Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-05-31 / 22. szám
testvériség lakomájának, az Ur szent vacsorájának kiosztásában egypár gyülekezetben a bevett rendtartástól eltérő s véleményem szerint helytelen szokás uralkodik, a mennyiben az urak és úrhölgyek külön élnek az Úr szent vacsorájával, még pedig az úrhölgyek nem állnak ki a szent asztalhoz, hanem a lelkész viszi hozzájok az Ur szent vacsoráját, s miután ez megtörtént: azután járulnak a gyülekezet többi tagjai a szeretet vendégségéhez. Régi megrögzött szokás ez, mely fentartja magát anélkül, hogy valaki annak helytelenségére gondolna, — s távol legyen, hogy én ennek fölemlitésével az úri rendet vádolni akarnám (e tekintetben bizony vádolhatni. Szerk.), főkép miután bizonyos tudomásom van arról, mily sok jó szolgálatot tőn ez az úri rend anyagilag és szellemileg, pénzzel és észszel, a gyülekezet virágzásának előmozdítására, — de mégis óhajtanám, hogy a nt. e.megyei közgyűlés (feltéve, hogy e szokást helytelennek tartja), jegyzőkönyvileg fejezze ki azon reményét, hogy a tiszteletre méltó úri rend önmaga fogja e helytelen szokást mielébb megszüntetni. Ami a közterhek viselését s az önkéntes adakozási készséget illeti, — tekintve a lefolyt évek rendkívül Ínséges voltát, melynek súlya ma is nagy mértékben érezhető, — tekintve a mindenféle direct és indirect adók temérdekségét, mely nemhogy fogyott volna, sőt növekedőben van: bizonyára nem lehet csodálni, hogy az egyházi közterhek viselésében s az adakozási készségben valami nagy előhaladás és lendület nem tapasztalható, sőt helylyel közzel a csüggedésnek és lankadásnak jelei mutatkoznak. Az e.kerületi domestikába való adakozás nagyobb-nagyobb ellenszenvre talál, különösen idegenek a hívek a kereszteléskor esketéskor kitétetni rendelt perzselyektől, a honnan — Ceglédet kivéve — egy gyülekezetben sem tétetnek ki a perzselyek. — Idegenek a hívek a házanként való megkerestetéstől is, a honnan nem is gyakoroltatik az néhány egyházat kivéve, s ott is csekély eredménynyel, ugy hogy az egész egyházmegyében nem gyűlt több 93 frt 83 és Vá krajcárnál. — Az iskolák fentartására minden lélektől évenkint fizetendő pengő krajcárok is vontatva és kedvetlenül és több helyütt hiányosan fizettetnek. Izsák, Vadkert, Gyöngyös, Abony, Tószeg, Várkony, Vezseny ez évre hiány nél kül kifizették az egész reájok eső összeget, — Halas most semmit sem fizetett, az e.kerülethez fog e tárgyban folyamodni, — Cegléd 236 forint 25 krt tartoznék fizetni, s nem adott többet 105 frtnál, nyilvánítván hogy ennél többet nem is fog adni, okait az e.kerülethez fogja terjeszteni. Pánd-on a pengő krajcárok helyett, az akkori lélekszámnak megfelelő alapítványok tétettek, úgymint maga az egyház ajánlott 400 v.frtot, özv. Szilassy Lászlónő 300 v.frtot, Szilassy György 250 v.frtot, Gyürky Pálra rovatott 50 v.frt; — az egyház a maga 400 v.frtnyi alapítványától mindig és most is 9 frt 60 krt fizetett osztrák értékben, — nincs okunk kételkedni, hogy a többi alapítványoktól járó kamatok is mind a múltra, mind a jelenre be fognak fizettetni, mihelyt a kegyes és buzgó alapítók vagy utódaik erre felkéretnek. Gombán az egyház a pengő krajcárok kivetése helyett annak idejében az akkori lélekszámhoz képest egyszer mindenkorra 400 pfrt alapítványt tőn, melynek rendes kamatját mindig s most is hiány nélkül befizette. J á s z - B erény mindig s most is ezer lélektől fizetett s az ezen felül eső 1 frt 5 krt levonta. Jász-Kisér sohasem adott többet 50 frtnál, ennél többet jövőre sem ad, mert ott a lelkek száma az ide-oda költöző dohányosok miatt igen változó, — kellett volna pedig a tavali lélekszámhoz képest 80 frt 95 és Va krt fizetnie. Ó-Kécske azt mondá, hogy jelenleg nincs fizetési képessége, s halasztást kérvén kegyes elnézésért esedezik. Nagy-Kőrös mindenkor s most is 273 frtot és 47 krt fizetett, s ujabb népszámlálásig ez összegnél kiván maradni. Kecskemét ez évre megfizette a reá eső összeget, de ez adózás alóli felmentetésért az e.kerülethez folyamodik. — A hátralékban levő összegeket kimutatni az egyházak nem képesek, s még kevésbé képes az esperes, — ugy tartom, az egyh.ker. számadásokból lehetne és kellene azokat kimutatni. — Ezeket azért voltam bátor bővebben felemlíteni, mert igy rendelé azt a tavali octoberi e.ker. közgyűlés, a 9-ik szám II. d. pontja alatt, hogy az esperesek részletes jelentést tegyenek az e. megyének mind a befizetett mind a hátralékban levő összegről, s ekkép a superintendentia az e.megyei j.könyv utján az ügy állásának tudomására jutván, kellőleg intézkedni fog. Azt is jelentem, hogy az e.ker. j.könyv nyomatási felemelt díja, általam a tavali octoberi gyűlés 9. sz. I. 2. alatt olvasható határozata folytán a gyülekezetekre aránylag (t. i. lélekszámaránylag) felosztatván: Cegléd a reá kivetett összegből 81 krt levont, azon oknál fogva mert a tavali névtárban többre tétetett a valódinál a ceglédi lélekszám ; — N. - K őr ö s pedig 6 frt 2 kr helyett csak 2 frt 50 krt fizetett, ragaszkodván az eddig gyakorlatban volt felosztási kulcshoz,— Végre 8. Azon kérdésre, hogy bármi tekintetben minő emelkedés vagy hanyatlás tapasztalható az egyházak életében? van szerencsém előterjeszteni, hogy Cegléden a költséges templomépitésből még fenmaradt 15,000 frtnyi adósság törlesztésére — miután minden régi törlesztési források kiapadtak — mind eddig az egyház ujabbakat felfedezni nem volt képes, — a templom belsejének felszerelésére is kellene mintegy 15,000 frt, — a tető boritékát pedig maholnap megemészti a rozsda; — e nyomasztó terheket az egyház nagyon érzi. Jász-Berény nem képes önerejéből tovább építeni templomát, s most könyöradományok gyüjthetéseért folyamodik. — Gyöngyös bizodalommal kéri és várja valamint tavai ugy ez idén is az e.ker, pénztárból leendő segélyeztetését. Egyszersmind bejelentetni kívánja t. c. Recski Károly ur 300 osztr. értékű frtból álló alapítványát, melynek évi kamatja a lel-