Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-03-22 / 12. szám

A protestáns egyház kisebbségének alapokai a keresztyén vallás törtenetében! — Csúthy Zsigmondtól. (Vége.) A protestáns egyház terjedését gátló negyedik föok belszervezetének hiányossága; mig ellenben a kath. egyház erős és egységes szervezetére támaszkodva birt legnagyobb befolyással minél tágasb térfoglalásra. Első megrohanásában a reformatio, mint már fentebb láttuk, nem birt, s nem is bírhatott erős belszerve' > i zettel védelmi helyzetéhen. Az üldözés magasan lobogó lángjai közt, a protestáns teplomok csupán csak nemzeti templomok voltak, intézményeik nemzeti intézmények. Az angol egyház egyedül magáért alakult egyház volt, merőben helyi viszonyokhoz alkalmazott intézvény, mint egy hatalmas udvar a hozzá tartozó dolgok elintézése végett, minden kellő figyelem nélkül a külföldi dolgokat illetőleg. A Skót presbyteri egyház, szintén a maga érdekeit védve alakult nemzeti egyházzá, nem törődött a keleti európai protestáns egyházak sorsával. A kath. egyház ellenben, szervezete, zsinórmértéke szerint, minden földrészeken keresztül figyelemmel kisérte a hozzá tartozó községeket. Mint egy gép — melynek főhelye Róma volt — mely ha egyszer megindittatott, minden részei mozgásba hozattak, vagy mintegy távsürgöny, mely befutkosva az egész világot mindenütt ott beszél, hova a mondat idéztetik. Ezzel ellenkezőleg sem Londonban, sem Edinburgban, sem Genfben, sem Berlinben — az egy Stokholmot kivéve — nem igen aggódtak azon, hogy mi történik Német, Lengyel és Magyarországokban, mihez még azon szerencsétlenség is járult, hogy az úgynevezett római szent birodalomban, a luth. vallási fejedelem kíméletlenül zaklatá református alattvalóit, mint példuál alsó és felső szász országban Fülöp Károly 1719-ben, viszont a Pfalci választó fejedelem lutheránus alattvalóit üldözve, heidelbergi főiskolájukat hosszú időre elvette. Svédország pedig mindazokat száműzte, kik az Augsburgi confessio egyik vagy másik cikkelye ellen kifogást tettek. Nagy hibája volt Angliának, mint a protestáns érdekek leghatalmasabb képviselőjének, hogy annak idejében egyetlen egy téritő, vagy protestáns ifjat sem küldött ki ezen erős küzdelmü válságos időben tudományos szemlélődés végett a világ néző piacára. Sem e célra, csak egy tudom <nyos intézményt sem alapitott, a melyből tudományosan képződött egyének küldettek volna ki segédül a külföldiek támogatására. A kath. egyház pedig e tekintetben is megtette a maga kötelességét, az úgynevezett szent szövetség alakulásával 8-dik Kelemen főnöksége alatt *) és csakhamar mind Német-, mind Ma-*) Igy irja ezt le Heidegger és Guiccardini florenci patrícius : Somén foederi dederant principes pontíficil omnes, excepte M. Duce Hetruriae, et Henrico Galliae Rege de quo Clemens crebro dictavit: artifíciciosum eeum nimisesse, neu-gyar-, mind pedig Lengyelországot elözönlé tevékeny jezsuitáival, kik épen e végre emelt iskolákban neveltetve, fájdalom! mégis feleltek emberül kötelességeiknek, habár sok ártatlan vér kiontásával is a romai egyház előnyére. Mert vegyük például Lengyelországot, hol a fejedelem ugyan kath, volt, de a protestánsok az ország gyűlésein, a legmagasb hivatalokat kezelve, folyvást többséget számitottak, úgyannyira, hogy a pápa követe azt volt kénytelen Romában mondani, hogy: „L engy e 1-országban a protestantismus, a catholicismust tökéletesen legyőzte." Ezen dicső nemzet boldogságának azonban egyik sírját megásta 1724-ben a thorni mészárlás, melyen az egész világ elbámult.*} Mig a protestantismus egyházi eleme, még megtámadás esetében is, minden külföldi eseményektől visszavonulva, csak mint helyi csoportozat önérdekében működött : addig a római egyház helyhez kötött elemein kivül, oly egyházi sereggel is rendelkezett, mely a legveszedelmesebb, s legkellemetlenebb külföldi viharok közt is a kiadott parancsszónak engedelmeskedve kész volt segítségül sietni az egyház érdekeinek. Ha a főszékhelye észrevette, mely szerint Európa bármelyik részében, a ref. eszméknek keresztül vitele ellen, egy vállalkozó szellem kívántatik meg, egy pillanatban kiadatott a paran-trique parti addictum. Constitutum praeterea Romae fűit, animente etiam Caesare, ut in omnibus civitatibus imperii alerentur Jesuitae, arma adversus Evangelicos occulte fabricata, juventutituri dispertituri, et Hildebrandinara Bonifaciamqne doctriuam, fafcalem Ecclesiae, funestam principibus, etiam senibus instillaturi. Sed et gerninus Senatus erectus, quorum alteri : Congregationi de propaganda üde; alteri ; Congregationi Sacri f o e d e r i s impositura nomen est. Singulis novem Cardinales , totidemque consiliarii, frequente Coetu coituri, et consilia opprimendorum protestantium, bellique auspicandi sacri inituri, proefecti sunt. Decretum simulut eodem tempore Geneva et xirgentoratum infestis armis impetantur, ad faciendum de consilio et viribus protestantium periculum. Et anno quidem seculi huius primo Caesar Cardinale Dietrichsteinio Romám misso, foederis illius executionem piomisit,. Simulque in Styria jam initium factuni renunciavit. Extat liber authore Johanne Regio 1604 francofurti ad Moenum iinpressus, quo sevissimae et imánis persecutionis a Carolo et Ferdinando Archiducibus Austriae, Jesuitis obstetricantibus in Styria, Ca~ rinthia, et Carniolia, excitatae, oppressaeque in iis locis pervim iniustam Ecclesiae, história tragica pertexitur. Paucis eandem históriám Thuanus Histcr. lib. 124 retulit. Viennae in Austria libri etiam Evaugelicorum exusti sunt. In Ducarum quoque bergensem eadam vis penetravit. História Papatus periódus Septima pag. 214. 285. Cs. Zs. *) Egy búcsújárás alkalmával, az ott hemzsegő jezsuiták, ütve ós bosszantva a város lutheránus lakosait, kényszeritik leborulni, melyből verekedés, ebből viszont megindulás nélkül nem olvasható üldözés vette eredetét. Az ügy elébb a király, ettől pedig tanácsosai itélŐ széke elibe került, mélynek Ítélete folytán a 70 éves város birája Roesner ott az udvarban, 9 főnemes pedig a piacon lefejeztettek. A boldogságos szűzről nevezett főiskolája a lutheránusoknak, a városból, kivül a város szélére tétetett ki. Két lelkésze Geret, és Oloff, száműzetvén, a tanács fele része, hogy életét megmentse a kath. részére álla. Turretin. Cs. Zs.