Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-08 / 45. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI S\D p SZERKESZTŐ- ES KIADÓ HIVATAL: A lipót és szerb-utca szögletén "földszint. elófizetesi DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. IIII1DETESEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. =t> Végszó a népiskolai törvényjavaslat ügyében. Pour étre adversaire, on n'en est pas moins tenu á une parfaite bonne foi. Jules Simon. A baljóslatú jelenségek, melyek a népiskolai törvényjavaslat első zártülésü fogadtatásánál oly fenyegetó'leg mutatkoztak, a szakférfiak kihall­gattatása és a kérdés több oldalú megliánya­tása folytán el el tünedeznek, és ma már alapos okunk van remélleni, hogy a miniszter előterjeszt­vénye a kellő módosításokkal tán mégis még ez ülésszak alatt törvénynyé fog válni. Hiába! más szirtben lát az ember minden dolgot első, futólagos tekintetre, és másban akkor, midőn alapos tanulmányozás folytán annak rész­leteivel is megismerkedett. Mikor a kérdés alatti törvényjavaslatra tett szerény észrevételeimet bevégezvén, Tisza Kál­mán igen tisztelt barátom ugyanez ügybeni fej­tegetéseit azzal kezdte, hogy a törvényjavaslatra általános rosszalását határozottan kimondta, én akkor komolyan megdöbbentem. Lehetséges-e, kérdezém magamtól, hogy a nevelésügy és a protestantismus érdekei körül tett sok évi beható buvárlataim után se azt ne tudjam, mi válik a nevelésügy igazi javára, se azt ne lássam, hol rejlik a protestáns érdekre nézve komoly veszély? Az idő aggódó kérdésemre meghozta a fele­letet és túlfelől még azt is volt tapasztalni alkal­mam, hogy a mint Kossuth Lajos szokott geniali­tásával magát kifejezte: „az idők rég elmultak, midőn a Delilák álom közt nyirták meg a Sámso­nokat,'4 Eötvös népiskolai törvényjavaslatának sámsoni erőt azon felséges vezéreszme ád, mely a köznevelést, mint a társadalom legféltettebb ér­dekét, magának a társadalomnak kezébe teszi le s a törvényszabta közmívelődési rendszabályok kivitelét az állam ellenőrködése mellett az ön­kormányzatú községre bizza. E szabadelvű vezéreszmét, amint mást várni nem lehetett, Tisza Kálmán is magáévá tette; de annak miképi alkalmazására nézve, ugy látszott eleintén, nagyon eltérők lesznek nézetei. Azonban amint fejtegetéseiben elébb elébb haladt, mind jobban meggyőződtem arról, hogy végelemzésben ő sem talál a javaslatban több kivetni valót, mint miket én IV. cikkem végén olyanokul jelöltem ki, és a különbség néze­teink közt tulajdonkép csak ott kezdődik, hol az ama pontokra nézve teendő módosításokról van a szó. Tisza K. a mult tényei által mindenesetre felesen igazolható féltékenységből indulva ki, a felekezeti érdeket a népnevelés terén is érvénye­siteni kivánja, és ehezképest ama pontokat ugy akarja módosítani, hogy a felekezeti népiskola intézményének örökítése eszközöltessék; én el­lenben a nemzet egygyélételére célzó haladás ve­zéreszméjét tartva szem előtt, a felekezeti iskolát csak addig szeretném biztositva látni, mig a val­lásfelekezeti jogegyenlőség teljes valósulása foly­tán semmi sem álland többé útjában annak, hogy a közös iskolák intézményének életbeléptetése által a polgár és polgár közti válaszfalak lehető­leg ledöntessenek. E nézetkülönbség, látni való, nem kis hord­erejű és amennyiben az a jelenbeni eljárásra nézve is határozó befolyással kell hogy legyen, én, őszintén bevallom, sohasem tudtam volna né-89

Next

/
Thumbnails
Contents