Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-07-12 / 28. szám
64. §. Fél évenként a község vagy a kormány küldöttjének jelenlétében vizsgák tartatnak. 65. §. A viszonyoknál fogva kiválóan szükséges és kitűnő magán-tanintézeteknek a kormány erkölcsi és anyagi támogatást nyújthat. 66. §. Ellenben a törvények meg nem tartása esetében, vagy ha erkölcsi bajoknak jönne tudomására a kormány, az ilyen magán-intézeteket bezáratja, és a szükséghez képest az intézet tulajdonosának megtilthatja oktatási intézetnek újból nyittatását. V. Fejezet. A tanítás kötelezettsége és szabadsága. 67. §. Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat is, kiknek házában gyermekek mint mester-tanitványok vagy házi szolgák tartatnak: kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha azok neveléséről a háznál vagy magán-tanintézetben nem gondoskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejök 6 ik évének betöltésétől egész a 12-ig, illetőleg 15-ik év betöltéseig. Azonban a testileg vagy szellemileg gyenge gyermekeket a járásbeli orvos bizonyítványára az iskolai szék rövidebb vagy hosszabb időre felmentheti az iskolába járás kötelessége alól. A valami ragályos bajban vagy elmebetegségben szenvedők, avagy a tanithatlan tompa elméjűek meg épen kizárandók a nyilvános intézetekből. 68. §. Az iskolába járatás kötelességének nem igazolt elmulasztásáért szülök vagy gyámok vagy gazdák megintés után a körülmények szerint esetenként fokozott pénzbirsággal büntetendők, ugy hogy első ízben 50 kr, másodízben 1 frt, harmadízben 2 frt, és negyedízben 4 frtot fizetend a vétkes. Sőt ha négyszeri büntetés után is elmulasztaná a gyermek az iskolába menetelt, akkor az ily gyermek neveléséről való gondoskodásra a község külön gyámot rendel. 69. §. A szülőknek s gyámoknak szabadságukban áll gyermekeiket háznál vagy bármi vallású magán és nyilvános intézetekben, ugyszinte más helységben levő tanintézetben neveltetni. Erről azonban a szülök vagy gyámok a helybeli iskolai széknek bizonyítványt tartoznak előmutatni. Valamint az illetők is kötelesek ügyelni reá, hogy a gyermekek legalább is oly oktatásban részesüljenek, minőt a törvény szerint berendezett nyilvános elemi népiskolában nyerhetnének és a kötelezett évek tartamáig taníttassanak. 70. §. A háznál tanult növendékek kötelesek évenként nyilvános vizsgát tenni le, valamely nyilvános vagy engedélyezett magán-tanintézetben. VI. Fejezet. Népiskolai hatóságok. 71. §. Mindennemű községi népoktatási intézet a község hatósága alatt áll, mely azt, az általa választott iskolai szék által gyakorolja. 72. §. E végből minden községben legalább kilenc tagból álló iskolai szék alakittatik, melynek tagjait a helybeli lelkészeken s tanítókon kivül, kik abban hivataluknál fogva tanácskozási és szavazat-joggal bírnak, a kebelbeli lakosok közül, lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyénekből a község választja ugyanazon módon, mint elöljáróit. 73. §. Az iskolai szék a tanitót a 125. §. szerint választja ; hetenkint egy-egy tagja által meglátogattatja a helybeli kisdedóvodákat és iskolákat; őrködik, hogy a gyermekek rendesen járjanak az iskolába, a mulasztók gondviselőjét meginti s szükség esetén megbüntetésüket szorgalmazza a bíróságnál, szigorúan felügyel a tanításra s az iskolai törvények pontos végrehajtására; rendelkekezik az iskolai épületek kellő javításáról, az iskoláknak taneszközökkel való ellátásáról; továbbá a tanitó és a tanulók szülői s gondviselői közötti peres ügyekben és minden nevezetesebb fegyelmi kérdésekben első fokú bíróságot képez; az évi vizsgákon jelen van: a gondnokoktól számot kér, s végül minden jelentékenyebb hiányokról és bajokról jelentést tesz a megyei iskolai tanácsnak. 74. §. A községi iskolai szék választ az iskolák száma szerint egy vagy több gondnokot, ki az iskola vagyonát kezeli, az iskolai szék utasítása szerint az épületeket javíttatja s a hivatalnokok fizetését kiszolgáltatja. Evenként az iskolai szék elé részletes és okmányokkal igazolt számadást terjeszt. E számadások ottani átvizsgálásuk után egy példányban a vármegyei iskolai tanácsnak is benyújtandók. 75. §. Az egész ország a vármegyék szerint osztatik fel, azokkal egyenlő számú tankerületekre. Budapest külön kerületet képez. 76. §. A megye összes népnevelési ügyeit az oktatási minister által kinevezett megyei tanfelügyelő és annak elnöklete alatt álló iskolai tanács kezeli. Egy tanfelügyelő több vármegyében is működhetik, ha azoknak területén összesen 300-nál több község nincsen. 77. §. A megyei iskola-tanács következőleg alakul: 1. Minden vallásfelekezet, melynek a vármegye területén egyházközségei vannak, választ saját kebeléből egy-egy t a go í -2. A tanmegye területén lévő összes nyilvános tanítók (ideértve a felekezeti iskolák tanárait is) magok közül négy tagot választanak. 3. A többi tagokat a vármegyei bizottmány választja saját kebeléből. Ezek száma legalább 14, legfölebb 34. 4. A mely megyében királyi városok vannak, a 3-ik pontban meghatározott tagoknak egy részét ők választják azon arányban, melyben lakosságuk létszáma a vármegye összes lakosságának létszámához van. 78. §. A megyei tanfelügyelő: 1. A megyének területén levő összes, ugy községi, mint felekezeti és magán alsóbb és felsőbb népoktatási tanintézeteket évenkint legalább egyszer meglátogatja
