Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-08 / 45. szám

tudomány fokmérőjén a nők eddigi szellemi ke'peztetését jelöli, s ha találunk a tudomány több ágaiban magas jártasságú, kittinő, szellemdús nőket, e jelenség kettős váddá lesz annak meggondolására, hány ily tehetség temettetett, veszett el, melynek célszerű nevelés által a tudomány nem rakott alapot, nem öltött szárnyokat. Szerintem oly nevelést kell adni leányainknak, hogy ök szellemi kiképeztetésök által biztosithassák jövőjüket, önerejükre támaszkodhatván sorsuk szálait vezethessék. A nőnek helyzetében szomorú ama körülmény, hogy sorsában csak szenvedőleges szerepre van utalva, sorsa alakulásaira döntő befolyást nem gyakorolhatván, mint bullámhányt horgony nélküli sajka, a körülményektől vitetik. A nő lehet alapos ismeretü anélkül, hogy tudós lenne. Ha a tudományos ismeretek a nemzet közkincsévé lesznek, ha a tudomány népszerüsittetik mint Angliában, főkép Amerikában; akkor találni fog a nő, nőiségének elhagyása nélkül foglalkozási tereket, hol épen szellemi művelődése lesz jövőjének biztositékává, mint ezt az egyesült államok társadalmi viszonyaiban látni. De nemcsak a nőnek önjava kivánja az eddiginél szélesb alapra fektetett reális nevelést, azt követeli az állam boldogsága is. Közműveltség a nemzet nagyságának alapja, a nyilvános tanoda sikere a családi neveléstől feltételeztetik. Az erényre, bűnre az első csirákat a szülői házban hinti el a gyermek keblébe a családi, főkép az anyai nevelés. S kérdem, mit Rousseau mondott „hogy nevelhessen jó gyermeket az, ki maga is rosszul volt nevelve." Jól nevelt anya nevelhet erényes, magasb szellemű polgárokat, az anyai nevelés képezi az átkötő hidat a család és iskola között, ha e szellemi hidazat, a nevelés megrongálva vagy ledöntve van, a nyilvános oktatás ez űrt áthidalni képtelen. Sőt magúra a családi élet boldogságára is vitázhatlan erővel hat be a nő szellemi míveltsége. A mint téves s távol áll az igazságtól azon nézet, hogy a szerencsétlen házasságok titkos rugói a nők hibás nevelésében találnának mindig magyaráztatót; ugy bizton merem állítani, miszerint realisabb irányban nevelendő leányaink több biztosítékot viendenek férjeikhez a családi boldogsághoz. A társadalom s családi üdv emelésere mily hatálylyal bír a nők képzettsége, élesen tűnik fel Amerikában csak azon egyetlen körülmény által is, hogy ott többnyire nők vannak alkalmazva az iskolákban tanitókul • — s mig igy egyfelől számtalan nő tudománya által nyer önfentartási alapot, az állam az ily tanítónők kisebb mérvű díjazása által az iskolák számát sokasíthatja, másrészt a néhány évig tanítóskodó nők férjesülvén, családi életbe lépve ki, a férj ügyes élettapasztalt nőt — az állam magasb szellemű honleányt, s igy a gyermekek a szó mélyebb értelmében vett anyát nyertek. Miképen volna eszközölhető e realisabb irányú nevelése nőinknek ? e kérdés merül fel előttem önkénytelen. Kivül esik ez értekezés körén részletezni az utakat, s tervrajzot adni nöneveldéink szerv ezéséhez, illeték sebb, szakavatott tehetségektől várva szt, én csak alapvonalainak rámutatására szoritkozhatom. A cél eléréséhez mindenekelőtt nevelőnőket képzőintézetek szervezése az első égető szükség. Hiányos, célt tévesztett volt nőnevelésünk, mert a nevelőnök vagy külföldön képezték magokat s velük hozák annak belérték nélküli, látszatra számító nevelési elvét, — vagy főbb családoknál külföldi származásúak levén nem ismerték viszonyainkat. Pedig kifogástalan igaza van M a tter francia tudósnak, ki azt mondja „az ifjú nemzedék neveltetésének szükségkép azon eszme s érzelem által kell vezettetnie, mely a társadalmi institutiókban uralkodik. Ebben van kulcsa azon viszás helyzet megértésének, hogy magasb fő uri körökben oly kevés a nőknél a honszeretet, hogy mig lelkes fejedelemnőnk tisztán beszéli a magyar nyelvet, addig magyarnak született úrnőknek szégyennel kell bevallani: nem értik ön nemzetük anyanyelvét. A mily szükséges a népneveléshez a tanítóképezde, ugy a nőnevelésnek alapfeltétele a nevelőnőket képzöintézet felállítása, melyben az irány ne csak realisb de nemzeties jellegű is legyen. Ha ily értelemben képzett nevelönőink' lennének, olcsóbbá válik a most aránytalanul drága lánynevelés s igy többen részesíthetnék abban gyermekeiket. Kétségtelenül, nevelőnőket képzőintézetek felállítására az áliam van hivatva, s ebbeli mulasztásaiért keserűen lakol. Mig az történik, sociaÜs uton kell felkarolni ez ügyet, főkép nöegyleteink hivatvák felvenni, tovább fejleszteni ez elejtett szálat, érdemleges pályakérdések kitűzése jutalmazása, s az egyletek közti gyűjtés által legalább egy, Pesten felállítandó nevelőnőket képző magasb intézet alapitása által. Avatatlan kézzel penditettem meg ez eszmét, folytassák az illetékesebbek.!! Trszlyenszky Gyula, lí E LF Ö I, D. A dunántúli ref. egyházkerület folyó évi oetober 22 — 29. napjain R.-Komáromban tartott közgyűlésének nevezetesebb tárgyai: 1. A kormányi rendeletek után a pap választási szabályok és módozatokra vonatkozó javaslat készítésére még a székesfejérvári gyűlésben kinevezett küldöttség munkálata felolvastatott, s az egyházmegyéknek véleményezés végett kiadatni rendeltetett. 2. Az egyetemes convent j.könyve 24 pontjában kifejezett nézetet, hogy t. i. az egyetemes értekezletre küldendő képviselők egyenesen és kirekesztőleg csak a vallásügyi kérdések s az állam általi segélyeztetés és az iskolaügyre nézve oly meghatalmazással ruháztassanak fel, hogy azon tárgyakban teljes jogérvénynyel határozhassanak, egyházkerületünk nem óhajtja, tisztán értekezleti jeliemmel biró tanácskozmánynak tekintvén a conventet.