Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-06-14 / 24. szám

az ellentábor részéről s a vezér és harcos szerepét egyaránt hathatósan vitte. Utolsó fellépése a pátens körül kifejlett viták alkalmával volt, s a mostani főgondnok és superintendens választása alkalmával ezek üdvözlésével ő levén megbízva, mint szónok, kitűnő s folytonos tanulmányról s minden haladási ilgy iránt folytonos érdekeltségről tanúskodó beszéde oly nagy hatást tett, hogy az e.kerület jegyzőkönyvébe is fölvétetett, s az ő tehetségeihez is méltó munka. X862 óta alesperes volt mellette s csakis egyházára fordította főként gondjait, s papi foglalkozásában oly buzgósággal járt el, hogy egész utolsó betegségeig soha kápláni segélyre nem szorult, s még a legközelebb mult húsvétban is maga osztotta az Úr vacsoráját. Kivált síri beszédjei váltak ki — a többi kitűnő beszédei közt is — valami sajátságos, megrendítő hatások által s ebbeli önérzetét semmi egyéb nem mutatta, mint az, hogy e téren idegen munkákban sokkal szigorúbb szemekkel birálgatott mint másnemű beszédekben. Szép, erős termete, óriási erejű s kitűnő dörgő érces hangja midőn imádkozott a szivet elszoritotta s a szemekből könyeket facsart. Ritka tehetségei valóban nem oly kis gyülekezetre tették volna őt méltóvá, de ö ott is megmutatta, hogy a hely és körülmények nem teszik az embert, hanem ezek felhasználásával az ember maga tehet magából annyit, a mennyit Isten tudnia engedett. Jótéteményeinek vége hoszsza nem volt; ugy szólván mindene a szegényeké és szűkölködőké volt s ha valaki háromszor megcsalta, negyedszer is hitt még kölcsönadási eseteknél is, ha valakinek valódi baját látta. Teljes hite volt, hogy a bajok az embert nem roszabbá, de jobbá teszik. Nejével C s e k e i Klárával (1823—1854) 34 évig élt házasságban, ki áldott szelíd, tűrő, engedelmes, de gazdag lelkű nő volt s ki hibáiban, gyöngeségeiben fedezője, erényeiben segítője volt s kinek halálát végig könyek közt gyászolta, mig végre 1868 május 2-án ő is utána költözött. — Végohajtása szerint gyászbeszédet nagytiszteletü Szász Károly ur tartott felette s a Sí m e o n szavait vévén fel alapul elmélkedése tárgyául a boldogultnak, kitűnő beszédében méltó és hű képét állította elénk, mondván, hogy a boldogult látta az Idvezitőt, mert látja őt mindenki, a ki 1. a kötelesség, 2. a jótétei, 3. a szenvedések utján jár. — Utána Zólyomi Gryörgy duna-szent-gyorgyi lelkész ur mondott oratiót, síri beszédet pedig Váry Sándor szegszárdi segédlelkész ur tartott s a gyülekezetre szép hatást tett beszédével. Legyen áldott emléke a boldogultnak s támadjanak, akik az ő és a hozzá hasonlók helyét méltóan betölthessék! ez legvigasztalóbb balzsam lenne, a mit ilyen gyász alkalmával, egyesek ugy mint a közönség, sebeikre nyerhetnek. Dömötör. K r t e 8 i t é s. A rimaszombati egyesült prot. gymnasiumban a folyó tanévi közvizsgák következő renddel fognak megtartatni : jun. 25-én d. e. I. d. u. II. 26-án d. e. III. d. u. IV. r—r 28-án d. e. V és VI-ik*< osztályban. Fábry János, ez évi igazgató. KÖNYVÉSZET. Heekenast ujabb kiadványai; Ribáry Ferenc. Magyarország oknyomozó történelme. A lyceumok és középtanodák felső osztályai számára. E mii a buda-pesti tanári egylet történelmi szakosztályának még a mult évben be lett mutatva, s közhelyesléssel fogadtatott. Már ez maga—ugyhiszem •—eléggé ajánlja e művet; de ajánlja azt a szerző neve is. Ribáry ur nevezetesen több évig tanitá s mai nap is tanitja az oknyomozó történetet, a budai főgymnasiumban s tanitványai mindig a legnagyobb élvezettel ballgaták előadásait. •—• Müve különben hézagpótlónak mondható s bátran kiállhatja a versenyt egyéb iskolai kézikönyveinkkel. Ára a vaskos füzetnek 1 frt 80 kr. Mihályi Károly. Prima grammaticae íatinae palaestra. Szénássy ur e müvet elég részletesen ismerteti lapunkban s igy nekünk felesleges róla szólni. Kovács Nándor. Latin olvasókönyv. Szénássy latinnyelvtana, Mihályi Svada Romana-ja s több idegen nyelvtanokból van összeállitva. Jeles mondatok, nevezetes férfiak életrajza, gnómák, mesék stb. képezik tartalmát. A könyvecskéhez egy szógyűjtemény is van csatolva, hogy belőle a tanuló növendék egy kis szókincset szerezhessen. A csinos 102 lapra menő füzet ára 20 kr. Ballagi Károly. Magyarország és Erdély története, izraelita népiskolák számára. (Ára 30 kr.). A zsidók egyenjogosittatván, megvárjuk tőlök, hogy ha eddig nem is, legalább most, felvegyék népiskoláikba rendes tantárgyul Magyarország történetét. Há ezen hitünkben nem csalódunk, ugy Ballaginak most megjelent müvecskéje jó szolgálatot teend ; mert belőle rövid idö alatt, könnyen megismerkedhetik a gyermek hazája történetével. Adja az ég hogy rövid időn zsidó a magyarral egyformán ismerni és szeretni tanulja hazája múltját és jelenét. G. Embertan : (Anthropologia). A gymnásiumi középosztályok számára, Kardos Károly tanártól. M. Sziget. Kiadja : Kaminsky és társa. Ára 60 kr. Gymnásiumi tanrendszerünkben, mind e mai napig, oly sok hiány van, hogy annak üdvös javítását minden a nevelésügyet szivén hordozó férfi várva várja már. Ilyen hiány •— a többi közt — az, hogy a középosztályokban vagy nem tanitanak állattant vagy ha tanitanak is, az embert nem tárgyalják önállóan és olyan terjedelemben, hogy az az I-ső bölcsészeti osztályban tanulandó lélektannak elegendő alapul szolgálhatna. Kardos ur e hiányt felismerve, megírta középosztályok számára anthropologiáját, még pedig olyan terjedelemben, hogy az egy iskolai félév alatt elvégezhető legyen s hogy igy már a 2-ik félévben az állattant lehessen tanítani. Ami magát a müvet illeti, az •— bár nem is áll egészen a tudomány jelen színvonalán — mégis elég jó arra a célra, amire szentelve van ; tiszta lelkiismerettel ajánlhatjuk a tanár urak figyelmébe. G. Társadalmi elmélkedések. Debrecen, kiadja Télegdi K. Lajos. Az anonym szerzőnek — mint soraiból kivettük — főelve a népfelségjog elismertetése s ez elvet véve fel alapul, 51 lapon át, elég élénkséggel, sokszor azonban erős túlzással elmélkedik. G. Székfoglaló egyházi beszéd, melyet a s. pataki ref. egyházban 1868 máj. 3-án elmondott Terhes Barna r. lelkész. — S.-Patak. E beszédében Terhes ur ügyesen fejtegeti a lelkésznek, mint