Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-22 / 12. szám

jövedelme, nem pedig a papoké. Megjelenik egy valaki s kereszteltetni vagy eskettetni akar s a biró kér tőle két húszast. A szegény ember azt mondja: adok egyet neked s egyet a papnak. A biró ezt feleli neki: „én vagyok a te papod, ki tépem a szakállát ha ellenszegül." Dacára, hogy voltak senatorok akik a papság tudatlanságát vették fel ürügyül, dacára, hogy Herescu tábornok szerint olyan pap is van, a ki hónya alá csipi a könyvet, de még olvasni sem tud: a senatus ezen indítványt elfogadta, és külön bizottmányhoz utasította. Érdekes lesz tudnunk, hogyan fogja a senatus felkarolni a papság mostani nyomorúságos helyzetét. Közölni fogom. Koos Ferenc, ref. lelkész. lr

i. A romanpapság ügyében. A senatus megszavazta a nyugdíj törvényt. E szerint a papok is mint más államhivatalnokok hatvan éves korukban egész nyugdíjt kapnak. Husz évi szolgálat után fél nyugdíjt, 30 évi után 3

/4

-et. A nyugdíj alapja a papi jövedelem. Falusi biró és jegyző évi fizetése ezerezer lé, a papé 200 lé. Vékony nyugdíj, s ez is csak e törvény kihirdetése utáni szolgálatra szól. Az eddig szolgáltakra nézve a senat ezután fog intézkedni. Az iskolák ügye a román országgyűlésen. Biikurest, febr. 29. 1868. Emlékeznek még e lapok t. c. olvasói Laczes moldvai képviselő ama hires interpellatiojára, melynek következtében Roseth, cultusügyér reánk rontott, a missio szervezetet lefoglaltatta, a bizottmányt feloszlatta, és minden esdekléseínk mellett mai napig helyre nem állította. „Ma nekem, holnap neked." A reformátusok után, a római katholikusok kerüljek az itteni országgyűlés szine elé. Közlöm az egészet a „Románul" után, amint lefolyt ott e hó 28-án azaz tegnap. Heraclid, moldvai képviselő egy interpellatiot jelent be egy jász vásári róm. kath. női zárda ügyében, melyben sok román leányka tanul, s melybe azon nők, nem fogadtak el egy orthodox lelkészt; de aki a vallást tanítaná. A jászvásári Metropolit ez ellen tiltakozott, és ama nők, még e tiltakozás után is, megtagadták t. i. az óhitti lelkész elfogadását. Cultusügyér. A mit Eraclid ur mond, mind igaz, de kéri a gyűlést várjon három napot, amidőn uj törvényjavaslatot terjesztend a kamara elé ez ügyben. Gheorgiu: A tanszabadság alatt nem érthetjük nemzetiségünk megtámadását; oly intézetet nem lehet megtűrni, melyből vallásunk és nemzetiségünk ki van tiltva, tehát támogatja az interpellatiot s kéri a minisztert, hogy törvényjavaslatával siessen. Bretiáno Gr. Midőn egy társulat, milyen a fenforgó is, iskolát alapit nálunk, ezt hitsorsosai számára alapítja. Ha az óhitű szüléknek bizalmok van ilyen iskolákhoz, mi hogyan tilthatnók azt meg, ha alapjában erkölcstelenséget nem találunk. Azon iskola célja nem a proselyta csinálás s igen rosz volna türelmünkkel az embereket ide édesgetnünk, s azután vallásunkat reájok erőszakolnunk. Ha tehát óhitű lelkész elfogadására köteleznők, azon hibába esnénk, melyet szemükre vetünk, kényszeritenők, hogy fogadják el ami cultusunkat; lelkiismeretbeli szabadságuk ellenére rájuk erőszakolnék proselytismusunkat. Jobb lesz tehát ha reábirjuk a szülőket, hogy ne adják azon növeldékbe gyermekeiket. Cogelniesanu: Nem fogadja el a cultusügyér által igért javaslatot. Követeli az óhitű iskolák számára azt, amivel az iskolák kath. országokban birnak, azaz a ki saját felekezetbeli lelkészt óhajt, megkapja. Az óhit hazánkban uralkodó hit levén, Jegyen elfogadva az óhitű lelkész, az óhitű leánykák érdekében. A cultusügyér ur felszólította a katholikus püspököket, de ezek felelni sem akartak. Az ő iskoláik jobbak, s mivel gyermekeinket odaadjuk, mivel őket megtűrjük és nekik tanszabadságot engedünk, ők ne türjenek-e meg egy óhitű papot ami leánykáink javára ? Hát mi nem engedjük-e meg a katholikus papnak, hogy tanítson iskoláinkban? Kérjük tehát azt, amit mi is megadunk nekik hazánkban, hol az óhit az uralkodó. Cultusügyér: A kath. püspökök feleltek, de visszautasitólag épen ezért fog törvényjavaslatot beadni. Hol bán: Aki hazánk törvényeit nem akarja elösmerni, az olyan menjen ki a hazából. A jászvásári növeldének a legjezsuistikusabb rendszere van; oly rendszere, mely nemzetiségünk elvesztésére vezethet, mert csak a vallás tarthatta meg a hazát, s ha mi ilyeneket eltűrünk, megérjük nemsokára, hogy nem leend r om a n haza. Közműnk ügyére: Amiket itt eddig mondottak, azt a kormány is osztja, s épen ezért az alkotmány értelmében, mqftr'azt mondja, hogy a tanügyet egy külön törvény fogja^^b^lyozni, fog a cultusügyér javaslatot előterjeszteni',^Rl nem türelmetlenségi, hanem tanügyi szempontból * Olvastatik e^v Cogelniesanu által fogalmazott indítvány, melyben mondatik, hogy a cultusügyér a hatályban levő törvények értelmében eszközölje ki, hogy a más felekezetek iskoláiba járó óhitű tanulók tanulhassák és gyakorolhassák szüleik vallását, valamint a más felekezetbeli tanulók is tanulhatják vallásokat a román iskolákban. Olvastatik egy másik indítvány, melyben kimondatik, hogy a cultusügyér feleletével meg vannak elégedve és napi rendre térnek. Közmunkák ügyére: Kéri a kamarát, hogy ne hirtelenkedje el a dolgot, mert a kormány nem levén elkészülve, meglepethetnék azok által, kik elvannak készülve. (Tiltakozások) Ha nincsenek önök elkészülve annál roszszabb, mert egy komoly ügyet tárgyalnak készületlenül. Cogelniesanu visszavonja indítványát hosszas vita után.