Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-11-08 / 45. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI S\D p SZERKESZTŐ- ES KIADÓ HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén "földszint. elófizetesi DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. IIII1DETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. =t> Végszó a népiskolai törvényjavaslat ügyében. Pour étre adversaire, on n'en est pas moins tenu á une parfaite bonne foi. Jules Simon. A baljóslatú jelenségek, melyek a népiskolai törvényjavaslat első zártülésü fogadtatásánál oly fenyegetó'leg mutatkoztak, a szakférfiak kihallgattatása és a kérdés több oldalú megliányatása folytán el el tünedeznek, és ma már alapos okunk van remélleni, hogy a miniszter előterjesztvénye a kellő módosításokkal tán mégis még ez ülésszak alatt törvénynyé fog válni. Hiába! más szirtben lát az ember minden dolgot első, futólagos tekintetre, és másban akkor, midőn alapos tanulmányozás folytán annak részleteivel is megismerkedett. Mikor a kérdés alatti törvényjavaslatra tett szerény észrevételeimet bevégezvén, Tisza Kálmán igen tisztelt barátom ugyanez ügybeni fejtegetéseit azzal kezdte, hogy a törvényjavaslatra általános rosszalását határozottan kimondta, én akkor komolyan megdöbbentem. Lehetséges-e, kérdezém magamtól, hogy a nevelésügy és a protestantismus érdekei körül tett sok évi beható buvárlataim után se azt ne tudjam, mi válik a nevelésügy igazi javára, se azt ne lássam, hol rejlik a protestáns érdekre nézve komoly veszély? Az idő aggódó kérdésemre meghozta a feleletet és túlfelől még azt is volt tapasztalni alkalmam, hogy a mint Kossuth Lajos szokott genialitásával magát kifejezte: „az idők rég elmultak, midőn a Delilák álom közt nyirták meg a Sámsonokat,'4 Eötvös népiskolai törvényjavaslatának sámsoni erőt azon felséges vezéreszme ád, mely a köznevelést, mint a társadalom legféltettebb érdekét, magának a társadalomnak kezébe teszi le s a törvényszabta közmívelődési rendszabályok kivitelét az állam ellenőrködése mellett az önkormányzatú községre bizza. E szabadelvű vezéreszmét, amint mást várni nem lehetett, Tisza Kálmán is magáévá tette; de annak miképi alkalmazására nézve, ugy látszott eleintén, nagyon eltérők lesznek nézetei. Azonban amint fejtegetéseiben elébb elébb haladt, mind jobban meggyőződtem arról, hogy végelemzésben ő sem talál a javaslatban több kivetni valót, mint miket én IV. cikkem végén olyanokul jelöltem ki, és a különbség nézeteink közt tulajdonkép csak ott kezdődik, hol az ama pontokra nézve teendő módosításokról van a szó. Tisza K. a mult tényei által mindenesetre felesen igazolható féltékenységből indulva ki, a felekezeti érdeket a népnevelés terén is érvényesiteni kivánja, és ehezképest ama pontokat ugy akarja módosítani, hogy a felekezeti népiskola intézményének örökítése eszközöltessék; én ellenben a nemzet egygyélételére célzó haladás vezéreszméjét tartva szem előtt, a felekezeti iskolát csak addig szeretném biztositva látni, mig a vallásfelekezeti jogegyenlőség teljes valósulása folytán semmi sem álland többé útjában annak, hogy a közös iskolák intézményének életbeléptetése által a polgár és polgár közti válaszfalak lehetőleg ledöntessenek. E nézetkülönbség, látni való, nem kis horderejű és amennyiben az a jelenbeni eljárásra nézve is határozó befolyással kell hogy legyen, én, őszintén bevallom, sohasem tudtam volna né-89