Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-05-24 / 21. szám
Nyilatkozat. A gyönki ref. gymnasium tavaszi vizsgájára jelentéstétel végett esperesi rendeletből kiküldetvén, mivel tett jelentésemmel ellenkezőleg azon hamis hir terjedt el, mintha én kedvezőtlen eredményt jelentettem volna fel: kötelességemnek ismerem a szorgalmas tanári kar elégtételéül — de az igazság érdekében is kinyilatkoztatni, hogy fölebb nevezett tanintézetünkben a legközelebbi vizsga, tanárok és tanulók részéről, a legnagyobb szorgalomról tett bizonyságot s a jelen volt művelt hallgatóság is — megyénk alispánjai, főorvosa stb. teljes megelégedését nyilvánította az eredmény felett. Mányoki Tamás. Értesítés a Gusztáv-Adolfegylet közgyűlésére nézve. A Gusztáv-Adolfegyiet huszonharmadik közgyűlése e folyó év aug. 25, 26 és 27-én Halberstadtban fog tartatni. E közgyűlésre az egylet tagjai s mindazon hitsorsosink, kik iránta részvéttel viseltetnek, tisztelettel hivatnak meg. A prograinm Halberstadtból később fog szétküldetni. Azok, kik a gyűlésen előadásokat tartani akarnak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat előre s legfeljebb aug. 10-éig nálunk bejelenteni, megjegyezve egyszersmind az előadásnak tárgyát is. Lipcsében, máj. 5. 1868, A Gusztáv-Adolfegylet központi elnöksége Dr. Hoffmann, őr. Fricke, elnök. jegyző. FÖLHÍVÁS. A nyárád-szerdai birtokosság a szereda-vídéki olvasóegylethez 1865-ik év újesztendő napján azon hazafias felszólítást intézte, hogy egy az emiitett helyen felállítandó népiskola létrehozásától közreműködését ne vonja meg, s ugyan e célra a birtokosság csaknem egészen uj épületét felajánlá azon kikötéssel, hogy ha idővel a felajánlott épület nem lesz elég a kivánt cél elérésére, az átengedett épületet egy más alkalmasabb helyiség megszerzése végett 500 o. é. forinttal visszaváltandja. Az emiitett birtokosság ezeken kivül átengedé meg 930 forint értékű állampapírját is. — Az illető olvasóegylet ezen hazafias ajánlatot legnagyobb készséggel elfogadta, s egy tizenkét tagu bizottmányt nevezett ki, melynek kötelességévé lőn téve, hogy mindazon lépéseket megtegye, melyeket a tervbe vett népiskola anyagi alapjának beszerzésére szükségeseknek itélend. — A megválasztott bizottmány kezelése alá vévén a felajánlóit javakat, az emiitett közbirtokosság közreműködésével, minden lehetőséget elkövetett, hogy a hatósági engedélyt kinyerhesse a felállítandó népiskola alapjának beszerzésére, melynek kamatjából fizetendő tanítóktól e vidék fiai vallás és nemzetiség különbség nélkül ingyen oktatást nyervén, az ezen iskolában nyerendő bizonyitványnyal bármelyik nagyobb ta nodában folytatandó tanulásra minden akadály nélkül fölvétessenek. Miután az iskolai bizottmány fáradozása elvalahára sikert mutathat föl, ugyanazon bizottmány tagjai a két magyarhaza polgárainak szives részvétéhez fordulnak, hogy a ny. szeredai közbirtokosság által elvetett kis magot jótékonyságuk által segítsék terebélyes fává nőni. A bizottmány bizton s a siker reményével intézi kérelmét honfiaihoz, mert hiszi, hogy az alig ötven családból álló közbirtokosság hazafiúi buzgalma, tettleges jótékonyságra fogja mindazokat gerjeszteni, akik a népnevelés szentügye iránt érdekeltséggel viseltetnek. A bizottmány tisztelettel kéri föl e hazának minden testületét, minden egyes polgárát, hogy e szent ügyet mind szellemi, mind anyagi erejökkel támogatni szíveskedjenek, végre megígéri, hogy az e célra begyülendő Összegekről mindenkor nyilvánosan fog számolni. Midőn mi e felhívást, melynek Bereczky Sándor, bizottmányi elnök és G y ör g y Lajos, tollvivő van aláírva, közöljük, nem mulaszthatjuk el t. olvosóinkat az itt kijelölt sz. cél lehető pártolására legszívesebben felszólitni. A magyar haza összes népének a műveltség terén való emelkedése mindnyájunk legszentebb közös ügye; nem lehet itt külön vált érdékök a felekezeteknek, de nem lehet a nemzetiségeknek sem; ha valamelyik felekezet vagy valamelyik nemzetiség a népmiveltség terén hátra marad, fájdalmasan érzi azt meg a többi is. S a ny. szeredai felállítandó népiskola bár vallás és nemzetiség különbség nélkül részesitendi ingyen oktatásban a nép fiait, de a székely földön vettetvén meg alapja, ez iskola különösen a magyar elem javának emelésére fog szolgálni, s épen ez okból bennünket is biztat a remény, hogy szavunk nem fog hiában elhangzani, s a szives olvasó sietni fog e sz. célra adandó filléreivel megjutalmazni a ny. szeredai lelkes közbirtokosság eléggé nem dicsérhető hazafiúi buzgalmát. A kegy adományokat kérjük hozzánk címezni, s mi azonnal elküldendjük rendeltetésök helyére. Szerk* Felhivás 1858-ik évi taimlótársaimhoz. Ezelőtt 10 évvel még együtt voltunk Pápán, mind meg annyi jó barátok. Ki ne emlékeznék közülünk a könnyes búcsúra, s az ekkor kötött azon irott szerződésünkre, hogy 1868-ik év Szentháromság vasárnapja után eső csütörtökön d. e. 11 órakor Pesten a muzeum előtt megjelenünk?! Az idő közeledik, fiuk ! ha isten éltet nemsokára látni fogjuk egymást oly bizonyosan, mint a mint a szószegő szerződésünk értelmében bűnhődni fog!! — Üdvözöl barátotok. Csicsó, máj. 14. 1868. Szekeres Mihály. KÖNYVÉSZET. 184% szabadságharcunk irodalma mindeddig igen csekély, s ezen legkevésbé sem csodálkozhatunk, ha elgondoljuk, miszerint a nagy tusa bevégezte után, hivatott, a kard mellet tollat is forgatni tudó férfiaink kénytelenek voltak a zsarnoki önkény elől idegen földre menekülni , s ott emlékirataikat vagy ki nem adhaták vagy nem akarták kiadni, reméllve, hogy eljön az idő, melyben saját hazájokban ön nyelvökön adhatják ki azokat. Ez a várva várt idő azonban oly soká késett, hogy többen lemondtak végkép szándékokról s fájdalom •— csak néhányan mint Klapka, Asbot, Czecs — bocsajíák közre memoirjokat. A számtalan ki nem adott emlékiratok az igaz, hogy mogbecsülhetlen kutfökül szolgáltak volna a forradalom történetéhez; de még becsesebbek leendettek ezeknél azon időbeli hírlapjaink, a melyeket Bach-Schmerling iszonyatos kormánya csaknem egészen kiirtott s megszerzésök, mai napság, a legnagyobb nehézséggel jár. Kossuth „Közlönye" példáál, nem hiszem, hogy a hazában 10 embernek meg volna j pedig semmiben sem találna auynyi adatot a forradalom leendő történetírója, mint ebben.