Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-07-05 / 27. szám
lelkész ve&jprém megyei esperes, majd föesperes volt. „Csak sast nemzenek a sasok.4 4 .... E nagyhírű férfin, nagy reményű fia Gábor foglaiá el ma esperesi székét, atyja egykori székét. A székfoglaló beszéd felöleié századunk szellemét, kielégité az önkormányzatot, ismeretes a modern eszmékkel. Valóban, ha ily irányban haladunk, ha ily szellem lengi át e.kerületünk tanácskozásait, ha az ifjabbak az öregebbek tapasztalait lelkesültségökkel párosítják, ha törvény, szabadság tisztelet, és szeretet leng: át egyházi életünket, akkor nincs mitől tartanunk. E székfoglaló esperesi beszéd, ellentétben egy fő egyháztag Pesten tett nyilatkozatával, helyesli, ha a prot. lelkész politikával is foglalkodik. Egyéni meggyőződése ez, Még csak azt jegyzem meg, hogy e beszéd közlése is valódi nyereség lenne egyházi életünkre nézve, benne annyi a szép gondolat, annyi a bűvös eszmekör, hogy habár a nemes tűz deelamáló hangba is átment az előadáskor, de igy is több izbei zajos tapsokban nyilatkozott a helyeslés. Vannak emberek, kiket egy bizonyos kör nem nélkülözhet, akár tehetség, akár tevékenység, akár jóakarat, akár buzgóság, akár más tekintetben, vannak emberek, kiknek választás utjáni elmellőzését egy vagy más tekintetben arra a testületre nézve, melyben működik, valóságos miseriának, csapásnak tartaná a világ, szóval vannak emberek, kik helyöket még a választási urnák előtt is diadalmasan kiálják. Ily férfiú a barsi nt. e.megye nagy többséggel újra választott esperese nt. Nagy János ur. Jelenleg ö újra elfoglalá esperesi székét, mit eddig oly erélyesen betöltött. Egyházkerületünkben espereseink három évenkint szavazás alá bocsátják bizalmi állásukat. Ugy a s.gondnok urak is — ebből, mint gyakorlati elvből következik a szabad választásnak lefelé is keresztülvitele. Eddig e.megyéink autonomikus joguknál fogva egymással eltérőleg kezelik, szabályozzák a lelkészválasztást. Néhol a gradualis promotio van életben, máshol választható minden rendes lelkész és a hivatalára legidősebb segédlelkész, máshol másként. Ezek felett van a főtiszteletü egyházkerületnek 1862 ben hozott végzése a helyben maradhatást illetőleg, mely azt, bizonyos esetekben a leendő lelkész szellemi képességét, feddhetetlenségét, szolgálati idejét, képességét tekintve, megengedi. Ezen szabadszellemü határozat szelleme kezdi több e.megyében jótékony hatását éreztetni, de mégis általános a vágy egy mindent felölelő szabadválasztási törvény mindenhovai behozására. A század szellemével alig összeegyeztethető, hogy a candidatusok közül nem választó egyház, választási jogát veszíti s a törvények szerint bár — de ugy rendeltetik hozzá lelkész. Ez eljárás ellen élénken nyilvánul a közvélemény. Igaz, hogy szellemileg érett választók, ezen a helyi viszonyokból alakult szabályok közt is feltalálhatják a rájok nézve üdvöset, igaz, hogy a míveltség kellő fokán nem állónak meg, a legszentebb legüdvösebb intézmény is lehet kétélű kés. — igaz. hogy igy is, ugy is vigyázni kell a consuloknak, de másrészről az is igaz, kinek kötelességei vannak annak kell az annak megfelelő joggal is birnia, igy remélhető, hogy a választások, a szabadság — de nem korlátlanság — alapján a szenvedélyek lefolynak és üdvös irányt vesznek. Igy tán enyészni fognak a több egyházban mutatkozó ellentállások, mely végre is aláásva az egyházi életet, erős próbára teszi az egyházi hatóság türelmét. Végre is van reá példa, hogy a legközelebbi időben egy népes egyházunk kivivé azt, hogy nem e.megyéjéből, de egy más egyházmegyéből vitt magának lelkészt, több idei zsurlódás után. Belátta a szabad választás előnyét a barsi és pápai e.megye, s ezek indítványa folytán s igen érdekes eszmecsere után egy tekintélyes bizottmány küldetik ki a gyűlés által, munkálatot készítendő a szabadválasztásról az egész kerület számára, de az e.kerületi közgyűlés csak akkor fog e munkálat érdemleges tárgyalásához, ha azt előbb az e.megyék is megvitatták, mi pár évet igénybe vesz. De jobb későn is, mint soha. Reméljük, hogy e fontos tárgy felhívja ugy egyes érdekeltek, mint az egyházmegyék férfiainak figyelmét. Ha a m. kormány szükségesnek látja, hogy jogot végzett ifjaink, államvizsgát tegyenek, fölír e.kerületünk a m. minisztériumhoz a végett, hogy ily bizottság Pápán is állíttassak fel s ne kelljen ifjainknak más iskolába vándorolniok e végett. Hol tanácskozások tartatnak, ott házszabálynak kell lennie, hogy az irás szavai szerint mindenek ékesen és szép renddel menjenek. A készített házszabályok felolvastattak e.kerületünkön is. De tárgyalás előtt az egyházmegyékkel közöltetik e korszerű és jeles mű. Több nevezetes, és fontos tárgyak kerültek e gyűlésen szőnyegre s hiszem lesznek többen, kik egyik vagy másik tárgyat e lapokban ismertetni fogják, azért én e néhány pont vázolásával levelem bezárom, megemlítve egyedül azt, ho?y a társas ebéden Boross Mihály költőnk által főgondnokunkra a dunántúli Tiszára mondott toast nagy hatást tett, összehasonlitá ezt a dunamelléki Tiszával. Remélhető, hogy e beszéd is beküldetik e lapok szerkesztőségének, iV. Ft. íiáday Károly tiszai ág. hitv. superintendens e napokban végzé a tátraaljai esperesség felső járásában egyházi szemle-útját. Ez út valódi diadalmenet volt, melynél a látogatandó egyházak buzgó hívei az ünnepélyes fogadhatásban egymáson túl akarván lenni, körükbe érkező főpásztorukat lelkes beszédekkel, díszlovassággal, szépen felekesitett diadalkapukkal fogadták s gyönyörű koszorúk és virágok özönével árasztották el. De ezen ünnepi fénynél és a tarka szinvegyüietben pompázó virágoknál, sokkal díszesebb s százszorta becsesebb volt ama virág, mely a hívek szivében fakadt és illatozott: a szeretet, bizalom és gyermeteg öröm virága. Minden szív szeretettel s őszinte odaadás és bizalom jeleivel fordult a sze-
