Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-08-16 / 33. szám
vostanárok ellen mennydörögtek. Az egyik senator C h a i x d'E s t a n g e a tanárokat mentegetni törekedett. Donnet bibornok azonban kinyilatkoztatta, hogy az illető tanárok semmi mentegetést, hanem csak legnagyobb kárhoztatást érdemelnek. A materialismus tátongó ürt nyit lábaink alatt, s mióta az mondatik: „hogy nincs isten, az isten csak hypothesis, nincs morál, hanem csak szokások vannak; az ember nem egyéb mint tökéletesitettebb anyag,4 4 mióta ez mondatik, az óta jött létre a legnagyobb politico socialis veszély, melyet valaha a világ ismert. A kérelmezők fájdalom-kiáltása csak az általános aggodalomnak ad kifejezést, azért ő (Donnet) nem helyeselheti a napi rendre való térést, a mit D'E s t a n g e javasolt és Saint — Be ive oly hevesen védelmezett. A bibornok ur szerint a közszellem néhány ev óta nagyon szerencsétlen irányban halad. Még 1848 előtt a spiritualismus volt uralkodó, mig most a nemzetek szemei előtt Franciaországot a materialismus becsteleniti. A szabadgondolkodók bátrabbakká lőnek, röpiratokat irnak, elő• adásokat tartanak, sőt horrendum dictu, kétszer még a senatus szószékén is mutatkoztak. A senaíus kötelessége, vallást és családot conservativ votum által megnyugtatni. 0 (Bonnet) igen sok családatya leveleit képes felmutatni, akik keservesen panaszkodnak azon veszélyek fölött, melyeknek az egyetemi tanszékekről hirdetett tanok a ta nuló ifjakat kiteszik, akiknek vagy a materialisticus tanokat kell elsajátitniok, vagy le kell mondani az orvosi pályáról. Utána Bonnechose bibornok lépett a szószékre, s törekedett kimutatni, hogy az orvosi tanszékek legnagyobb része materialistákkal van betöltve, s hogy ezt bebizonyítsa, az orvostanhallgatók „breviáriumából4 4 a lélek, ,szellem' ,gondolat4 és ,lelkiismeret4 definícióját citálta. Már ez idézetek is felidézték a senatus derültségét, midőn azonban egy későbbi citátum az embert az „emlősök4 4 osztályába sorozta, a senatorok derültsége hangos nevetésbe ment át. — (Ugy látszik, hogy a senatorok magokat az állatok más fajához sorozzák, melyet Cuvier az ő materialisticus tudatlanságában nem ismert, vagy talán a csúszómászók közé szeretnék magokat soroztát,ni). Magától értetik, hogy Bonnechose bibornok ur egyenként denuneiálta azon tanárokat, akik ilyes materialisticus tanokat hirdetnek. Szóval ő eminentiája semmit sem hagyott el, a mit egy államügyésznek fel kellett volna hozni, ha az egész orvosi facultás ellen vádlevelet akart volna kiállítani, és hasztalan tiltakozott a közoktatásiigyér és D um a s azon állítás ellen, mintha az orvosikar legnagyobb része materialistákból állana. A bibornok egész tűz és láng volt, hogy tisztára mossa a cleerust azon vádtóJ, mintha ez az egyetemi oktatást a hierarchiatói akarná függővé tenni. Egészen más kepet nyújtott azonban a szellemdus Saint — Beuve, aki éles fegyverrel harcolt a klericalis párt ellen. Kimutatá, hogy ezen szenteskedő pártnak a vallással, melyet mindég a száján hordoz, semmi köze. Figyelmeztetett azon veszélyekre, melyeket ezen cotteria türelmetlensége előidézni fog, és kimutatá az ellenmondást, amely ezen önző törekvések és a kor általános eszméi, Franciaország szabadelvű hagyományai s a nemzet elévülhetlen alapjogai között fennáll. Védelmezte a tudomány abbeli jogát, hogy a megcáfolhat an vizsgálódáson alapuló tényeket mint igazságokat hirdesse, 8 igénybe vette a tudomány követőire nézve azon jogot, hogy vizsgálódásaikból azon következményeket vonják ki, melyeket nekik józan eszök és szabad lelkiismeretük sugall. Továbbá kimutatta, mily nevetséges, ha valaki a senatust valamely tudományos thesis fölött biróvá akarja tenni. Végre a senatus, nagyon megrestelvén a dolgot, 80 szavazattal 43 ellen napirendre tért át. T A R G A. Szerény észrevétel : a tiszáninneni helv. hitv. egyházkerületnek, f. év május 5—8 napjain Miskolcon tartott közgyűléséről vezetett jegyzőkönyve 53. szám i—k pontjai — továbbá 57. s 61-ik számjaira. Miután a nyomatott jegyzőkönyv, minden vidékre szétküldve, széles körben ismerve van, az érintett számoknak szóról szórai átvételét feleslegesnek tartottam, csakis hü tartalmát veendem át, s ugy leszek bátor az ügy iránt érdeklettek őszinte figyelmét fölkérve — szerény észrevételeimet reá lapilag a nt. ur szerkesztői szives engedélyéből megtenni: Az 53-ik sz. i) pontja alatt: Kolozs Dániel s.-pataki föisk. lelkész s th. tanár beadja hivataláróli lemondását, — kérve egyszersmind valamely e. megyébe papi állomásrai eszközöltetését, s addig a s.-pataki főkönyvtárnoki hivatalt: a főt. e.kerület lemondását elfogadja, elsőbb kérelmét a megyebeli esperes urak figyelmébe ajánlja utóbbit teljesíthetőnek nem véli. Az 53-ik az. k) pontja alatt: azon indítvány, hogy azon eddig is divó kedvezmény — miszerint a pénztár a hiven munkált tanároknak — kilépés esetén sorsuk könnyítéséhez egy segélyáltalányban járult --• Kolozs Dániel úrra is terjesztetnék ki: 1000 frt általány — mint kegydijban megszavazva elfogadtatott. Az 57-ik sz. alatt: Kun Dániel s.-pataki jószágigazgató, bemutatván a s.-pataki tanárlakokat, s más — az iskcla tulajdonát képező házakat illető bevételi s kiadási számadását — a jövedelmet s a javitási költségeket — 10 évi idököz beszámítással: kitűnt, hogy ez idö alatt a kiadási többlet a bevétel felettt mint pénztári hátrány: 5964 frt o. é. — Továbbá a s.-pataki füzet, az egyetlen magyar pr. tudományos folyóirat a részvétlen-
