Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-07-12 / 28. szám

a kormánynak, mind a törvényhozásnak a vallási egyes kérdésekben az egyes vallásfelekezetek nézeteit, kívánalmait, érzületét tökéletesen kell ismerni és tekintebe venni; mert vallási kérdéseknél apusztatöbbség a kérdést eldöntheti, de nem oldja meg. ígéri, hogy főkép azon kérdésekre nézve, melyeknél a teljes viszonossság és egyenlőség hiánya legtöbb nehézségre adhat alkalmat, még a törvényhozás jelen szaka alatt törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni. — Azonban azt állítja, hogy ez által a 48-iki törvény szándéka még a tökéletesen teljesítve nem lesz A vallásoknak valóságos egyenlőségét, a valóságos viszonyosságot, általában azon viszonyt, melyben a vallásnak alkotmányos államban az államhoz állnia kell, csak ugy lehet létesíteni, ha egy, minden felekezetre egyiránt szóló törvény hozatik, stb. — Ily törvényjavaslat jelen percben, a midőn a r. katholikusok autonomiája még törvény által kimondva nincs, nem terjeszthető elő, de biztosítja a házat, hogy mihelyt lehetségessé válig, egy óráig sem fog késni annak előterjesztésével stb. stb. Ez a nyilatkozat oly világos, hogy minden józan eszű és elfogulatlan ember megértheti. — S mit magyaráz ebből ki Ballagi ? Azon insinuátió és lecketartás mellet, mintha a miniszter a vallások belső rendezésébe akarna elegyedni, azt, hogy ez az egész beszéd nem egyébre, mint a vallási törvény kétes sikerű halogatási irány tovább haladására való, sőt állítja, hogy a pápai legújabb allocutio és a r. kath. papság miatt ily törvény soha létre nem jöhet. Hát nem sorozza a miniszter az állam legsürgősebb teendői közé, a vallási égető kérdéseknek a törvényhozás még ezen szaka alatti megoldását is ? Hát azt hiszi Ballagi ur, hogy a r. kath. papság csakugyan szemfényvesztősdit akarna játszani az autonomia kérdésével; ha a miniszterrel megtörténhetnék is, hagyná az országgyűlés magát a Horác parasztja szerepére kárhoztatni? Ha ily jelenségek mutatkoznának,, akkor a Cs. S. időtlen szerepét, mások vennék idején kezökbe! Hanem hát lássuk már most a Ballagi ur cikkének, jobban mondva játékpénzének a második lapját is. Azt mondja ő, hogy : „Szivét facsarja, mikor látja, hogy hurcoltatik egy-egy nemzeti nagyság a sárba, hogy utoljára ne legyen a nemzetnek egy név fenn, mely osztatlan tisztelet fényében ragyogva, adatnék át az utókornak. Ezen az uton haladva, megfosztogatjuk magunkat legdrágább kincseinktől, megraboljuk a sziveket legszebb érzelmeinktől, s megingatván a a jók iránti bizalmat, magunk dobjuk oda népünket martalékul az ámító hitegetésnek és a csábításnak." Nem lehet kétkedni, hogy a nemzeti nagyság és név alatt B. ur most épen Eötvöst éri. — Hát édes B. ur, ki hurcolja e nemzeti nagyságot és nevet a sárba, ki rabolja meg legszebb érzelmeinktől a szíveket, ki ingatja meg a jó iránti bizalmat, ki dobja népünket martalékul az ámitó hitegetésnek és csábitásnak biztosabbban, mint ön maga a „Hazánk"-ba irott fészkelődő és szerencsétlen cikkeivel ? Ugyan nem venne ön egy kis fáradságot magának s olvasná el, mit irt saját lapja april 26-iki száma 528-ki s következő lapjain a prot. papoknak és iskolatanítóknak ? Beh jól volna, ha ezen jó tanácsokat nemcsak megírná, hanem követné is ! Ön is pap, vagy legalább papot nevelő professor s ön mondja, s canona önnek parancsolja: „A papnak politikai párt tusába való avatkozása semmi körülmények közt nem helyeselhető" (a canon szerint nem szabad.) Ön írja: Emelkedjetek föl rendeltetéstökből folyó szent feladat magaslatára, eszközöljetek békés összetartást és egyetértést a honfiak között és áldás kisérendi müködéstöket, amit adjon Isten !" Ugyan legyen ön következetes ! (E. L ) I S K Ö_LA Ü f. Y. Törvényjavaslat a népiskolai közoktatás tárgyában. B) Elemi népiskolák. (Folytatás és vége.) 41. §. A tanórák száma hetenkint a mindennapi iskolában legalább 20, legfel jebb 25, beleértve a vallástant is. Az ismétlő iskolában télen 5, nyáron 2. 42. §. A mindennapi iskolába járó növendékek 10 éves korukig télen nyáron egyformán, 10 éves korukon felül május 15-től kezdve oktober l-ig csupán reggel 7-től 10 óráig tartoznak iskolába járni. Az ismétlő iskola növendékei pedig april 1-től oktober l-ig csupán a vasárnapi iskolában kötelesek 2 órát tölteni. E szerint szabályozandó a fent kijelölt tanórák száma is. 43. §. A szünidők összesen 10 hetet évenkint nem haladhatnak tul. Mikor tartásuk felől a községi iskolaszék határoz. 44. §. Az elemi népiskolában köteles tantárgyak : Vallás és erkölcstan ; irás és olvasás ; fejbeli és jegyekkeli számolás, és a hazai mértékek ismerete, nyelvtani, beszéd- és értelem- gyakorlatok; hazai földleírás és történet; némi általános földleírás és történet; természettan és természetrajz, különös tekintettel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak ; mezőgazdaság alapvonalai, különös tekintettel a fatenyésztésre és kertészetre; nőitan, gazdaszonyság és háztartás leányok számára ; a polgári főbb jogok és kötelességek tanítása;