Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-09-20 / 38. szám

nek, azaz azon osztálynak, melynek számára a törvény hozva leszen ; mi csak azt nem tudjuk kiismerni e törv. javaslatból, hogy azon gyermekeknek, akik középtanodát is akarnak végezni, hol leend az átmenetel. Tekintve azt, hogy a tantárgyak felszaporodása nemcsak szükségessé teszi, miszerint a gymnasium 9 osztályból álljon, s csak ezek áttanulása után léphessen az ifjú az egyetembe, hanem hogy a gymnasiumi osztályoknak egygyel szaporitása már tervezve is van, csaknem elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozik, hogy a gyermek 10 évesnél ne legyen nagyobb korú akkor, midó'n a középtanodába átmegy; ámde a törvényjavaslat szerint a gyermek 10 éves korában még az alsó elemi osztályokat sem végezte, s igy nem kezdhetné el kellő készültséggel a középtanodai tanfolyamot; ez még megfejtést igényel. Mindenesetre, ha a kérdés egészét tekintjük, nem tartjuk e nehézséget olyannak, hogy a miatt a szervezeten változtatni kellene. Ugyanis eddigi népnevelési tanrendszerünknak gyökhibája abban feküdt, hogy százaknak polgári míveltségi érdekei azon egy kettő kedveért lett feláldozva. akik a százból tudományos pályára váltak ki, aminélfogva az egész elemi népoktatás oda irányult, hogy előkészítőül szolgáljon a tudományos pályára. Igen természetes volt ez eljárás a kiváltságok korában, amidőn az államot csak a kiváltságos osztály képezte, s igy a népképzés is ugy ejtetett, hogy a fősuly a kiváltságos u. n. nadrágos osztály erősbitésére irányoztassék. Ma azonban, midőn elvalahára a polgári jogegyenlőség a törvény által meg van állapítva, a népnevelés főfeladatának tekintendő az, hogy a papiroson álló egyenlőség eszméje az életben is megtestesülést nyerjen; s ehezképest az elemi népoktatásnál a fősúlyt azon százaknak polgári állásukhoz mért kimivelésére kell fektetni, akik polgári foglalatosságuk körében megmaradván, szükséges hogy életfeladataik teljesítésében öntudatosan, s mint gondolkozó emberek forgolódni tudjanak. Es ha a pap vagy más mívelt ember ösztönzésére a száz közöl kiválik egy-kettő, akik tudományos pályára akarnak menni, akkor majd azok, akik ösztönt nyújtottak nekik a tanulásra, gondoskodni is fognak, hogy az ily kiváló tehetségüek könnyű móddal elkészíttessenek a középtanodába való bemehetésre. r Általában annyi bizonyos, hogy a népiskolai szervezet, ugy amint a törvényjavaslatban tervezve van, olyan, hogy a nemzet e legszen-/>^ tebb ügyét előbbre vinni alkalmas ; azonban bármily jeles legyen is ama szervezet, magában véve holt forma marad az mindaddig, mig hivatásukat szerető, az embermivelés iránt lelkesülni tudó, ügyes tanitók abba életet nem öntenek. Ily tanítók képzésére az ország különböző vidékein 20 tanítóképezde fölállítása van javaslatba hozva. Mindenik képezdének egy mintaiskolával kell összekötve lennie, melyben a növendékek gyakorlatilag képeztethessenek, és legalább két holdnyi kertnek kell hozzá csatoltatni, hogy a növendékek a földmivelésben, a gyümölcs- és szőlőtenyésztésben gyakorlati oktatást is nyerjenek. Mindenik képezdében 80 tanuló ingyen lakást, fűtést és mosást kap, s e célra bútorokkal ellátott 40 lakszoba leszen mindenik képezdei épületben; mert egy szobában 2 tanulónál több nem lakhatik. Ezenfelül minden képezdében köztartás állíttatik, melyben mérsékelt díjért minden növendék, 50 legszegényebb és szorgalmasabb pedig ingyen nyer teljes ellátást. Aki a törvényjavaslat e részét elolvassa, annak lehetetlen legnagyobb örömérzetre nem gerjednie látván, hogy végre-valahára Magyarországra is felviradott a nap, amidőn a népnevelés egyik főfactoráról, a tanitóképezdékrol, nemcsak kellőleg, hanem a legnagyobb munificentiával akarnak gondoskodni. Csakhogy uraim! egyszerre nagyon sok ez a jóból; pedig a mint a magyar közmondás tartja: még a jóból is megárt a sok. Hadd magyarázzam ki magamat. A képezdének célja a népiskoláknak nehéz hivataluk folytatására ügyes, sorsukkal megelégedett és pályájukon örömmel működő tanítókat nevelni és képezni. Ha pedig ezt akarjuk elérni, mindenek előtt azon kell lennünk, hogy a leendő néptanítók a könnyű, úrias életmódot ne szokják meg, hanem amennyire lehet maradjanak életmódjukat illetőleg azon néposztálynak megfelelő állapotban, amely között működni hivatásuk le-75 *