Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-01-12 / 2. szám

Jönböző iskolák alapítása által terjesztik ; szóval: az idves munkát prédikálás, vagy oktatás utján mozdítják elő. Az értekezés a missióknak e kettős irányban működését a főbb adatokban előterjesztette, 8 annak oly érdekes, mint tanulságos illustratioja volt az úgynevezett térítési muzeum, melynek rendezésében fő cél volt: kitüntetni: először, milyen volt e népek vallásos, mint társadalmi állapota a keresztyén hitre térésük előtt, s milyen lett, minő változást szenvedett azután, hogy keresztyénekké lettek. A két állapotnak az illető, kitett tárgyak által Összehasonlítása fényes tanúbizonyságát adta azon bámulatos hatalomnak melyet a keresztyénség a műveltség terjesztésében gyakorol. A bibliatársulatok jelenleg a szentírást a földöt részében divatozó 180 különböző nyelvre s dialectusra fordíttatja le, s általában 1804-ben történt alapítása óta 86 millió Biblia példányt bocsátott, s osztatott ki. Több, a biblia társulathoz tartozó, s hasonló irányban s szellemben működő társaságok is voltak az értekezésben ismertetve. — Nem érdektelen pontja az értekezésnek a prot. s róm. katholikus egyházak között a biblia-társulatokra nézve tett párhuzam, midőn azokat a római pápák szorosan tiltják sőt kárhoztatják. Már. VII. Pius pápa 1816-ik évben a biblia-társulatokat, „a legálnokabb találmánynak" „dögvésznek" s „az egyház legsúlyosabb veszélyének" nevezte. A fölolvasásnak a róm. katholikus eyyházra vonatkozó része, előadta azon nyereséged, mi a róm, katakombákban az ujabb időkben egy kitűnő római tudós és ar* chaeologus Rossi lovag által történt ásatásokból a tudományra háromolt, különösen azáltal, hogy az ős keresztyénség s a római pápaság történelmére egészen uj, s az eddig uralkodó nézeteket, véleményeket, illetőleg előitéleket lényegesen megváltoztató világot deritett. Az értekezésben az ide tartozó adatok négy pontban voltak öszszeállitva. Ezek: 1. A katakombák eredete, s rendeltetése. 2. Az őskeresztyén festészet. 3. Sz. Hippolylus martyr- s sz. Callistus pápára vonatkozó , s az akkori egyházi versengéseket ismertető adatok. 4. A római pápaság a katakombákban. A mondott négy szakaszban előadott felette számos és érdekes adatok közül legyen elég itt most megjegyezni : hogy katakornbai adatok következtében, miket egy római tudós deritett föl: a kereszt a három első században nem volt a keresztyénség symboluma, s a katakombákban is az inkább csak mint díszítés, nem az emiitett értelemben fordul elő; továbbá: szűz Mária tiszteletének a 3-ik század előtt nyomát találni nem lehet, végre: a római püspök a 3-ik század előtt az egyház primátusát nem birta, s a római püspök hierarchiai hatalmának sz. Pétertől származtatása a katakombákbeli adatok által világosan megcáfoltatnak. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. Örömmel tett helyreigazítás. Oly időben élünk, midőn már a legegyszerűbb történeti adat közlésében sem lehetünk elég elővigyázatosok és ovakodók kútfőink iránt. A „Theol. mozgalmak Hollandiban c. cikk közlője, ki nagy lelki élvezettel és épüléssel használá volt C olani igazi, mély vallásosságról tanúskodó iratait: ama cikkében nem kis fájdalommal sorolá Colanit is azok közé, kik magukat kötelezve érzék papi hivatalukról lemondani, mert lehetlennek tárták theologiai nézetöket egyeztetni evangyéliomi szolgálatuk kívánalmaival. Bár e körülmény kissé megfoghatlannak tetszett, a francia orthodox lapok s hitelre méltó emberek állítása után kétségbe vonni nehéz lett volna. — Közlőnek nem kis örömére szolgált a napokban ez állítás valótlanságát megtudni magának Colaninak Kevillehez küldött leveléből. Tudva hogy hazámfiai közül még sokaknak kedves ismerőse Colani — legalább gyönyörű egyh. beszédei után: közlöm levele e tárgyra vonatkozó részét. „V. Oosterzee nagyon csalódik, midőn papi hivatalomról való lemondásomat azon meggyőződésemnek tulajdonítja hogy egyházi szolgálatom nem lenne megegyeztethető theologiai fogalmaimmal. Evek óta hittem, s hiszem most is, hogy minden prédikálás, mely nincs áthatva modern theologiánk szellemétől: gyümölcstelen kell hogy legyen 19 ik századunkban. Inkább mint valaha meg vagyok győződve, hogy minden mostani irányok között a miénk az, mely Jézus-Krisztus evangéliuma jellemét és szellemét a leghelyesebben fogta fel, és minthogy ez evangyéliom az én szemeim előtt az emberiség örök, nélkülözhetlen vallása: mit sem kivánok lángolóbban, mint hogy a mi nézletünk nyilvánuljon minden szószékről, minden egyházban. Kétségkívül bármely község is — hajónak látja — ellene állhat ennek, minket eltávolitván, s ekkor világos, hogy theol. fogalmaink nem egyeztethetők egyházi szolgálatunkkal azon községben. De az én községem, liol én lelkész voltam (Strassburg) nem távolított el engem magától, — sőt ellenkezőleg theologiai seminariumjában tanárrá és igazgatóvá tett. Bizalmának ily jele után világos, hogy sem előtte, sem előttem az én meggyőződésem nem volt egyesithetlen az ö hitével. Ha pedig azon helyzetbe jöttem volna, mint 0. állítja, ugy nemcsak a papságról mondtam volna le, hanem bizonyára a theologiai tanárságról is. Lemondásom oka az volt, hogy nem voltam képes a kettős munkára. — — Mindkettőt csak félig teljesíteni pedig — nem akartam." A theologiát tanulók száma a holland egyetemeken — 5 éven - össz. 264. Ebből Utreehtben 17Í); Gröningában 41; Leydában pedig csak 44.