Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1867-12-20 / 51. szám
tartozhatik a vallásügy közé, és igy az értekezlet által tanácskozás alá sem vétethetik. A vélemény első részének helyességét a gyűlés minden tagja elismerte, de a nagyobb rész azon meggyőződést fejezte ki, hogy miután ezen előjogokat papok birják, akik ezen előjogokkal igen gyakran, még a közel elmúlt időben is a mi felekezetünk kárára a legkiáltóbb módon egyházi téren is viszszaéltek, a convent mindenesetre illetékes e tárgyról véleményét nyilvánitani. A négy egyházkerület véleménye (az erdélyi püspökség az idő rövidsége miatt a tanácskozás alá vett tárgyak egyikére sem adhatván külön javaslatot) abban megyezett, hogy, miután a papok előjoga mind általában a modern társadalom eszméjével, mind különösen az 1848-iki törvények szellemével merőben ellenkezik, a convent mindenek előtt e* kiváltságos helyzet megszüntetését kérje a törvényhozástól; de mig a t.túli e.kerület memoranduma semmiesetre sem akarja megengedni, hogy a protestáns püspökök helyet foglaljanak a felsőházban és a törvényszékeknél, addig a többi három e.kerület véleménye oda nyilatkozik, hogy azon esetben, ha a többi felekezetek püspökei a felsőházban ezután is üléssel birnak, és a törvénytartásban, mint birák, ezentúl is részt vesznek, a törvényhozás, addig, mig a most emiitett előjogok meg nem szüntetnek, a protestáns püspököket is hasonló jogokban részesítse. Discussió alá kerülvén e tárgy, Ballagi Mór más szent elv feláldozásával még az egyenlőségi jogot sem kivánná érvényesítve látni, ennélfogva osztja a t.túli e.kerület memorandumának ez ügyre vonatkozó véleményét, csak azt nem helyesli, hogy ágyút szögez egy légynek. Elismeri ugyan, hogy a felsőház jelen szerkezete mellett abban protestáns püspök.helyet nem foglalhat ; de miután a felsőház újjá szervezése legközelebb időben várható, és az e tekintetbeni reform remélhetőleg oda fog dőlni, hogy a jövőben ujjá alakított felsőházban az érdekek fognak képviseltetni, ugy hogy képviseltetni fog a nagy birtok, a tudomány, az ipar, és ekkor bizonyosan képviseltetést nyer az egyházi érdek is mint ilyen ; ez esetben a protestáns egyház érdekének képviselői bátran foglalhatnak helyet oly felsőházban, melynek tagjai nem előjog, hanem épen az újonnan szentesítést nyert elvek alapján ülendnek ott. Török Pál superintendens ur tolmácsolván és okadatolván a dunamelléki egyházkerület e tárgyban beadott véleményét, kinyilatkoztatja, miszerint ő helyesli ugyan, hogy legelső sorban a clerus előjogainak megszüntetését kérjük, de ha ez nem történnék meg a dunamelléki e.kerület nézete szerint, a protestáns egyház jogosan követelheti, hogy az ő képviselői is helyet foglaljanak mind a felsőházban, mind a törvényszékeknél. Tisza Kálmán ur a dunántúli e.kerület nevében szót emel, és kijelenti, miszerint igenis helyesnek tartja ő is, hogy a cléru* eléjogai megszüntessenek, de ha ez meg nem történnék, a ref. egyházkerületeknek egy világi és egy egyházi tag által való képviseltetése't jogosnak véleményezi. Ö nem óhajtja annak határozott kimondását, hogy az e.kerületek képviselői a püspök és a fögondnok legyenek, annál kevesbé, miután Ő neki pl. ez esetben főgondnoki hivataláról le kellene mondani, mivel vannak esetek, mikor szivesebben ülünk az alsé, mint a felsőházban. Filó Lajos ur, szónokilag szerkeztett és elmondott beszédében, a dunamelléki e.kerület véleménye mellett nyilatkozik, és a tiszántúli e.kerület memorandumával szemben a skandináv országok és angolhon fényes példáira hivatkozván, kijelenti, hogy ő sem a keresztyénség, sem az evangelium, sem különösen a protestantismus szellemével nem tartja ellenkezőnek, hogy a protestáns egyház hivatalnokai politikai jogokat is élvezzenek. Es tiltakozik azon nézet ellen, ami a tiszántúli e kerület memorandumában kifejezve van, mintha Krisztus, midőn elfogatása után e szavakat mondotta;- „az én országom nem e világból való," azt értetette volna e szavak által, hogy a papok politikai hivatalt ne viselhessenek. Ennek ellenében azonban Révész Imre ur bebizonyítja, hogy mindenesetre helyes a memorandumban kifejezett nézet; mert ő is, mint pap, elégszer olvasta a bibliát, és itt, a convent tagjai között is vannak elegen, akik a bibliamagyarázathoz értenek ; mondják meg tehát ezek, hogy a memorandum idézett helye nem Krisztus szellemében nyilatkozik-e? Krisztust politikai királyságra való törekvéssel vádolták, e balvélemény megcáfolása végett mondá ő amaz örökemlékezetü szavakat: „az én országom nem e világból való," mely szavakkal csak azt ohajtotta kijelenteni, hogy az ő működésének szellemével merőben ellenkezik mindenféle politikai hatalomra való törekvés. Dobos János ur, a maga szokott humoros modorában azt veli, hogy a felsőház gyomrát a clérus nagyon megterhelte ; ő tehát hánytatót javasol, s hánytatószerül legcélosabbnak tartja a protestáns superintendenseket. Balogh Péter superintendens ur kijelenti, hogy ő nem kiván ugyan minden áron bejutni a felsőházba ; de ha már ott olyanok is ülnek, akik közül némelyiknek nagyapjáról azt sem tudjuk, hogy Európa melyik zugából vándorolt be, s kik közül némelyiknek oly csodálatos hangzású neve van, hogy a tősgyökeres magyar ember alig tudja kimondani, ha már tehát, mint mondá, a felsőházban, mint örökös törvényhozók, ilyenek is helyet foglalnak, ő, a törzsökös magyar, miudenesetre követelheti, hogy neki, mint protestáns püspöknek, helye legyen a felsőházban. Ujfalusi Miklós ur kijelenti, hogy a tiszántúli e.kerület gyűlésén a kisebbséggel szavazott ugyan, mely a felvett tárgyban a három superintendentiáéval egyező véleményt akarta érvényre emelni, de miután a jelen discussiók alatt ellenkezőről győződött meg, szívesen adja szavazatát a tiszántúli e.kerület memorandumában kifejezett véleményre. Révész Bálint ur a tiszántúli e.kerület véleményéhez csatlakozik; a többi három e.kerület javaala-