Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-24 / 21. szám

673 Összeköttetésben ezzel javaslatba hozta rendkívüli gyű­lésen e tárgyban működött választmány, hogy a sáros­pataki főiskola, a szolgalom terheitől szabadulás tekin­tetéből, az Istvánházi pusztából évenkénti járulékban részesülő intézeteknek, u. m. magyar nemzeti szinház, sat. fizetné ki a járulék tőkéjét a moldva-oláhországi missiót kivéve. E javaslat a jelen e. kerületi gyűlés áltul elvileg helyeseltetett s elfogadtatott. Egyházkerületi közgyűlésünk az államsegélyt egy­házi és iskolai czélokra, a közös jogigényeknek igaz­ságosságánál fogva elfogadja azon kikötéssel, hogy az ne egyeseknek, hanem a Superintendentia kormányzó testületének küldessék, mely belátása szerint intézked­nék, a segély évenkinti elhelyzése felöl. A vallás és közoktátási minisztérium elvégre meg­adta a pataki jogakademiának is a jogi magán vizsgák érvényes fölvehetését. A sárospataki főiskola esküdt diák karának azon kérvényét, miszerint az esküdtdiáki évek kápláni évekül számíttassanak be, nem oszthatja egyház­kerületünk. Mivel azonban az esküdt diákok egyik te­endője az iskolai iíjuság erkölcsiviseletének szemmel tartása az iskolán kivül; e részben megbízza a tanári kart -egy célszerű terv elkészítésével, hogy a városi ha­tósággal egyetértvén, egy az ifjúságot iskolán kivül szemmel tartó figyelő végezné azon kötelességet, mely eddig az esküdt diákok által végeztetett. Az alsó-borsodi egyházmegye papválasztási javas­lata a többi egyházmegyéknek véleményadás végett kia­datván, eredmény : hogy az egyházmegyék nagy több­sége a jelenben fennálló törvényt megtartatni kívánja. A jelen e. kerületi gyűlés azonban a szederkényi ügy­ből meggyőződött arról, miszerint minden finom és nem finom korteskedés kisebb nagyobbszerü Simoniának, mely a -vallásos buzgalom, és lelkészi jeliemnek oly nagy ártalmakat okoz, útját bevágja. A moldva oláhországi missió ügyének hivatalos megtekintésére egyházkerületi gyűlésünk Dr Ferency József kassai lelkész urat nevezte ki, kihez a többi főt. egyházkerületek is tetszésük szerint felhivatnak még vagy egy-egy tagot kinevezni, vagy egyházkerületünk küldöttét hivatalosan megbízni, hogy elvégre, az ott történt kellemetlen erőszakos tények tisztában álljanak reform, egyházunk előtt. iHa nt. Ferency ur nem me­hetne, a főt. superintendens ur gondoskodandik más pár­tatlan tekintélyes küldöttről, kinek .útiköltsége is utal­ványoztatott. Az ungi egyházmegye azon fölterjesztést tevé, hogy* az eddig nem egyházkerületi közszavazattal válasz­tott pénztárnoki . hivatal közszavazat által töltessék be. Azon ungi;tiltakozás azonban, mely a Patakon tartatott rendkívüli gyűlést iigazolatlannak jelenté ki ^-miután- az illető egyházmegye követe részt vett a pataki gyűlésen, magától elesett, s illetéktelen nek mondatott ki. Még (több, .kisebb nagyobb mértékben jfoatosb ügyek .elintézése f után,-miot például a lelkes ifjt .báró Vay Miklós ur által készítendő Palóczi Horváth Mária G 74 emlékszobra felállítása a pataki fő iskola kertjében, meg­enliteíi^ő a Sárospataki füzetek sorsa. Ezen egyetlen protestáns tuuum«^ o^ iolyóiratunk négy ér alatt 1900 frtba került a patakai főiskola pénztárának, holott a kia­dás felét az Egyházkerület pénztárából kellett volna fedezni. A füzetek fenntartása mellett Antalfi János és Czelder Márton protestáns egyházirodalmi szempontból szót emelvén, elhatároztatott, hogy még ez évben fentar­tatik. Valóban megfoghatatlan azon közöny, melyet ezen egyetlen, komoly és tartalmas, irodalmi színvonalon álló közlönyünk iránt kell tapasztalnunk. Óhajtandó, hogy minden prot. egyházmegye legalább néhány példányban járatva e szükséges folyóiratot, az mindnyájunk hátrá­nyára meg ne bukjék, de álljon fen mindaddig, mig a ti­szai superintendenciákban tervben levő protestáns egy­házi közlöny létesülni fog, s a prot. irodalmi társulat megkezdi működését. A gyűlés a legnagyobb tapintat s a közügyek iránti buzgó lelkesedéssel folyt le. Főtiszt, superintendens, Kun Bertalan ur, kinek szeretett neje a gyűlés tartama alatt a halál révén volt, ily családi fájdalmas érzelmek között is tanújelét adta annak, hogy az egyház közös szentügyei vi­tele és kormányzásától a hivatásukat érző és felfogó lelkeket teendőikben semmi körülmények — a közügyek kárára nem gátolhatják. Tisztli. Előterjesztés a kül-somogyi ref. egyházmegye egyhá­zainak állapotáról 1867. évről május 5. 1868 tartott közgyűlésen. Nagytiszteletű egyházmegyei közgyűlés! Reám bízatott a kötelesség, hogy egyházmegyénk egyházainak állapotáról a lefolyt évről a közelebbi egy­házlátogatás alapján, itt ez ünnepélyes alkalommal jelen­tést tegyek, ehhez képest van szerencsém előterjeszteni a következőket. Először is ami az egyházigazgatást illeti: reformált egyházalkotmányunk alapelve szerint e.megyénk min­den egyházaiban van presbyterium; melynek ülé­sei az egyházak körülményei szerint többször s keve­sebbszer tartva — azokon az illetők kellő számmal meg­jelennek. Ami a hit-erkölcsi életet illeti. Ennek ismérvéül te­kintvén híveink istentiszteleti látogatását vagy elhanyagolását; a családi élet bé­kés vagy békétlen állapotát; és a társa­dalmi összeköttetésekből folyó köteles­ségeknek pontos vagy pontatlan telj esi­t é s é t: az észleltek nyomán ezekből e.megyénkről meg­elégedéssel szólhatunk,1 bár nem hiányoznak sötét pontok mindenik tekintetben. Az istentisztelet minden egyházainkban va­lamint rendesen megtartatik, ugy szinte szép számmal látogattatik,' itt-ott találkozván, kik mint templomkerü­lők megrovandók, t. i. -S z á r s z ó n 1, ö s z ö d ö n 1,

Next

/
Thumbnails
Contents