Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-08-09 / 32. szám

segélyezése bűn. Természetes, hogy ilyen elmélet soha sem fog a gyakorlatban keresztül menni. Az egyház elnézte a történet által adott azon nagy leckét, hogy épen akkor gyakorolhat legüdvösebb befolyást az államra, ha attól teljesen független, s a vele való szövetkezés, bármily alakban, csak ártalmára van mindakettőnek. Az elv félszegségét csakhamar nyilvánosságra hozta az élet, különösen az lüktető termő élet, mely a britt szigeten uralkodik. Ugy látszik, itt az idő a midőn a free churchnak választania kell, vagy feladnia az államegyház eszméjét, s elfogadni föltétlenül az önerején állás független alapját, a melyiken a un. presbyterian egyház áll, vagy visszamennie a létező államegyházba. A pártok két irány felé divergálnak, többségükben a nélkül, hogy észrevennék vagy bevallanák. A világi sajtó egy része azonban már nyilatkozott ez értelemben. S nem jellemző-é, hogy a skót államegyházban ugy nakkor indul meg a mozgalom a patronatus eltörlése végett, mint a mely legnagyobb szálka volt a dissenterek szemében, ez által az utat mintegy egyengetve a visszatérni akaróknak ? A szavazáskor az unió párt indítványa ment keresztül 427 szavazattal 105 ellen, s igy a bizottmány folytatni fogja működését, a jövö nagy gyűlésig, valószinüleg bevégzi azt, a mikor maga az egyház fog határozni, vájjon ez előterjesztett alapon elfogadja-e az uniót vagy nem. Az ir egyház kérdése, bár ki volt tűzve, az idő rövidsége miatt nem került vitatás alá, hanem egy bizottmány neveztetett ki a kérdés megvizsgálására, határozati joggal ruháztatván fel. Itt is az előbbi két párt áll egymással szemközt. Azok, kik az államegyház eszméjéhez minden áron ragaszkodnak, kárhoztatják az ir prot. egyháznak állampártfogástól való megfosztását (disestablishement), mig a másik fél mint olyan eszközt, melyet a szükség és méltányosság parancsolnak, pártolja azt. A bizottmány azóta nyilatkozott, s ez utóbbi értelemben. A nemzeti nevelésre nézve határozatilag kimondta az assembly, hogy az nem lehet kielégítő, ha csak elegendő biztosítékot nem nyújt a növendékek vallásos képzésére. Statistikai adatokból annyit, hogy az egyház összes jövedelme volt a mult évben 394,554 font (kicsi hiján 4 millió ezüst forint), 26,449 fonttal több a mult évinél. A sustentation fundra begyült összeg lehetővé teszi, hogy ez évben először minden lelkésznek 150 font osztalék adassék, sőt még fölösleg is marad. Itteni szokásként az idén is voltak mind a három egyház nagy gyűlésén küldöttek az idegen protestáns egyházakból, egy-egy beszédet tartva a nagy gyűlésen, saját egyházuk állapotát festve, részvétüket fejezve ki az illető egyház iránt, s igen sokszor segélyért folyamodva, a mi ritkán marad eredmény nélkül; jöttek Francia- és Csehországból, Angliából, Amerikából, s a különböző gyarmatokból, s mint az egyháznak kedves vendégei nagy megtiszteltetéssel fogadtattak. Beszédjüket angol nyelven intézték a gyűlésekhez, a csehországi küldötteket kivéve, kik németül szólottak, s egyik missionárius lelkész pontonként tolmácsolta angolul az elmondottakat. A nagy gyűlés tagjai az un. presbyterian egyházban az egyház valamennyi lelkésze, ugyanannyi világi képviselővel, mig az established és free churchben — a gyülekezetek nagy száma miatt ezeknek csak egy harmada, e harmad minden évben a sor szerint váltakozván. A free church nagygyűlése junius 2-án záratott be, felemelő ünnepélyességgel. A moderátor buzgó ima után hosszú, sok helyen érzékeny zárbeszédet tartott, különös súlyt fektetve az egyház symbolicus könyveinek fentartására, azután az egész gyülekezet kicsije nagyja egyaránt fenállva eléneklé a jól ismert 122-ik zsoltár utolsó verseit, s ünnepélyes áldás után eloszlott hallgatóság és tanácskozók valamennyien, azon tiszta öntudattal, hogy az egyház javára mindenik megtevé, a mit isten igéje's a kötelesség parancsoltak. A symbolicus könyvekre vonatkozólag hasonló értelemben nyilatkozott az established church moderatora is zárbeszédében, s a napi sajtó mind a kettőt szigorú censura alá veté, mutogatván szükséges voltát a symbolumok némelyike megváltoztatásának. Sőt ugyanott egyik free churchi pap is nyilatkozott hasonló értelemben, felhíva a figyelmet rá, hogy mily véghetetlen erkölcstelenitő hatása van annak, a midőn az egyház lelkészei és tisztviselői kénytelenek megesküdni olyan tantételekre, a melyiknek némelyikét az egyház maga sem ismerné többé magáénak. Bevégzem a képet, a nagy élet egy kis mozzanatának vázlatos halvány képét. Mindenki tudja, hogy korunk a világtörténetben még mindig az átalakulás, a forradalmak korszaka. Kelet- és nyugot, ó- és ujvilágrész, mind naponként támadó, naponként növekvő mozgalmak szemlélői. Mintha a teremtés energiája megkettőződött volna! A különböző elemek közt tisztábban vagy homályosabban, de mégis kiválik a két óriás tábor körvonala, más zászló alatt, más ruhában, mégis egy jelszóval, a melyek kikerülhetetlen rendeltetése, hogy élethalál harcot vívjanak. Ez óriás világrnozgalomnak egy töredéke az, mely a britt szigeten folyik le. Hát ott, a széles Dunának partinál ? — Ha állanánk ott, a hol valaha állottunk, egy színvonalban, egy sorban Európa mívelt nemzeteivel, még akkor is egész erőnkre volna szükség, hogy a nagy versenyben hátul ne maradjunk. A sebe miatt elmaradt vándornak, ha lábra kelt, kétszeres erővel kell igyekeznie. Magyarországon a protestantismusra nagy és nemes hivatás vár : a nemzeti megújhodás keresztülvitele. Jövője fölhívja, jelenje követeli, múltja jogot ád rá, erőt és önbizalmat. Ha büszkeség, ha szégyen, ha kényszerűség vagy a tetterő magas dicsvágya: mindegy, csak vigyen bennünket előre. De ha késlekedünk a zsibbasztó várakozások vizeinél, vagy félerővel haladunk továbbra is, a magyar protestáns elem eljátszta szerepét, s félek hogy vele együtt a tulajdonképeni törhetlen magyar elem is. Isten ne adja azt megérnünk soha ! Edinburgh, julius 1. 1868. Baráth Ferenc. 64