Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-08-02 / 31. szám
talpra esett indítványát, hogy t. i. az esperesség kebeléhen egy előgymnasium állittassék fel. Ót, miként mondá, régóta gondolkozóba ejté azon feltűnő körülmény, miszerint esperességünk kebeléből aránylag oly nagyon is kevesen lépnek tudományos pályára, s e tüneménynek egyik okát abban véli fellelhetni, miszerint népiskoláink jelen állapotjukban nem képesek a gyermekeket annyira előkészíteni, hogy a gymnasiumba felvétessenek, s e hiányon leginkább egy olyatén polgári iskola segíthetne, mely mig egyrészt a tudományos pályára készülőket alaposan előkészítené a gymnasiumi tanfolyamra, másrészt azokat is, kik, bár magasb tudományos pályára nem készülnek, de min leendő értelmes polgárok, tágasb látkörü ismeretek után vágyódnak, képesekké tegye arra, hogy haladhassanak a haladó világgal. Indítványba hozatván egyszersmind egy esperességi káplánnak szükséges volta is, felhozatott azon lehetőség,.hogy ezen segédlelkészi és a fentemlíteít progymnasiumi tanári hivatal egyelőre legalább egy személyben egyesittessenek. A gyűlés mindkét indítványt, mint élénk szükséget pótlókat, elvileg magáévá tevén, utasította az egyházakat, miszerint az emiitett indítványok, különösen pedig az azok igényelte költségek fedezése felőli indítványaikat adják be. A gyűlésnek legmeghatóbb mozzanata azonban elnöklő főesperesnek azon jelentése volt, melyben budaméri földbirtokos, rozsnyóbányai és budaméri U j h á z y József urnák és nejének Priesnítz Zsófia asszonyságnak, a világhírű Gráfenbergi vizgyógyász Priesnitz Vince leányának nagyszerű s napjainkban valóban páratlan alapítványa felöl tudósitá a gyűlést. Ezen alapítvány megérdemli, hogy aranybetükkel jegyeztessék be prot. egyházunk évkönyveibe és országszerte ismertettessék meg, mint fénylő példánya a vallásos kegyeletnek és buzgóságnak. A fentemiitett uri házaspár bőséges földi javakon kivül egy nagy kincset birt egyetlen gyermekében, nagy reményű fiában Árpádban. Istennek, kinek Ítéletei megtudhatatlanok és útai végekre mehetetlenek, szent tetszése volt, hogy a kegyes szüléknek e legfőbb kincsét magához vegye ; — Ujházy Árpád, a testi lelki fényes tulajdonokban gazdag ifjú a mult év őszén életének virágában, 20-ik évében Gráfenbergben a himlő áldozatja lett. Az éltök egyetlen örömétől megfosztott szülők egyszülött fiók emlékét megörökifendök a következő fényes alapítványt tevék: Budamér helységében, mint az Ujházy család törzshelyén, ág. hitv. ev. anyaegyházat alapítanak, kizárólag saját költségükön. Az alapító Ujházy József ur azon férfias jellemek közé tartozván, kiknél a tett, a kivitel nyomban követi az elhatározást: a diszes paplak és iskola a Kassáról Eperjesfelé vezető országút mellett már készen állanak s az állomások még ez év folytán betöltetnek. A lelkész számára 20, a tanitó számára 10 katastralis hold földet az alapító saját birtokából hasittat ki. Azonkívül a budaméri birtokra örök időkre kekebelezve telekkönyvileg biztosíttatik : 1. A lelkész számára évenkint 600 frt évnegyedi részietekben, 12 öl hasogatott tűzifa az urasági erdőből és 3 darab tehén legeltetési joga az urasági legelőn. 2. A tanitó számára évenkint 300 frt, 6 öl hasogatott tűzifa és egy db tehén legeltetési joga. 3. Az egyház számára évenkint 300 frt kizárólag oly célból, hogy abból a templom, pap- és iskolailak javítási költségei fedeztessenek. A mi ezen 300 frtból a fentemiitett célra egy éven át fel nem ment, az tőkésittetik, — a számadások az esperesség közvetlen felügyelete alatt állanak. Ezen évenkint összesen 1200 frtot tevő járulék semmiféle devalvatio esélyeinek alávetve nincs, hanem mindig oly pénzértékben értendő, mely szerint 3 darab természetbeni ezüst húszas megyen egy forintra, agío nem számíttatván. A lelkésznek rendes papi teendőin kivül kötelessége leend az Ujházy család egyes elhunyt tagjainak meghalálozási évforduló napján azok emlékét a templomban, mely alatt az Ujházy család sírboltja van, egyszerű imával megünnepelni s az iskolában a magyar nyelvnek tanítására különösen felügyelni. Az alapitváay „Ujházy Árpád" nevét viselendi, hogy egyrészt és főleg az alapítók feledhetetlenül siratott fiának, más részt pedig, azon — fájdalom! nem épen valószínűtlen — esetben, hahogy az Ujházy család férfi ága kihalna és a jószág idegen kezekre kerülne, az egész családnak emléke a feledség ködétől örökre megóvassék. Ha az utas a kassai hegy tekervényes lejtőjéről a sárosmegyei oldalra lejutva s az országutat két oldalról szegélyező árnyas fasor közt a csinos Budamért elérve, jobb kézt a picinyke, de az öt környező fenyvek sűrűjéből nyájasan kifehérlő templomhoz jut el, s nem sajnálja a fáradságot, hogy annak az útra szolgáló ajtaján benyisson, kellemesen e'rzendi magát meglepetve, azon csín és dísz által, mely e kis szentélyt oly vonzóvá teszi s mely szintén a fentisztelt alapító bőkezűsége felől tanúskodik. De midőn e minden ékessége mellett oly szűk kápolnácskában körül tekint, alig sejtené a szemlélő azon nagy jelentőséget, mely e helyre, mint egy leendő anyaegyház templomára vár. Budaméren a lelkek száma oly csekély, miszerint csakis oly bőkezű jóltévŐ mint Ujházy József emelhette anyaegyházzá; de ezen anyaegyház Budaméren vagy környékén a protestantismusra nézve kiáltó szükség volt, Budamér a körülbelöl l1 /2 ratfdre fekvő Aboshoz volt eddig, a hozzá szomszédos és közel fekvő helységek pedig a távol Kassához, Felső-Kemencéhez és Zsegnyéhez vannak jelenleg is affiliálva. A távolság okozza, miszerint ezen helységek ev. lakói vajmi gyakran vannak akadályozva az isteni szolgálatnak saját egyházukbani látogatásában a közelükben s mintegy középpontjukban fekvő Budaméren, hol az abosi lelkész eddig minden 3-ik vasárnap szolgált volt, V rtamia ^
