Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-10-25 / 43. szám

lehetségesnek. De hála a gondviselésnek, és azon férfiak­nak, kik eszközei voltak, az intézet legbecsesebb iromá­nyai közül sokkal több van meg, mint véltük. Azonban a kültörténetre vonatkozó adatoknál jóval becsesebbnek látszik a mi szemeink előtt az, hogy szerző egyszersmind a hazai mívelődés történetét is érdekesen vázolta, ameny­nyiben arra a Bethlen-főtanoda gyakorolt befolyást. Sze­rencsés gondolat volt a kettőt összekötni, s krónika he­lyett mívelődés történetünk megirásához egy nagy fon­tosságú adatot nyújtani. Mert Erdély szellemi előhala­dása első sorban a Bethlen-főtanodához van kötve; ez vitte néha egyedül, de mindig legelöl a mívelődés zászlóját, világosságot terjesztve nemcsak a ref. egyház híveire, ha­nem a más vallásuakra is, sőt sugarai nem egyszer átvilá­goltak a Királyhágó bércein és az oláhországi havasokon. A kéz alatti mü első helyen történelmi előzményül ismerteti a jezsuiták iskoláit, ezek tanmódját, befolyá­sát. Azután a városi iskolákat a XVII század elején. Igen érdekes képet nyújt a lovagi nevelésről, az erdélyi fejedelmi udvarokban, Kemény János fejedelem önélet­írása alapján ; leírja a külföldi egyetemek befolyását a hazai mívelődésre, a német tanuló ifjúság elvadult erköl­cseit, s ámbár több helyen kilátszik a munka folytán, hogy a józan hollandok egyetemei nem osztották a kor vadságát, mégis szerettük volna, ha e tényt különösen kiemeli szerző, annyival is inkább, hogy a 17-ik és 18-ik századokban a magyar ifjak legnagyobb számmal a Hol­land egyetemekre sereglettek. Utrecht, Leyda, Frane­ckera, Gröninga, Harderwijk anyakönyveiben évenkint 10—20 magyar ref ifjú neve fordul elö a mult száza­dokban. A történelmi előzmények után jő a főtanoda törté­nete négy korszakra osztva. A korszakok meghatározá­sában nem annyira a kültörténet, mint inkább „a tan és nevelési mód és rendszer változásai, az ezekből kifej­lett tanodai belélet és közszellem" szolgáltak irány­adóul. Elől áll a dolog természete szerint az alapítás kora. Bethlen Gábor nagyszerű alapitványai, I. Rákóci György tevékenysége a tanintézet érdekében, s közben az első tanárok jellemzése, tanmódja, az iskolai élet is­mertetése, és a tanoda kültörténete II. Rákóci György bukásáig, ki magával rántá nagy elődei építményeit. A második korszakban I. Apafi Mihály jótékony keze működik a kollégium történetében. 0 a gyulafehérvári romok közül áttette a főtanodát N.-Enyedre, hol az mai napig áll és virágzik annyi dúlás és rombolás után is. E korszakban igen érdekes a Coccejus és Voetiusféle theologusok dogmatikai harca Erdélyben, mely több mint másfél századon át az utolsó theologiai harc volt a ma­gyar földön. Az első irányát az enyedi tanárok, a máso­dikét a Gyulafehérvárra költözött sárospataki iskola pro­fessorai képviselték, hatalmas támaszt nyerve Tófeus Mihályban, a fejedelem udvari papjában. Ha a fejedelem és világi urak közbe nem lépnek szeliditö itéletökkel, Coccejus tanítványai hivatalokat s tán életöket vesztik a radnoti zsinat határozata következtében. — A második korszak végét ismét pusztulás jelzi, a Rákóci forradalom alatt a német hadak ismét porrá égették a főtanodát. Ezzel uj, harmadik korszak veszi kezdetét, a tel­jes virágzás kora. A Rákóci forradalom lezajlott, a derék tanárok ismét megépítették a tudomány hajlékát, megfogyatkozott vagyonát ujakkal szaporították, s virág­zott az iskola 1849-ig a korszak végéig, midőn vad oláh csordák ismét összerombolták,jobban mint valaha volt. Mit a tudatlan kegyetlenség el nem pusztított, elhordta a tudós roszlelküség; az intézetnek százezereket érő műkincsei ládákba rakva vándoroltak át ellenséges elemek földjére. Egyébiránt ezen korszakban sem volt csendes a fő­tanoda kültörténete. A magyar nemzetiség és protestan­tismus oly erős védbástyája nem maradhatott megtáma­dás nélkül a germanizáló bécsi kormány és tüzzel-vassal katholizáló hierarchia részéről. E két hü szövetséges kérdés alá helyezte a főtanodának csaknem minden va­gyonát, nem téve különbséget a magán és fejedelmi ala­pítványok közt, mely utóbbiak a kéz alatti mű tanúsága szerint nem országos javakból, hanem Bethlen Gábor magán vagyonából adományoztattak. De a gondviselés ketté vágta a Bécsben és Rómában szőtt hálót, épen azon percben, midőn már a végső szorításra kezdték össze­fogni szálait. II. József császár megszüntette a kollégium vagyona ellen folyó pereket. Képzelheti az olvasó, mily gazdag lehetett egykor az enyedi főtanoda, midőn annyi dúlás után íb jelenleg is a leggazdagabb prot. tanintézet egész magyar földön, s bizonyosan több vagyonnal rendelkezik most is, mint az erdélyi ref. egyház kollégiumai együtt véve. Az idézett munka berendezése mindenik részében ugyanaz. A fő helyett mindenütt a mívelődés története, tantervek, tanügyi dolgozatok ismertetése, bíráló ösz­szehasonlitása, tanárok jellemzése mívelődés-történelmi szempontból foglalja el. Azután elöadatik az iskola kül­története, s mindenik korszak végén az azon korban élt tanárok rövid életrajza, müveik cime. Valóban örülnünk kell, hogy ily természetű müvek is kezdenek nálunk napvilágot látni. Midőn a csaták és viszályok története mellett a szelid múzsáké is érdekelni fogja népünket, midőn kutatni fogja azon utat, melyen ősei a mívelődés mai álláspontjáig haladtak: akkor meg­tudhatjuk, hogy már a mívelt nemzetek sorában áll. — Egyes főbb tanintézetek története sok adatot solgál­tat mívelődésünk történetének megirásához, csak hogy aként legyen szerkesztve, amint kell, ne adjon száraz krónikát, hanem mívelődés történetét. Jól tudjuk, hogy régibb protestáns iskoláink híven osztották a nemzet jó és rosz napjait három századon át, de mégsem bánjuk, ha történetök megirója a küleseményeket csak mint a szellemi előhaladás vagy visszaesés tényezőit emliti fel, ahelyett, hogy ezekre helyezze a fősúlyt. A mi Szatmárinak irályát illeti, erről felesleges is szólani. O egyik kedveltebb regényírója közönségünknek. K f.

Next

/
Thumbnails
Contents