oly szerencsés, hogy részt vehettem volna az osztályok munkálkodásában ezen törvényjavaslat tárgyalásánál, mert alig egy pár napja, hogy választóim megbizó levelét a ház elnökének átnyújthattam. (Éljenzés a baloldalon.) Meg fogják talán bocsátani, ha azt mondom, hogy annyi előszeretettel viseltettem mindig a népnevelés ügye iránt, miszerint, ha előbb választattam volna be a képviselőházba, talán ellentörvényjavaslattal léptem volna fel. De bármennyire hiányosnak találjam is (Halljuk !) a közoktatási miniszter népnevelési, illetőleg „népoktatási" törvényjavaslatát, még sem akarnám az időt vesztegetni (Helyeslés). Tegnap szintén, mint mindnyájan, részletes vita alapjául elfogadtam azt. En részemről, ha előbb választattam volna meg, külön törvényjavaslatot nyújtottam volna be ; megvallom a határidőül legalább is h rom évet határoztam volna meg ; s kényszerítő rendszabályul azt igyekeztem volna felállítani, hogy azon községek — jóllehet ezt tenni képesek volnának — melyek 3 év lefolyta alatt kellő népiskolát nem állítanának, politikai jogaik gyakorlatában függesztessenek fel mindaddig, mig kellő népiskolát nem állítanak. Tudom, hogy ezen törvényjavaslat organicus mü; tudom, hogy lényeges módosításokat nem vezethetek be a nélkül, hogy ezen organicus törvény szervezése kiegészülését kockáztatni ne láttassam. Nem is teszem ezt, hanem egyszerűen csak azt kérem, hogy módosittassék ezen törvényjavaslat következőleg : utasittassék a közoktatási miniszter, a legközelebbi országgyűlés elé törvényjavaslatot adni be, mind a határidőről, mely alatt a községek népiskolát állítani kötelesek, mind pedig azon kényszereszközökről, melyekkel a törvény rendeletét nem teljesitő községek a népiskolák felállítására szoríttassanak. Beadom módositványomat: Módosítva uy. (a népiskolai közoktatás tárgyában beadott törvényjavaslat 23. §-h o z.) Oly községekben, hol a hitfelekezetek nem tartanak fen a jelen törvény rendeleteinek megfelelő népiskolát, valamint az ezen törvényben kijelölt egyéb esetekben is, a község köteles, a szükséges népoktatási tanintézeteket felállítani, a közoktatásügyi miniszter utasíttatván a szükséges népoktatási tanintézetek felállításának határidejéről, valamint kényszer-eszközökről oly községek ellen, melyek a törvény ezen rendeleteit nem teljesitik, a legközelebbi országgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszteni. Pest, november 20-án 1868. Beadja Schwarcz Gyula, v Székesfehérvár képviselője. Eötvös József br. vallás- és közoktatási miniszter : T. ház! A mennyire az indítványt felfoghattam, azt hiszem, oly dolgokat foglal magában, melyek maguktól értetnek. A törvény kimondja, hogy minden község köteles népiskolát felállítani; kimondja positive, hogy az a községnek kötelessége. Megvallom, én jobb véleményben vagyok községeinkről, mint az előttem szólott képviselő ur; az én meggyőződésem az, hogy Magyarország községei a míveltségnek elég magas fokán állanak, hogy a népnevelés szükségét maguk is átlássák; s hogy menynyire érdekükben fekszik a népoktatást általánossá tenni. (Helyeslés. Zaj: Halljuk! Elnök csenget.) En tehát meg vagyok győződve, hogy községeink nagyobb része ezen kötelességnek eleget fog tenni; semmi esetre pedig nem tartom célirányosnak, hogy a törvényhozás ez iránt kételyét most már előre a törvényben is nyilvánítsa (Helyeslés). Meg vagyok győződve azonban arról, hogy a községeknek egy része, bármily forró legyen is azon óhajtásuk, hogy népiskolát állithassanak fel, ezen kötelesség teljesítésére képes nem lesz; és hogy az 5% az egyenes adónak igen sok községben az iskola felállítására elegendő nem lesz. Ezen esetekről azonban a törvény rendelkezett, midőn kimondja, hogy ott, hol a község bármi oknál fogva