Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1867-12-15 / 50. szám

reform folyamodliatik,a népszerűséget. De nemigen birtak még megállapodást szerezni maguknak a reform barátai a fölött, hogy köznevelési egyesületeket alakítván, vájjon minő szervezeti föltételekkel, minő programmal kerüljék ki a vallásfelekezetek visszavonását, ha nem épen félté­kenységét ? Azóta, hogy mi a társulás terére léptünk, több ol­dalról tettek a közoktatásügyi reform buzgó barátai kí­sérleteket e föladvány megoldására; többen, mindegyik a maga fölfogása módja szerint. Mi, kik egész horderejé­ben hisszük átérezbetni a hazai közoktatásügyi reform minden legkisebb mozzanatát, meleg bensőséggel üdvö­zöljük e rokon kísérleteket; óhajtjuk a kezdeményezők­nek a legbelterjesebb sikert: de nem pártolhatunk el azon alapeszméktől, melyek bennünket egyesitettek. Mert meg­győződésünk, hogy hazánkban jelenlegi állapotaink mel­lett csak oly egyesület nem fog elbénitó összeütközésbe jönni minden pillanatban a vallásfelekezetekkel,és csak oly egyesület nem fogja a saját maga zsenge fejlődésébe mind­járt megindultakor beleoltani a politikai pártkérdések át­kait, mely nem igényel magának jogkört az állam szerve­zetben, nem ölt magára hivatalos színezetet, nem követe li, de kéri, nem parancsoló administratió uton, mely fölkelti az ellenzékeskedést. hanem szabadkezü személyes közmű­velődési összeköttetések és a sehonnan ki nem zárható önszemlélődés segélyével a statistikai adatokat, s mely nem administrativ uton, hanem önálló önszemlélő magán­tanulmányozás utján ismervén föl a nyomort közmivelő­dési összeköttetések, s nem politikai közegek segélyével óhajtja nemzeti közlelkesedés tárgyává avatni a tanoda, a tanitószemélyzet és a tanodaköteles gyermekek fölse­gélyezésének ügyét. Üdvözlöm mint ezen egyesület elnöke a közoktatás­ügyi miniszter által javaslatba hozott népnevelési egyle­teket: a mi egyesületünk nem fog ellentétbe jönni ezen nemes kezdeményezésekkel; a mi egyesületünk ugyan­azon végcélt vallja magáénak mint ők, csakhogy a nép­nevelési egyletek más eszközöket választottak. Az ügy érdekében óhajtandó, hogy a verseny, mely tán köztünk és köztük keletkezni fog, e fölfogásnak legyen folyomá­nya : e fölfogásnak, mely részünkről azért választott ma­gának külön utat, mert sem a szabad társulás eszméjé­nek érdekében, sem a hazai közoktatásügyi reform érde­kében nem tartaná ildomosnak magára zúdítani közvé­leményileg még föl nem világosított érdekek harcának egész zivatarát. Mi mindenek előtt be akarjuk várni, hogy minő képletbe fogja lerakni törvényhozásunk az állam jog­viszonyait a vallásfelekezetekkel, és a politikai község­gel szemközt: a jelenlegi status quo mellett mi nem mer­nénk magunknak, mint egyesületnek, oly jogokat igé­nyelni, hogy mi akár valamely vallásfelekezeti, akár va­lamely politikai közületbe mint közjogi orgánum beavat­kozhassunk. Távol attól, hogy politikai szint kölcsönöznénk egyesületünknek, még sem tartanók eszélyes eljárásnak akként adni kifejezést minden politikai pártérdek fölé emelkedő semlegességünknek, miszerint merőben alaki föltétek, rnerö külsőségek miatt elriaszszuk a szabad tár­sulás hatalmas eszközétől azon elemet, melyet a magyar népéletben a közreműködéstől eltiltani évnemzedékek hosszú sora óta annyit tesz már mint a merev bureaukra­tismus bélyegét nyomni magára a legszabadelviibb kez­deményezésre. Sajnos, hogy közremiivelődési ugy mint politikai állapotaink mellett súlyt kell feltettnünk az ily esetlegességre: de midőn ezt teszszük, kizárunk minden szükkeblüséget és egész lehető legszélesebb alapon kí­vánjuk kamatoztatni ezt az eszmét: reform !" A közgyűlésen a pesti intelligentia számos tagja volt jelen, s egyaránt érdekes részletekben folyt le. A vá­lasztmány, s a tisztikar is ez alkalommal választatván meg, az alapszabályok véglegesen elfogadtattak. Tanítói értekezlet. Kivonat a n.-bányai helv. hitv. egyházmegyei felsö­körü tanitói értekezlet 1867. évi oct. 31-én Berenden tar­tott értekezletének jegyzőkönyvéből. — Szabó Albert kö­vetkező indítványát ajánlja az értekezlet figyelmébe: Mondja ki s emelje határozattá az értekezlet: 1-ör A megszűnt „prot. népiskolai közlöny" ugyan e cimmel megindittatván, alakittassék hetilappá s kezdje működé­sét a tantárgyak elemein. 2-or: A megjelenendő lapra 3 — 4 forint erejéig minden tag előfizetni tartozandik. 3-or: Szerkesztőkül tek. Arvay József és Nagy László tanár urak kéressenek fel. 4-er : Ezen határozathozi csatlako­zásra a testvérértekezletek hirlap utján hivassanak fel. — Ertekezletünk jelen indítványt, a második pont azon módosításával, miszerint a 3—4 forintig ajánlott részvét 1 frt 50 krajcárra szállíttatik le, magáévá teszi, s jegyzőt oda utasítja, miszerint jelen határozatról tek. Arvay József és Nagy László tanár urakat jegyzőköny vileg, a testvér értekezleteket pedig hirlapilag értesítse. Patóházán, nov. 31-én 1867. Szabó Albert, értekezleti jegyző. A dunamelléki ref. egyházkerületben alakult „tanári gyáiiiegylet" segélyezése: Takács János osz­tálytanácsos ur io frt. Szerk. KÖNYVLSMEKTETÉS. Bilder, Studien nnd Klange aus dem Bereiche des Elternhauses und Kinder-Gartens, der Bewahranstalt und Volksscliule von Gustav Steinacker evang. pro test. Pfarrer zu Buttelstedt bei Weimar. Halle G. C. Kuapp's Verlag. 488. I. Mielőtt e munka rövid ismertetéséhez fognánk, szük­ségesnek látjuk szerzőt néhány szóval bemutatni. Steinacker Gusztáv Magyarországon németajkú szüléktől származott, a középiskolák bevégezte után a hallei egyetembe ment, s onnan 1835-ben hazánkba visz­szatérvén, a német költészetre adta magát s részint ere.

Next

/
Thumbnails
Contents