Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-01 / 44. szám

13. A szünidők tartamára és beosztására nézve (43 §. a már fentebb tett kérdés (2-is k.) ismételtetik. 14. Ugy szinte a 44. §-ban elősorolt tantárgyakra nézve, (l ő k.). (Megjegyzendő, hogy a d) alatti nyelvtan alatt az illetők anyai nyelve értetik.) 15. Az 50. §-ra nézve: mennyire lehet és célszerü-e a tervezett 3 évi tanrendet ugy osztani be, hogy mindenik év magában is egy egész tanfolyamot képezzen ? 16. Az 54. §-ban felsorolt tantárgyakra nézve a kérdés ismételtetik. (L. l-ő és 14. k.). (NB. A nyelvre nézve a 2-ik sorban magyar nyelvtan helyett: anyai nyelv: s utánna német nyelv helyett a magyar nyelv olvasandó. Ugy szinte a b) is.), 17. A fentebbivel kapcsolatban a tanitók számára nézve is, (55. §.) és a tanórákra, (56. §.) a kérdés ismételtetik (L. 12. k.). 18. Az iskolába járás kötelezettségére nézve, ugy mint azt már a 42. §. osztályozza, és a 68. §. büntetés terhe alatt szigorúbban meghagyja azon kérdés merült fel: vájjon hazánk szegényebb vidékein behozható-e ezen kényszer anélkül, hogy a szegényebb gyermekeknek télen át a legszükségesebb felső ruhával ellátásáról ne gondoskodjunk ? és miképen volna ez elérhető'? 19. A 68, 88, 89. stb. szakaszokra s általában a tervezett tanitóképezdék egész szervezetére, oda értve a nő-képezdéket is, akár [az elmélet akár a gyakorlati kivihetöség szempontjából, illetőleg egyes vidékek ismeretéből merített minden felvilágosítást és az adatot szives köszönettel vesz a bizottság. 20. A 121 és 122. §§-ra az alkalmazandó. 21. A tanitói állásnak más foglalkozásokkal összeférhetőségére (130. §.). 22. Végre a 131. §. nyomán a tanitók ellátása módjára, ezek fizetése minimumára nézve, kér szives felvilágosítást a bizottság. Ezek lévén azon főkérdések, melyeknek leginkább paedagogiai szempontból leendő teljes felvilágosítását a bizottság szükségesnek tartotta még egész általánosságban kijelenteni, hogy ha ön saját körében merített tapasztalatai és észlelései nyomán akár az egész törvényjavaslatra általában, akár annak egj?es részleteire nézve, a mindnyájunknak annyira szivén fekvő szent ügy érdekében az előadottakon kivül még más észrevételeket is óhajtana tenni, ezeket akár élő szóval akár Írásban is, a bizottság szívesen fogadja. Pesten, october 25-én 1868. A népoktatási bizottság megbízásából: Zichy Antal9

m. k. bizottsági jegyző. Solti egyházmegyéből. Egy nevezetes mulasztást igyekszünk helyrehozni, midőn a solti reform, egyházmegyei élet egy jelentékeny mozzanatáról emlékezünk meg. F. é. september hó első napjaiban tanitói gyűlés tartatott D.-Vecsén. E gyűlés célja a régebben tervezgetett, de folytonosan csak az alapszabályok kátyúiban zÖ-kögő tanitói gyámintézet megalapítása volt. Az alapszabályok, melyeket e.megyei esperes Csikay Imre ur rendezett és állított össze, felolvastattak, s igen kevés módosítással helybehagyattak. Ezek szerint az intézet tőkéjét képezni fognák a) a gyámegyleti tagok által tagsági díj cim alatt befizetett összegek ; b) évi járulékok; c) az e.megyei deficiensek cassájából ezen egylet javára egyszer mindenkorra kiadandó összeg; d) kegyes adakozások stb. Az alapszabályok felolvasása és birálgatása az egész délelőtti időt igénybe vette, sőt még délutánból is részt követelt magának ; annálfogva nem csuda ha mindenki jó kedvvel sietett a közebédre, mely a tractus költségén esperes Csikay Imre ur gondoskodása és intézkedése szerint rendeztetett. A közebéd — (no már mért ne lehetne elbeszélni azt is, hogy mi volt az ebéd. Hiszen azt csak nem tagadhatjuk, hogy mindnyájunktól megkérdezték otthon) egyszerű és Ízletes volt. Gulyáshus és — ha jól emlékszem — csuka. Sajt és szőlő. — Mintha az ajtóra lett volna irva: Persicos odi, puer, apparatus! Az ebéd végén Sági József ur, Duna-Vecse hírneves dinnyetermesztője, és iskolatanitója produkálta hasonlíthatatlan gyümölcseit. Minő dinnyék voltak ezek ! Egyik fehér és átlátszó falu mint az alabástrom, sárga a másik mint a viasz, és édes mint a méz; — olvadós és zamatos valamennyi. Valóban mindnyájan tanultunk az ifjú collegától, miként lehet „miscere utile dulci;" miként lehet menekülni a fekete lovag elöl, a ki a szegény tanítónak mindenütt sarkában van és vigyorogva mutat a tégladarabokra (Máté IV. 3.) Csak nekem volna a vajas parton akkora darab földöm, mint a tenyerem ! Hanem hát nem akarok derogálni Sági collegának; de mégsem az ő dinnyéje volt a legédesebb csemege. Bern áth György ur, a solti egyházmegye segédgondnoka, ki szerény gyülekezetünket látogatásával megtisztelte, egy kétszázforintos alapitványnyal örvendeztette meg; még létre sem jött intézetünket. Ez az igazán nemes ur és ember, mint a mese tündére, mindenütt megjelenik a hol jót lehet tenni. Fogadja a kegyes jóltevő az élők köszönetét azért, a mit a halottak szegény árváival tesz. íme ezek az én anyám és az én testvéreim (Mát. XII. 48.) ezek a szavak jutottak eszembe, midőn az Ősz alak beszélt. Plenus vent.. .. Már akár studet akár non studet: biz engemet neki fogtak ebéd után mindjárt a methodicának. Egészen elemembe jöttem, s magam csudálkozom azon az élénk és — öndicséret nélkül legyen mondva — gyönyörködtető és tanulságos eszme cserén, a mi közöttünk az irvaolvasás és egyéb tárgyak körül kifejlett. Azok a katonás tartású martialis alakok, a vén collégák ám arrogálják magoknak a nagyob gyakorlatot; de szemükből láttam, hogy meg vannak lepetve. Es én szentül