Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-05-10 / 19. szám

dása, mert borjú alakjairól igy szólott a király : „ímhol vannak a te Isteneid (Elohim) oh Izrael, kik téged kihoztak Egyiptomnak földjéből.4

' Ezen egész félhomályon, sőt néha az esztelenség setét éjszakáján átsugárzik a zsidó nép egész történelmi fejlődése alatt a profétia fénye. Nem a visszaesés mélységéből, — mert jobban az ős időkben sem állottak a dolgok (Amos. 5, 25), hanem a fejletlen köztudat mélyéből akarták felemelni a népet Illyés, Elizeus, Ezsaias és Ezechiel, s igyekeztek lelkébe önteni az Isten tudatát, mely az ő keblökben magasztosan élt. Minél hevesebb volt a haszontalan bálványok ('elilim) ellen folytatott harc, annál szivósabb lett erejök és kitartások, mert épen az a legvigasztalóbb az emberiség vezetésében Isten által, hogy végre az esztelenség és a rosz is kénytelen szolgálni a tiszta isteni tisztelet magasztos céljának.4

4 — Ezen cikk után, — melyet igyekeztem a lehetőségig hiven átforditni, — elegendöleg tájékozhatja magát a szíves olvasó Schenkel „Bibel-Lexikona4

4

felől. Feltűnik azonnal, hogy az ujabb szabadelvű irány hivei dolgozzák, s a dolgokról nem akarnak többet mondani, mint a menynyit a tudomány már kitisztázott. E vállalat nem csak theológusokra, hanem a tudományt, s főként a bibliát kedvelő laicusokra ís van számítva. Ez utóbbiak számát Magyarországon nem merném igen nagyra tenni, mert fájdalom! a mivelt katholikusok között általános vallásos közönyösség mivelt protestánsainkra is kezd elragadni, sőt fenyegető alakot kezd ölteni az ultramontan színezetű pesti universitáson nevekedett ifjú nemzedék közt. Ezek igen gyakori érintkezésben lévén olyan kath. ifjakkal, kik saját dogmáikból egy szót sem hisznek, s nem ismerve a vallásos életnek oly irányzatát, mely tudományos eszöket is kielégitné, közönyösök minden vallásos intézmény iránt, sőt talán épen ellenséges, vagy legjobb esetben aristokratikus állást foglalnak, valahányszor nyilatkozniok kell: természetesen magok is hasonlokká idomulnak, — annyival ís inkább, mert elemi és gimnazialis vallásos oktatásunk még most is a régi orthodox állásponton van, amely pedig az ujabb tudományokban jártas embert kinem elégítheti. A közönyösség romlással fenyegeti még azon katholicismust is, mely a világi elem igen tevékeny buzgóságának épen nem is örvendene, s gazdag segély forrásai birtokában nincs is rá szorulva. De hasonlithatlanul nagyobb romlás következhetik belőle a mi egyházunkra, melynek minden institutiója a hívek buzgóságára van alapítva. Ha az alap kidől, egyházunknak romlása Ézsaiás próféta szerint „hirtelen, egy szempillantásban lészen és hasonlatos a fazekasok edényének romlásához, mely minden kímélés nélkül eltöretik annyira, hogy annak cserepei közt nem találtatik oly cserép, melyben szenet vihetnének a tűzből, vagy vizet meríthetnének a kútból." (Ezs. 30, 13-14.). Ha egyházunkat a fenyegető romlástól megakarjuk menteni, a bibliát kell feltárnunk újból a hivek előtt. Újból — mondom — azaz uj segédeszközöket kell nyuj tanunk sikeres olvasásához, mert a ki a bibliát azon népnek, melynek kebelében íratott, geográfiái, történelmi stb. viszonyai ismerete nélkül s általában az ujabb tudományok által nyújtott segédeszközök nélkül olvassa, arra nézve annyi, mintha lapjai zárva volnának. Az ilyen két ellentétes szélsőségbe eshetik, vagy mint a betűnek vakon hivő, elidegenedik az ujabb civilizatió vívmányaitól, s az isteni rend és vallásosság ellen irányzott beteges törekvést lát a kor minden mozgalmában ; vagy pedig mint emezeknek barátja és a tudományok kedvelője, természetellenes képtelenségek halmazának tartja a legmagasztosabbnak ismert vallás alapját és forrását, s következőleg oly jelenségnek tekinti magát a vallást, mely az emberiség gyermek korában, a népeknek a világ ismeretében gyermekileg járatlanságából született, s következőleg csak azoknak van rá szüksége, kik a gyermekkorból még ki nem nőttek. — Az első bajban szenvednek, vagy talán csak szeuvelegnek, kik a dogmák rendszerében a csalhatatlan igazság kinyomatát látják, melyhez a gyarló emberi okosságnak és az erőtelen emberi tudományoknak semmi szava; az utóbbi gondolkozásmód a mindig nagyobb mérvben terjedő vallásos közönyösség forrása. Egyiknek mint a másiknak árát a vallásos élet adja meg. A papoknak. — kik a vallásos élet örei és előmozdítói, — fejadata megóvni a híveket a szélsőségektől, s odahatni, hogy a vallásos élet minden időkorban megtalálja helyes irányzatát és rendes medrét. Fájdalom! némely papnak magán kell kezdeni az orvoslás nagy müvét, nehogy vak vezetvén a világtalant, mindketten a verembe essenek. E célra nem lehet jobb eszközt ajánlani, mint egy oly bibliai szótárt, mely míg egyfelől, a tudomány jelen magaslatán áll, s mindazt magában foglalja. mit a tudomány biztos eredmény gyanánt felmutat, addig előadási módja által hozzáférhető annak is, ki a biblia eredeti nyelveit nem ismeri. Ily munka a Sch. Bibliai szótárja, mely a maga nemében Németországon is első. Más ehez hasonló müvek részint csak tudós theológusok számára készültek, részint igen terjedelmesek és drágák, részint igen rövidek. Orömestebb ajánlanék bizonyára valamely magyar könyvet, melyet nemcsak a németül tudó jelentékenyen kisebb rész használhatna; de mikor lesz nekünk ilyen munkánk!? Mikor lesz olyan 20—30 theologusuak, kik egyesült erővel megtudják irni!? Mikor lesz olyan olvasóközönségünk, mely 15 -20 forintjával legalább kétezer példányban megszerzi! ? Oly kérdések, melyekre szeretnék minél biztatóbb feleletet adni, ha bár annyit elmondhatnék, hogy már útban vagyunk, hogy legyen. De nem gondolom, hogy túlságos setét színben látnám a dolgokat, midőn azt mondom, hogy még ennek sem látom semmi jelét. Hogy valamely nemzetnek vagy nemzeti egyháznak önálló nemzeti tudományossága legyen, azt hiszem a legelső kellék rá, hogy bírjon oly nagyobbszerü tudományos intézettel, melyben a tudományok