Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-10-25 / 43. szám

azonban óhajtandó, hogy a tönténtekről az egyleti értekezleten tétessenek megbízottjaik által rövid jelentést s egyes körök közt csereviszony jöjjön létre. 12. §. Az egylet ügyeit az évi értekezlet, az illető esperes mint e 1 n ö k, egy az egylet által szavazati jegyek folytán általános szótöbbséggel 3 évre választott j e g y z ö és egy épen ugy alkalmazott gondnok kezelik, 13. §. Az elnök vagy gátoltatása esetén egy által a megbízott egyleti tag képviseli s hivja, a tárgyalandók fontosabbjainak megérintésével az egyletet össze, vezeti a^ értekezletet, körözteti a közlendőket s ügyel fel arra, hogy az alapszabályok, melyek csak az összes tagok két harmadának jelenlétében szenvedhetnek változtatást, pontosan megtartassanak. 14. §. A jegyző fogalmazza az egylet iratait; a jegyzőkönyv a jelen és távollevő tagok neveit s valamint az egylet egész működésében „ad rem" kiván eljárni, az értekezleten előfordult ügyeket is rövid tárgyilagossággal foglalja magában. 15. §. A gondnok általában az egylet vagyonát — számadás és leltár mellett kezeli, különösen pedig a) mint pénztárnok számadását 4 héttel az értekez let előtt zárja s az egylet által előre kijelelt számvevőnek átküldi; b) mint könyvtárnok az egylet által kijelelt könyvek megszerzése s beköttetéséről gondoskodik, azokat — a részletesebb határozatok értelmében az olvasó tagoknak kiadja s annak idejében visszaveszi, a kilépett tagoktól azonnal beköveteli s megóvásukra felügyel. VI. Az értekezlet. 16. §. Az értekezlet helye s napja mindenkor az értekezlet által határoztatik meg. 17. §, Utazás, ellátás és netaláni elszállásolás az egyes tagok saját gondját képezi. 18. §. Az értekezlet a kitűzött óra után 20 perccel a megjelentek számának tekintetbe vétele nélkül mindenesetre megnyitandó. 19. §. Az ülések, miknek alkalmas helyiségéről az elnök által megbízandó tag gondoskodik, magánjellemüek. 20. §. Az értekezleten akár élőszó- akár írásban kiki azon nyelvvel élhet, melyen magát legkönnyebben kifejezhetni s legalább részben megértethetni hiszi; az egylet jegyzökönyve s egyéb iratai azonban az illető esperesség hivatalos nyelvén fogalmazandók. 21. §. Az értekezlet ügyrendje a következő : a) elnöki megnyitás rövid fohászszal s évi jelentéssel; b) a legutóbbi értekezlet jegyzőkönyvének s a netalán ez által hivatkozott jelentéseknek felolvasása; c) rövid szó- vagy írásbeli jelentések az egyes korbeli találkozásokról, d) egy egy ó és uj szövetségi eredeti szövegű vers nek vagy szakasznak önként vállalkozók által végzett exegeticai tárgyalása, mely mindkettőnek azonban fél óránál tovább tartani nem szabad, a jövő értekezletre vállalkozók ismét jelentkeznek. e) szabad eszmecsere egyes vagy az egylet által előlegesen kitűzött vagy egyesek által nyomban szőnyegre hozott kérdések felett; lelkipásztori tapasztalatok előadása. Kérdések bősége esetén óhajtandó, hogy (a másnemű szakemberek értekezleteinél divatozó u. n. „Fragekastenw

-ek mintájára) a tagok évközben feltűnt kérdéseiket összegyűjtve, röviden s szabatosan formulázva Írásban tegyék az értekezlet asztalára, honnan sorsolásszerü rendben fölvétetvén az eszmecsere termékenyítő és vál tozatos anyagául szolgálhatnak ; f) félórai szünet; g) Írásbeli dolgozatok és esetleg bírálatok felolvasása ; h) az egyes tagok olvasmányainak élőszóval való előterjesztése; i) a számadásnak s számvevői jelentésnek meghallgatása; a jövő évre számvizsgáló neveztetik ki. j) könyvtári ügyek : könyvek bevétele s kiadása, uj müvek bemutatása s megrendelése; két- három évenként a könyvtár megtekintésére az illető számvizsgáló vagy más tag kiküldetik ; ennek jelentése. k) uj értekezleti tételek kitűzése s egyéb indítványok ; 1) a körök a következő theol. osztályba lépnek ; m) a következő értekezlet helye- és idejének meghatározása ; n) az ülés elnöki befejezése. 22. §. Az értekezlet a véleményeknek netalán feltűnő elágazásánál vagy tartósb félreértéseknél az elnök belátása szerint vagy egyesek indítványára a kölcsönös felvilágosítás megkönnyítése céljából egy időre társalgási jellemet is ölthet fel; elnöki felhívásra azonban ismét értekezletté alakulandó. 23. §. Oly tárgy, mely felett egy órai vitatkozás után se történhetnék megállapodás, mint nyitvahagyott kérdés elnapoltatik. 24. §. Az értekezlet oly jókor zárandó, hogy a tagoknak együttlétöknél, még magántársalgásra is maradjon idejök. V. Az egylet feloszlása. 25. §. Azon esetre, ha az egylet akár külső, akár belső okokból, mely utóbbiakhoz tartoznék az is, ha a tagok száma ötre olvadna le, felbomlanék, a feloszlás kimondása után azonnal az egylet összes ingóságainak leltára három példányban elkészíttetik s a superintendensi, esperességi s egyleti levéltárba tétetik le és pedig azon meghatározással, hogy, ha az egylet a feloszlástól számítandó három év alatt újra föl nem éledne, az egyletnek árverezés utján pénzzé teendő vagyona fele részben az illető egyházmegye, melynek levéltárában az egyleti irományok eltétetnek, felerészben pd. az egyházkerület rendelkezése alá essék.