Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-11-15 / 46. szám
zsinati, s egyházfötanácsi képviseleti szervezkedésre nézve — is Van azonban e szervezetnek egy pontja, mit szó nélkül nem hagyhatok ; és ez a szervezet II. fejezetének e pontja, melyben a közgyűlés tagjai közé „az i skolatanitók közül, a világi képviselők hatodrészének megfelelő számban történendőnek határoztatik meg a képviselő választás; előre bocsáttatván a b és c pontok alatt, hogy az e.megyei közgyűlést minden az e.megyében levő szolgálattevő rendes pap, és bekeblezett felszentelt tanár — a cl szerint ezek összes számának megfelelő világi egyén, sőt az a szerint az e.megye fő- és algondnokai alkotják. Megvallom, azt hiszem, s ez óráig azon meggyőződésben is voltam : hogy az e.megyék képviseleti szervezete a teljes paritas alapján fog eszközöltetni; hol tulsulylyal egyik elem sem birand a másik felett (egyházi szempontból még sacrilegiumnak tartván azon a közelebbi római kath. autonomia kérdésében kimondott elvet; hogy a világi elem túlsulylyal legyen az egyházi felett képviselve) — s megdöbbentem. látva hogy e szervezet elsőbb pontjaiban felállított mérleg — ha bár csak 1 /6 részszel is — miként billentetik le az egyházi elem részére az iskolatanitók oly gyarló képviseltetése által Az elv ellen van tehát nekem kifogásom, mely az egyházi elemnek túlsúlyt ad a világi felett. Es ezt nem tartom igazságosnak. 1. Azért: mert nálunk reformátusoknál, mind az egyházi személyek fizetése, mind az egyházi épületek fentartása, mind minden az egyházak felvirágzását, iskolák emelkedését eszközlő adományok a világi elem által tétetvén ... hogy az ezek feletti fel vigyázatban, a hiányok felismerése — a haladási tervek megtehetése — buzgóság élesztése, jutalmazása, hanyagság feddése, fenyítése — szóval: az egész e.megye közügyei felől tudomással, s azok elintézésére befolyással — az egyházi személyekkel egyenlő mérvben birjon — ezt az osztó igazság hozza magával. 2. Azt sem tagadhatni: hogy minden e.megye keblében találtatik annyi — az egyház ügyét szivén hordozó értelmes világi egyén, mint a mennyi rendes pap, felszentelt tanár és isk. tanitó van azon e megyében. Miért van tehát a világiak közül csak annyi képviselő tervezve, a hány rendes pap, és felszentelt tanár? és azaz % iskolatanitói képviselő miért van feljül oda csúsztatva ? ha nem azért, hogy lehető szózatoláskor a világiak túlsúlyra vergődését lehetetlenítse ? !! 1 De a mi leginkább feltűnt előttem az, miszerint a tervezet, minden e.megyében az isk. tanitók összes számának csak egyhatodát tartja annyira qualificáltnak, hogy mint képviselő az e.megyei közgyűlés tagja lehessen. Kell-e az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház iskola tanitói egyetemére ennél kiáltóbb szegénységi bizonyítvány ? Hiszen ha isk. tanítóink nagy részéről igaz is hogy sokak a hivatalosok, de kevesek a választottak — én a kor szellemének hódolva mégis a tanitói kart nem lealázni, de felemelni — a közügyekbeni részvéttől nem elzárni, de arra kötelezni óhajtanám ; hogy látköre szélesedjék, a tárgyak vitatása által okuljon, s érdekeltséget, buzgóságot, lelkesedést nyerjen azon ügyek iránt, melyek vallás, és nevelés terén az ily közgyűléseken felmerülnek. A tűz-kőben rejlő szikrát dörzsölés által csaljuk ki; sok szendergő szellemerőt társalgás, eszmecsere, szóval : az elmélkedésre anyagot szolgáltató vitatkozások által ébresztünk fel. E végre kell alkalmat nyújtani az isk. tanítóknak az ily eszmecserét tartalmazó közgyűlésekben lehető részesítés által. De ha az e.megyék Öszszes képviseletének csak V1 2 része telik ki az isk. tanítókból — és igy a kisebb e.megyék 2 — 3, a legnagyobbak legfeljebb 10 — 12 isk. tanitó által lesznek képviselve — bizony, nagyon csekély adagban fog terjedni a világosság, a részvétébresztés a kimaradt u /1 2 résznél Legyünk valahára méltányosok is, igazságosok is a tanitói kar irányában. Ha nem szégyeljük Istentiszteletünk nagy részét általuk vezettetni engedni — ha nem szégyeljük gyermekeink szellemi fejlésének, erkölcsi irányadásának kezelését reájuk bizni — ha nem szégyeljük velők vegyes értekezleteket tartani. .. ugyan mi szégyen lenne abban ha velők—mint egyenlő törvények alatt álló egyházi személyekkel gyűlésezünk ? szavazati jogunkat velők megosztjuk ? Hiszen országos intézkedések folytán előtérbe jutott a népnevelés ügye; iskoláink állása, nevelési rendszerünk javítása fő tárgyai lesznek közgyűléseinknek — melyekből a tervezet szerint épen az érdekelt isk. tanitók fognak hiányozni; legalább oly csekély mértékben lesznek képviselve hogy szavazataik hatástalanul enyésznek el... Hogy isk tanítóink nagy része — mint feljebb meg" je gyz ém — ne m áll azon színvonalon, melyen hivatása fontosságánál fogva állani kellene — ebből nem az következik : hogy tehát tanácskozásaink köréből kizárjuk őket, sőt megfordítva, azon apostoli intés követése kötelességünk, hogy az ilyeneket építsük fel alázatosság lelkével; oktassuk, buzdítsuk, lelkesítsük, hogy tevékenységre ébresztve, az önbecsérzetét bennök felköltve, a haladás útjára édesgessük; melyről — ha magukat méltányoltatni látják — nem egy könnyen fognak letérni. — Erős hitem, hogy az önképzés nemes ösztönét bizonyosabban élénkítjük az ily méltánylat — mint az alánézés, s megvetésöket tanúsító kirekesztés által. Mindezek előbocsátása után, az e.megyei közgyűlésről szóló II. fejezetet igy ohajtottam volna alkottatni : Az e.megyei közgyűlés tagjai : a) Az e.megye kebelében létező minden felszentelt papok — ide értetvén a főiskolák felszentelt tanárai is — és rendes iskolatanitók összes számának hason fele ; anynyi számú pap, mint isk.tanítóból álló. b) A világi rendből a fentebbi összegnek megfelelő szám. A fő- és algondnokok külön megnevezése bízvást kimaradható levén, mint a kik népszerüségök folytán ugy is bizonyosan beválasztatnának a világi képviselők sorába.
