Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-17 / 20. szám

kolai céljaikra szükségeikhez mért s az államnak nyújtott segélyok arányában rendkivülileg még ez évre megszavazandó államsegélyt atyai indulattal helybenhagyja. Ferenez József\ kolozsvári unitárius pap és tanár. terjedelmű volt, mely ily képviseleti alakjában méltán megillette. Az erdélyi ev. ref. fö egyháztanács (Consistorium) reformja. (Vége.) II. Generale Consistoriumnak celebráltatásának termi-nusai pedig determináltattak a mikor a nemes ország gyűlése fog lenni — és a sz. Generális celebráltatik, propter frequentiorum confluxuum, et faeiliorum negotiorum expeditionem. Ha pediglen olyan intervenientiák occurrálnának, a melyek kívánnák e terminusokon kivül a Consistorium Congregatióját: a Főcurator uraimék pro ratione status et temporis convocaljak a Consistoriumnak tagjait. Ezen Consistoriumnak pedig authoritása in observationibus ecclesiasticis et ecclesiastico-politicis difficultatibus et litigis, coram eodem agitandis , assumendis et determinandis stabilialtatik ; mely is ha mit végez, vagy determinál, annak effectumba való vételére plenarie facultáltatik. Melynek is delíberatioi és comissiói ellen, ha ki contumatia ductus, reluctalna, ecclézsiai persona lévén, a Canon szerint hüntetődjék, irremiseibiliter et sine omni indulgentia; politica persona pedig, azon Traetusbeli Inspector Curatortól reputáltatván, delictuma az akkor celebráltatandó Consistorium eleiben, azon Consistorium, secundum qualitatem delicti conformalván az irrogalando poenat executióba is vétethesse. Melyekben ha ki reluctalna, és magát nem submittálná, excomunicaltassék és mindaddig ne is admittáltassék mig ad meliorem frugem nem redeal." *) A közlött szervezet szövegéből kitűnik, hogy mind a teljes, mind a permanens fő consistorium tagjait úgy mint hatáskörét illetőleg teljesen szervezett és körülirott volt. Ugyanazt lehet tartási idejéről is mondani; miután atyáink fel sem tudták tenni, hogy olyan idők is állhatnak Ije, melyekben országgyűlés tartásáról szó sem lehet. A tagok számát illetőleg, feltéve, hogy Kolozsvárt akkor 3 tanár volt, az egyházi tagok száma — miután minden tanár papnak számítandó, a püspökkel együtt=24. A világiaké, a negy főgondnokkal—25. Ide járulna még a négy jegyző is; de lehet, hogy ezek nem birtak más, mint tanácsié szavazattal (consultativum votum.). E szerint az egyházi és világi elem körülbelül egyenlősítve volna. Jogköre az így alkotott főegyháztanácsnak oly Most azonban azon kérdést vetheti fel valaki: miként történhetett, hogy ezen cél- és jogszerű szerkezetét fő c o n s i s t o r i u m un k egy század alatt mondhatni teljesen elvesztette? E kérdésre hazai történelmünk sötét lapjai felelnek. Magyarországon szintúgy mint Erdélyben a polgári szabadság elnyomását a lelkiismeret szabadságé rendesen megelőzte; de legalább mindannyiszor követte. E rövid áttekintés szük köre nem engedi meg,, hogy azon rendszeresen vitt elnyomás történetét, melyek a Rákóczy-féle felkeléstől a legújabb időkig minden lépten nyomon feltűnők valának, részletesen ecseteljük. De részint a sajnos eredmény megértésére, részint annak feltüntetésére, mennyire nem vala alkalmas a Leop. kötlevél érvényét a lassanként szervtelenné vált fő consistorium fenntartani, álljanak itt az ezt illető legnevezetesebb adatok. Már 1700-ban benn voltak a jezsuiták Erdélyben, kik pedig az Approbata Const. szerint az országból véglegesen ki valának tiltva, mivel fejedelmek ellen való praktikálásokban s a haza békességének felháboritására s veszedelmére nézendő dolgokba elegyítették magokat." 1727-ben VI. Károly rendeletet ad ki, hogy akik egyszer bármi célból kath. hitre tértek s azt újra elhagynák, az uralkodó által meghatározandó módon büntettessenek. Ugyan ő alatta már megkezdődik a ref, egyház és iskolák javainak erőszakos elsajátítása; melyre egyetlen például legyen elég felhoznunk, hogy a fehérvári collegium tan- és gazdasági épületei erőszakkal elvétettek s a Collegium kiűzetett; kártérítés ígérete mellett ugyan, de amely soha be nem következett. Mária Terézia idejében pedig a dolog annyira ment, hogy a reformáltak majd minden egyházi és iskolai vagyona kérdés alá vétetett; némely rész, mint egykori fiscalitás le is foglaltatott. Egy 1751 iki aug. 19-iki rendelet, a kath. vallást elhagyókat, mint hitszegőket parancsolja büntetni; mig ellenben a protestánsokból katholikusokká lettekre, hivatalok, kitüntetések vártak. 1747 ben a jezsuiták rectora a szebeni országgyűlésre királyi meghívó levelet nyert; mig ellenben a Szebenben lakó ref. uraknak még imaházat sem volt szabad vásárolni ok. 1770-ben meg lőn tiltva a ref. és luth. Consiliariusoknak a Curatori címet használni; 1777 ben pedig kir. rendelet jött, mely a kath. gyermekeknek megtiltá prot. tanintézetbe járniok.*) *) Hiteles példány után. *) Ez adatokra nézve, hogy többeket ne említsünk, 1. Szilágyi F. míír emiitett — és Szathmáry Károly. „A Gyulafehérvár nagyenyedi főiskola története" cimü munkájukat.